Háttérbe szorul a dízel. A benzines autók a leggyakoribbak, de a „zöldek” is egyre népszerűbbek
Fotó: Pinti Attila
A legtöbb autótulajdonos benzines járművekkel rendelkezik Európában és Romániában egyaránt, a dízelüzeműek pedig – összetett okok miatt – évről évre egyre inkább háttérbe szorulnak. Folyamatosan emelkedik ugyanakkor az alternatív hajtású típusok, azaz az elektromos és hibrid autók népszerűsége, a székelyföldi városokban viszont még alacsony ezek aránya a megvásárolt új autók között.
2021. február 14., 22:022021. február 14., 22:02
A dízelautók egyre inkább háttérbe szorulnak a benzinesekkel szemben, a kőolaj árának emelkedése és a nagyfokú környezetszennyezés hatására pedig egyre inkább előtérbe kerültek az elmúlt években a megújuló energiaforrások: folyamatosan nő a hibrid és az elektromos meghajtású autók száma. Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) tavalyi évre vonatkozó összesítése szerint az Európai Unió tagállamaiban értékesített új járművek 47,5 százaléka benzines, 28 százaléka dízel volt, továbbá 11,9 százaléka hibrid, 10,5 százaléka elektromos, 2,1 százalékuk pedig alternatív üzemanyagokkal működött.
Romániában a gépkocsik beíratásáért és a jogosítványok kibocsátásáért felelős igazgatóság (DRPCIV) adatai szerint a tavaly bejegyzett járművek 66 százaléka benzinüzemű volt (2019-ben még 69,4 százaléka), és 26,9 százaléka dízel (egy évvel korábban 26,4 százalék). A fennmaradó 7,1 százalékot az elektromos és hibrid járművek tették ki, amelyekből összesen 8902-őt jegyeztek be, ami jelentős, 33 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. Elektromos autóból 2846-ot írattak forgalomba tavaly, plug-in hibrid járművekből 1037-et, hibrid autókból pedig 5019-et. Látni tehát, hogy
Az országos 7,1 százalék viszont jó eredménynek számít a székelyföldi városokban jegyzett értékekhez képest.
A gépjárműállomány üzemanyagtípus szerinti megoszlásáról nem állnak rendelkezésre megyei adatok, ezeket nem vizsgálják a prefektusi hivatalok, így a benzines és dízelautók aránya nem ismert. Kizárólag a „zöld” járművek számát tartják nyilván az önkormányzatoknál, mivel az elektromos autók adómentesek, a hibrid járművekre pedig adókedvezmény jár. Mint az önkormányzatokból kért adatokból kiderült, a négy vizsgált város közül
Az adóosztály által a városban nyilvántartott 15 053 személyautó közül 139 hibrid és 22 elektromos, összességében tehát 161 „zöld” jármű található a városban, ami a járműpark 1,06 százalékát teszi ki. Második helyen Marosvásárhely áll, ahol 0,64 százalékra tehető a környezetkímélő járművek aránya: a városban nyilvántartott 70 707 személyautó közül 360 hibrid és 96 elektromos, ami összesen 456 „zöld” járművet jelent. A Csíkszeredában nyilvántartott 21 106 személyautó közül 109 hibrid és 12 elektromos, ami összesen 121 környezetkímélő járművet jelent, ez 0,57 százaléknak felel meg. Utolsó helyen Gyergyószentmiklós áll, ahol mindössze 0,26 százalék a „zöld” járművek aránya: a városban nyilvántartott 7612 személyautó közül 20 hibrid, elektromos járművek pedig nincsenek.
A magas károsanyag-kibocsátás, a csalások miatt kirobbant környezetvédelmi botrányok és az egyes nagyvárosokban bevezetett behajtási korlátozások mellett az is hozzájárul a dízelautók népszerűségének csökkenéséhez, hogy már szinte nem is lehet dízelmotorral ellátott személyautókat kapni. Mint Daniel Crăciun, a csíkszeredai Mida – Renault, Dacia és Nissan márkakereskedés vezérigazgatója lapunknak elmondta,
Ez az egyik fő oka annak, hogy jelenleg a benzines személyautók a legkelendőbbek, de a vezérigazgató azt is elismerte, hogy a vásárlók „fájlalják”, hogy nem tudnak dízelmotoros személyautókat vásárolni, főként a Dacia Logan típusnál lenne nagy igény erre. Ettől függetlenül alkalmazkodnak a kínálathoz, és a benzineseken túl egyre többen döntenek környezetkímélő járművek vásárlása mellett.
Fotó: Pinti Attila
A Renault Zoé elektromos kisautóból tavaly kilencet értékesítettek, a Nissan Leaf elektromos meghajtású járműből pedig egyet. Emellett a tavaly ősszel megjelent Renault Captur E-TECH plug-in hibridből eddig négy darabot adtak el. Idén Crăciun szerint tovább fog nőni a környezetkímélő autók iránti érdeklődés, mivel újabb hibrid modellek válnak elérhetővé a térségben, és nagy az érdeklődés a Dacia idén megjelenő elektromos autója, a Spring iránt is. Hozzátette:
Problémát jelent továbbá az is, hogy sokan kételkednek az állami támogatásokban, ez esetben a roncsprogramban, amelyen keresztül kedvezményesebben vásárolhatók meg ezek a járművek, a harmadik problémát pedig a „zöld” autók magas ára jelenti.
Nagyobb arányban értékesített környezetkímélő, főként hibrid járműveket a székelyudvarhelyi Euro-Car Trading, Hargita és Maros megye hivatalos Toyota márkaképviselete. László Zoltán ügyvezető igazgató érdeklődésünkre elmondta: dízel személyautók nem szerepelnek a kínálatukban, kizárólag benzines, hibrid, plug-in hibrid és újabban elektromos járművek értékesítésével foglalkoznak. Tavaly 150 Toyota márkájú autót adtak el a két megyében, ezek mintegy 65 százaléka hibrid volt. Emellett három Tesla elektromos meghajtású autót is értékesítettek Hargita megyében, ám mivel ezek árusítását csak későn, a roncsprogram lezárása után tudták elkezdeni, arra számítanak, hogy idén több elektromos autó talál majd gazdára a térségben a program újabb kiírását követően.
Fotó: Pinti Attila
„A benzinmotorral ellátott autók csak az eladásaink mintegy 30 százalékát tették ki, a hibridek esetében ez az arány 65-70 százalék körül mozog. Ebből azt feltételezzük, hogy ha lennének is dízel autóink, valószínűleg csak 5-10 százalékon mozognának, nem lenne rá nagy igény.
A Toyotáról tudni kell, hogy az egyetlen olyan márka, amely már a 2000-es évek előtt környezetkímélőbb járművek gyártásán dolgozott, ezáltal az ügyfélkörünkre jellemző, hogy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelmi szempontokra” – emelte ki László Zoltán. Hozzátette: a hibrid járművek esetében a legkedveltebb típusok a Toyota C-HR, a Toyota Yaris és a Toyota Corolla voltak.
Negyedmillióan használták ki, hogy a kézzel írott adásvételi szerződésekkel vásárolt vagy háztájuk körüli, be nem telekelt földterületeket birtokukba vegyék. Nem elengedőek a módosítások, az embereknek is akarniuk kell a tulajdonjogok rendezését.
Az új gázhálózat beüzemelése miatt október 17-én, csütörtökön felfüggesztik a szolgáltatást Marosludas 36 utcájában – tájékoztatott a Delgaz Grid.
Hatvan éves asszony eltűnéséről értesítették a háromszékieket szerdán délután. Arnăut Elena múlt szombaton hagyta el málnási lakhelyét, a sepsiszentgyörgyi kórházba indult, de azóta nem látták.
Erkölcsi kártérítést követelnek a tanügyminisztériumtól 17 Hargita megyei diák nevében, akik nem tudtak átmenő jegyet elérni az érettségi román nyelv és irodalom vizsgáján. Változást szeretnének a román nyelv oktatásában a magyar anyanyelvűek esetében.
Csütörtökön délután iktatják be Nagy Zoltánt Gyergyószentmiklós polgármesteri tisztségébe – ezzel tulajdonképpen Gyergyószentmiklós nyitja a beiktatások sorát Hargita megyében, legalábbis a nagyobb városok tekintetében.
Iskolai mosdók építésére és felszerelésére 4,735 millió lejt utalt ki szerdán a kormány az államkasszából 14 megye bizonyos helyi önkormányzatainak.
A Kenyér Világnapja alkalmából tartott ünnepséget a csíkszeredai Harmopan kenyéripai vállalat. Az eseményen egy adománygyűjtési akció kezdetét is bejelentették.
Havonta százezer áthaladó járműtől szabadítja meg a háromszéki megyeközpontot az elkerülőút, amelyet szerdán délben ünnepélyes felvonulást követően adtak át a forgalomnak. A nyitás után mi is tettünk egy próbakört, és a stopperóránkat is magunkkal vittük.
Az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szabályok be nem tartása miatt bírságoltak a Hargita megyei rendőrök Csíkszéken – tájékoztat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Többeket kényszerítettek embertelen körülmények között dolgozni egy Kovászna város határában álló esztenán. A rendőrség információi szerint a hat áldozatot Brassó és Bukarest vasútállomásairól „toborozták”.
2 hozzászólás