Ez oda vezetett, hogy jelenleg nagyon kevés az olyan település Maros megyében, amelynek lakói elégedettek lehetnek a tömegközlekedéssel.

Marosvásárhely és a környékén lévő hét település polgármesterei már többször tárgyaltak arról, hogy szükség van egy metropoliszövezeten belüli tömegközlekedésre. Marosvásárhely elsőként konkrét lépést is tett ennek érdekében: a múlt heti tanácsülésen az önkormányzati képviselők elfogadták, hogy létrehozzák a közösségi tömegközlekedési egyesületet, amely megszervezi ezt a szolgáltatást. Az elkövetkező időben a maroskeresztúri, marosszentannai, marosszentkirályi, marosszentgyörgyi, jeddi, koronkai és mezőpaniti önkormányzatoknak is meg kell szavazniuk, hogy csatlakoznak az ADI keretében létrehozott egyesülethez.

A jogi követelmények elintézése után első körben a helyi közszállítási vállalat biztosítaná azokat a buszokat, amelyek kijárnának a peremtelepülésekre. Ebben még nincs újdonság, hiszen ezelőtt is kijártak az említett községekbe a városi buszok, de aztán a megváltozott a vonatkozó jogszabály, ami már ezt nem tette lehetővé; ekkor léptek be a képbe a magáncégek, amelyek átvállalták ezt a szolgáltatást. Az egyesület, amelynek alapító tagja Marosvásárhely, meg tudja szervezni majd a peremtelepüléseket is lefedő szolgáltatást.

E járatok működtetésének költségeit a vidéki önkormányzatok törlesztenék; amikor 6,5 lej volt egy liter gázolaj, akkor egy kilométert 11,5 lejbe számolták az illetékesek (mint ismert, a dízel ára ma már megközelíti a 10 lejt). A járatokra eladott bérletek, a buszon megváltott jegyek ellenértékét is a járat működtetője, az önkormányzat kapná meg.

Koronka esetében például azt jelentené, hogy a Bega utca és a községközpont közötti 10 kilométeres távot oda-vissza megtevő járat esetében 20 kilométert kellene fizetni. Ha egy nap tíz járat van, akkor kétszáz kilométert.

Mint Takács Szabolcs koronkai polgármester érdeklődésünkre elmondta, szívügye a tömegközlekedés megoldása, és mindenképpen társulni fognak az ADI-hoz – jelenleg ugyanis nincs buszjárat Marosvásárhely és Koronka között, ez pedig elégedetlenséget szül a településen. Egy példa: a Sapientia egyetemhez feljár ugyan a városi busz, onnan Koronka mindössze másfél kilométerre van, mégsem lehetett megoldani, hogy a koronkaiak könnyeben bejuthassanak a városba.

„Többször tárgyaltam a magán szállítócégekkel, de azt válaszolták, hogy nem kifizetődő Koronkába járatot indítani, arra hivatkoznak, hogy kevés az utas. De ha nincs buszjárat, akkor az idősek, akik orvoshoz mennek, vagy azok, akiknek nincs autójuk, vagy akár a családtagok, akik nem egyszerre akarnak bemenni a városba vagy onnan haza, nincs amivel utazzanak. Sokszor taxit hívnak és azzal vitetik be magukat a városba, ez azonban drága megoldás.

Hiszen akkor érdemes buszjáratot működteti, ha az emberek visszaszoknak a tömegközlekedésre” – sorolta a községvezető, aki egyelőre próbál taxitársaságokkal egyezkedni, hogy biztosítsanak állandóan legalább négy autót a községközpontban, hogy könnyebben tudjanak közlekedni a koronkaiak.

A Mezőpanit községben élők is elégedetlenek a jelenlegi, magáncég által biztosított tömegközlekedéssel, sok panasz érkezik erre a szolgáltatásra a polgármesterhez. Mint Bodó Előd községvezető magyarázta, a járványidőszak alatt kevés volt az utas, ezért járatokat szüntettek meg a magáncégek. A cég a nagy buszok helyett – veszteségre hivatkozva – kisbuszokat küld, azokra azonban nem fér fel mindenki reggel, aki munkába, iskolába megy, emiatt sok a panasz.

„Eddig nekünk, a polgármesteri hivatalnak nem volt beleszólása, hogy honnan, mikor, milyen gyakorisággal indulnak a buszjáratok. Társulunk azonban a vásárhelyiek által létrehozott egyesülethez, mert azt akarjuk, hogy pontos és modern tömegközlekedés legyen a községben.

Csak, hogy világos legyen: Mezőpanit esetében évi milliós tételről beszélünk. Csatlakozunk és meglátjuk, hogy milyen módon fog körvonalazódni a tömegközlekedés megszervezése, és hogy milyen költségekkel jár ez majd pontosan. Szükség van a változásra, a jó tömegközkeledésre, ez biztos.”