
Drága az üzemanyag, így csak kisebb méretű járművekkel éri meg fuvarozni. Ezt azonban az utasok bánják
Fotó: Haáz Vince
Szükség van modern és pontos tömegközlekedésre a marosvásárhelyi metropoliszövezetben, ugyanakkor az sem mellékes, hogy mennyivel kell hozzájáruljanak az érintett községek az autóbuszjáratok fenntartásához – fogalmazták meg reményeiket és aggályaikat az általunk megkérdezett polgármesterek, miután a marosvásárhelyi önkormányzati képviselő-testület elfogadta a Közösségi Fejlesztési Társulást (ADI) és ezen belül a közösségi tömegközlekedési egyesületet létrehozását, és felkérte a peremtelepüléseket, hogy csatlakozzanak.
2022. június 28., 13:112022. június 28., 13:11
2022. június 28., 14:462022. június 28., 14:46
Maros megyében gyakorlatilag megyeszerte, de a metropolisz övezetben is egyre nehézkesebb a tömegközlekedés, épp ezért kevesen tudnak autóbusszal Marosvásárhelyre bejárni dolgozni, tanulni, orvoshoz, vásárolni a peremtelepülések lakói, akárcsak a távolabbi településeken élők. Míg a koronavírus járványidőszaka előtt viszonylag jól működött a vidéki tömegközlekedés, és majdnem mindenhonnan be lehetett jutni a megyeszékhelyre, jelenleg ez már nem így van.
Ez oda vezetett, hogy jelenleg nagyon kevés az olyan település Maros megyében, amelynek lakói elégedettek lehetnek a tömegközlekedéssel.
Marosvásárhely és a környékén lévő hét település polgármesterei már többször tárgyaltak arról, hogy szükség van egy metropoliszövezeten belüli tömegközlekedésre. Marosvásárhely elsőként konkrét lépést is tett ennek érdekében: a múlt heti tanácsülésen az önkormányzati képviselők elfogadták, hogy létrehozzák a közösségi tömegközlekedési egyesületet, amely megszervezi ezt a szolgáltatást. Az elkövetkező időben a maroskeresztúri, marosszentannai, marosszentkirályi, marosszentgyörgyi, jeddi, koronkai és mezőpaniti önkormányzatoknak is meg kell szavazniuk, hogy csatlakoznak az ADI keretében létrehozott egyesülethez.
A jogi követelmények elintézése után első körben a helyi közszállítási vállalat biztosítaná azokat a buszokat, amelyek kijárnának a peremtelepülésekre. Ebben még nincs újdonság, hiszen ezelőtt is kijártak az említett községekbe a városi buszok, de aztán a megváltozott a vonatkozó jogszabály, ami már ezt nem tette lehetővé; ekkor léptek be a képbe a magáncégek, amelyek átvállalták ezt a szolgáltatást. Az egyesület, amelynek alapító tagja Marosvásárhely, meg tudja szervezni majd a peremtelepüléseket is lefedő szolgáltatást.
E járatok működtetésének költségeit a vidéki önkormányzatok törlesztenék; amikor 6,5 lej volt egy liter gázolaj, akkor egy kilométert 11,5 lejbe számolták az illetékesek (mint ismert, a dízel ára ma már megközelíti a 10 lejt). A járatokra eladott bérletek, a buszon megváltott jegyek ellenértékét is a járat működtetője, az önkormányzat kapná meg.
Koronka esetében például azt jelentené, hogy a Bega utca és a községközpont közötti 10 kilométeres távot oda-vissza megtevő járat esetében 20 kilométert kellene fizetni. Ha egy nap tíz járat van, akkor kétszáz kilométert.
Mint Takács Szabolcs koronkai polgármester érdeklődésünkre elmondta, szívügye a tömegközlekedés megoldása, és mindenképpen társulni fognak az ADI-hoz – jelenleg ugyanis nincs buszjárat Marosvásárhely és Koronka között, ez pedig elégedetlenséget szül a településen. Egy példa: a Sapientia egyetemhez feljár ugyan a városi busz, onnan Koronka mindössze másfél kilométerre van, mégsem lehetett megoldani, hogy a koronkaiak könnyeben bejuthassanak a városba.
„Többször tárgyaltam a magán szállítócégekkel, de azt válaszolták, hogy nem kifizetődő Koronkába járatot indítani, arra hivatkoznak, hogy kevés az utas. De ha nincs buszjárat, akkor az idősek, akik orvoshoz mennek, vagy azok, akiknek nincs autójuk, vagy akár a családtagok, akik nem egyszerre akarnak bemenni a városba vagy onnan haza, nincs amivel utazzanak. Sokszor taxit hívnak és azzal vitetik be magukat a városba, ez azonban drága megoldás.
Hiszen akkor érdemes buszjáratot működteti, ha az emberek visszaszoknak a tömegközlekedésre” – sorolta a községvezető, aki egyelőre próbál taxitársaságokkal egyezkedni, hogy biztosítsanak állandóan legalább négy autót a községközpontban, hogy könnyebben tudjanak közlekedni a koronkaiak.
A Mezőpanit községben élők is elégedetlenek a jelenlegi, magáncég által biztosított tömegközlekedéssel, sok panasz érkezik erre a szolgáltatásra a polgármesterhez. Mint Bodó Előd községvezető magyarázta, a járványidőszak alatt kevés volt az utas, ezért járatokat szüntettek meg a magáncégek. A cég a nagy buszok helyett – veszteségre hivatkozva – kisbuszokat küld, azokra azonban nem fér fel mindenki reggel, aki munkába, iskolába megy, emiatt sok a panasz.
„Eddig nekünk, a polgármesteri hivatalnak nem volt beleszólása, hogy honnan, mikor, milyen gyakorisággal indulnak a buszjáratok. Társulunk azonban a vásárhelyiek által létrehozott egyesülethez, mert azt akarjuk, hogy pontos és modern tömegközlekedés legyen a községben.
Csak, hogy világos legyen: Mezőpanit esetében évi milliós tételről beszélünk. Csatlakozunk és meglátjuk, hogy milyen módon fog körvonalazódni a tömegközlekedés megszervezése, és hogy milyen költségekkel jár ez majd pontosan. Szükség van a változásra, a jó tömegközkeledésre, ez biztos.”
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
szóljon hozzá!