Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:23

Hogyan győzhető le a világ legarrogánsabb és legerősebb szuperembere? – áprilisi sorozatajánló

21:15

Elhunyt Mircea Lucescu

21:14

Az államfő elé terjesztette jelöltjeit az igazságügyi miniszter

21:00

Megbírságolják, de behajtani nem tudják – mit ér a kéregetők elleni fellépés?

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

Jövő héten érkezik a nyugdíj, a kiegészítő támogatás viszont csak jövő hónapban

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá

Ahol húsvétvasárnap reggel ezrek énekelik együtt a magyar és a székely himnuszt – videó

Románia kitart Ukrajna támogatása mellett

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Brüsszeli bíróság: 600 millió eurót kell fizetnie Romániának az át nem vett vakcinákért

Kelemen Hunor: a szavazati jog nem dísz – használni kell

Kétszintes, részben süllyesztett parkolóházat építenének Csíkszeredában

Marosvásárhelyre is elhozták az alkotók a Szilvássy Caroláról szóló dokumentumfilmet

Fotó: Rab Zoltán

A budapesti és kolozsvári bemutató után Marosvásárhelyre is elhozták az alkotók A maga természete szerint és szabadon című történelmi dokumentumfilmet, amely báró Bornemisza Elemérné Szilvássy Carola életét mutatja be.

Antal Erika

2022. november 26., 20:262022. november 26., 20:26

2022. november 29., 13:032022. november 29., 13:03

A néző úgy kísérheti végig Szilvássy Carola életét a hetvenperces dokumentumfilmben, hogy betekintést nyer Erdély 19. század végi és 20. század eleji történelmébe, kulturális és társadalmi életébe is. Az alkotók korabeli fényképfelvételeket és mozgófilmeket használtak, játékfilmes elemeken alapuló jelenetbetéteket, valamint irodalom- és művészettörténészeket szólaltattak meg.

A filmet Szebeni Zsuzsanna, Ugron Zsolna és Bertha Lívia rendezte Szebeni Zsuzsanna és Ugron Zsolna forgatókönyve alapján, producere Molnár-Bánffy Kata. Carola alakját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja, Kádár Noémi játssza.

Fotó: Rab Zoltán

Egyetlen mozgókép a Helikoni találkozóról

A Sapentia koronkai kampuszában tartott zártkörű vetítést egy rövid beszélgetés követte, amelyet Albert Mária vezetett, és ahol Bertha Lívia arról beszélt többek közt, hogy milyen kutatómunkával járt egy-egy fényképfelvétel, vagy mozgófilm megtalálása a különböző archívumokban. Szebeni Zsuzsanna a Székelyhon érdeklődésére elmondta, több éve fogalmazódott meg a gondolat, hogy létrehozzanak egy tartalmas dokumentumfilmet, amely a kiállítás és a könyv után még hatásosabban mutassa be Szilvássy Carola alakját. A filmen körülbelül másfél évet dolgoztak, az előmunkálatok tíz évet vettek igénybe.

Fotó: Rab Zoltán

Molnár-Bánffy Kata producer még gyerekként találkozott Szilvássy Carola nevével, elkezdte róla gyűjteni az információkat, de sehol nem lehetett egyben találni semmit róla – mondta, hozzátéve, hogy a bárónő szakácskönyve is a kezébe került, és az is nagyon érdekes volt számára, még jobban felcsigázta a kíváncsiságát a különleges asszony, a női példakép személye iránt. A beszélgetésen a színészek közül a Carolát alakító Kádár Noémi és a Kemény Jánost megformáló Csíky Szabolcs is jelen volt, akik a forgatásról, a szerepek megformálásáról, az alkotási folyamat élményeiről beszéltek.

Fotó: Rab Zoltán

A filmet karácsony táján tűzi műsorára a Duna Televízió, majd mozikban, fesztiválokon is vetíteni fogják.

Divatos szépség, költők múzsája

Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola (1876–1948) Erdély egyik legrégebbi arisztokrata családja, a Wass család leszármazottja. Különc, különleges egyéniség, aki nemcsak szépségével, eszével, drámai tehetségével, hanem lelki erejével, áldozatkészségével és művészetpártoló hajlamával is kitűnt kortársai közül. Carola a századforduló divatos szépsége, írók, költők múzsája, aki kipróbálta magát a kolozsvári színpadon, az 1910-es években újonnan épült kolozsvári filmgyárban, a Trianon utáni erdélyi irodalmi körökben, a Helikon porondján, Blériot repülőgépén és az afrikai vadonban is. A román betörés idején a lángoló Nagyszebenből legjobb barátnőjével, a miniszterelnök feleségével, Bethlen Margittal és Bánffy Miklóssal karöltve 130 árva gyereket mentettek ki a városból. Elvégezte a Ferencz József Tudományegyetem bábaképzőjét, és az első világháború kezdetén az elsők között vonult be képzett ápolónőként a galíciai frontra.