
Fotó: Pinti Attila
Fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepli a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház, amelyet még 1971. augusztus 14-én Nicolae Ceaușescu jelenlétében avatták fel a Nagy Laji dombján. A kórház vezetősége és az intézményt fenntartó megyei tanács a kerek évfordulóra ünnepséggel és díjátadóval készült.
2021. augusztus 05., 22:042021. augusztus 05., 22:04
2021. augusztus 05., 22:072021. augusztus 05., 22:07
Csütörtök délután a megyeházán tartott ünnepségen részt vettek politikai elöljárók, korábbi kórházvezetők és az egészségügyi intézményben jelenleg is dolgozó orvosok, főorvosok. A felvezető beszédben elhangzott, az elmúlt fél évtizedben csaknem hétezer ember dolgozott a kórházban, az ott ellátott beteg száma pedig ennek sokszorosa. Az is kiderült, az elmúlt húsz évben hatszázhúszezer bent fekvő beteget ápoltak az intézményben.
Fotó: Pinti Attila
Konrád Judit jelenlegi kórházmenedzser ünnepi beszédében visszatekintett a múltba, miszerint az első csíkszeredai kórház építése 1851-ben kezdődött el közadakozás nyomán. „A jelenlegi épületet rekordidő alatt építették fel, amelyet már a korabeli sajtó egyértelműen megyei kórházként említ. A helyiek mindenkori kiállása és támogatása az intézmény mellett összegzi a kórház jelenlegi és jövőbeli célját, vagyis hogy minden nap a közösségért dolgozunk” – fogalmazott a kórház vezetője, aki köszönetet mondott az intézmény összes jelenlegi és múltbeli alkalmazottjának. Közölte,
A kórház életének egyik meghatározó pillanataként említették, amikor Hargita Megye Tanácsa ügykezelésébe vette az intézményt. Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke az elmúlt tizenhét évről beszélt.
Fotó: Pinti Attila
„Ha valami a tevékenységem során motivált, az a megyei kórház fejlesztése volt. Sok nehézséget éltünk meg, de nincs, ami miatt szégyenkeznünk. Büszke lehet Székelyföld erre az intézményben” – értékelt a vezető.
Korodi Attila polgármester az országszinten elismert neves szakembereket emelte ki beszédében, akik dolgoztak és dolgoznak az intézményben.
– jelezte, kiegészítve, kiemelt feladatuk az egészségügyi rendszer működésének emberségesebbé tétele.
Fotó: Pinti Attila
A továbbiakban levetítették a korabeli kórház építéséről készült kisfilmet, majd a jelenkori kórházról szintén vászonra került egy alkotás. Az ünnepségen Hargita Megye Tanácsa és a kórház vezetősége posztumusz Márton Áron-emlékéremmel tüntette ki a kórház korábbi igazgatóit: a névadó Dénes Lászlót (1971-1973 között vezette a kórházat), Jeszenszky Ferencet (1973-1984), Bíró Gézát (1984-1989) és Papp Árpádot (1990-1993). Szintén Márton Áron-emlékéremmel díjazták a jelenlevő korábbi intézményvezetőket – Csedő Csaba (1993), Bokor Márton (1994-2006), Bachner István (2006-2008), Demeter Ferenc (2008-2018) –, Hajdu Gábor egykori egészségügyi minisztert és Ráduly Elek egykori polgármestert. Díjat kapott továbbá Sbârcea Aurel, aki 1971 és 2010 között volt a kórház gondnoka és Sándor Ilona, a szentegyházi alközpont főasszisztense.
Fotó: Pinti Attila
Csíkszereda városvezetése ugyancsak díjakat osztott ki a kórházban dolgozott, de hivatásuktól már visszavonult orvosok körében. Emléklapot kapott Prohászka Rád Ibolya, Gagyi Lídia, Piros György, Kraft Zsolt és László Imre, végül posztumusz díjjal Borsa Istvánt tüntették ki.
Fotó: Pinti Attila
Pénteken 11 órától panókiállításon lehet megtekinteni a korabeli fotókat és újságcikkeket a kórházzal kapcsolatban, szintén a megyeháza épületében. A kórház alkalmazottai számára a kórház könyvtárában 13 órától kezdődik az ünnepség, ahol az alkalmazottak régi fotóit is kiállítják. Az eseményen bemutatják a megyeházán egy nappal korábban levetített filmeket és felvágják az ünnepi tortát.
A kórház építésének időszakát Daczó Katalin és Daczó Dénes Megyecsinálók című filmje örökítette meg. Ráduly Elek akkori csíkszeredai polgármester a filmben elmondta, tömbházak és tanintézmények építésével foglalatoskodtak a hetvenes évek elején. A kórház épületének helyszíne első körben a mai Kaufland bevásárlóközpont területén lett volna, de ott mocsaras volt a talaj. A régi traktorgyár – ma a Fészek (Nest) üzletközpont – mellett sem lehetett a közeli rádióállomás miatt, utána pedig a zsögödfürdői ötletet is elvetették. A Nagy Laji dombja sziklás terület volt, de végül erre esett a választásuk. A film szerint Nicolae Ceaușescu volt kommunista diktátor elvárta, hogy mindössze egy év alatt épüljön fel a kórház. A 60 munkás az 1971. augusztus 14-i átadásra fel is építette az intézményt. Az akkori híradások is rekordidőként emlegették a gyors befejezést, amelyet a kommunista diktátor személyesen avatott fel.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás