
Háttérbe szorul a dízel. A benzines autók a leggyakoribbak, de a „zöldek” is egyre népszerűbbek
Fotó: Pinti Attila
A legtöbb autótulajdonos benzines járművekkel rendelkezik Európában és Romániában egyaránt, a dízelüzeműek pedig – összetett okok miatt – évről évre egyre inkább háttérbe szorulnak. Folyamatosan emelkedik ugyanakkor az alternatív hajtású típusok, azaz az elektromos és hibrid autók népszerűsége, a székelyföldi városokban viszont még alacsony ezek aránya a megvásárolt új autók között.
2021. február 14., 22:022021. február 14., 22:02
A dízelautók egyre inkább háttérbe szorulnak a benzinesekkel szemben, a kőolaj árának emelkedése és a nagyfokú környezetszennyezés hatására pedig egyre inkább előtérbe kerültek az elmúlt években a megújuló energiaforrások: folyamatosan nő a hibrid és az elektromos meghajtású autók száma. Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) tavalyi évre vonatkozó összesítése szerint az Európai Unió tagállamaiban értékesített új járművek 47,5 százaléka benzines, 28 százaléka dízel volt, továbbá 11,9 százaléka hibrid, 10,5 százaléka elektromos, 2,1 százalékuk pedig alternatív üzemanyagokkal működött.
Romániában a gépkocsik beíratásáért és a jogosítványok kibocsátásáért felelős igazgatóság (DRPCIV) adatai szerint a tavaly bejegyzett járművek 66 százaléka benzinüzemű volt (2019-ben még 69,4 százaléka), és 26,9 százaléka dízel (egy évvel korábban 26,4 százalék). A fennmaradó 7,1 százalékot az elektromos és hibrid járművek tették ki, amelyekből összesen 8902-őt jegyeztek be, ami jelentős, 33 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. Elektromos autóból 2846-ot írattak forgalomba tavaly, plug-in hibrid járművekből 1037-et, hibrid autókból pedig 5019-et. Látni tehát, hogy
Az országos 7,1 százalék viszont jó eredménynek számít a székelyföldi városokban jegyzett értékekhez képest.
A gépjárműállomány üzemanyagtípus szerinti megoszlásáról nem állnak rendelkezésre megyei adatok, ezeket nem vizsgálják a prefektusi hivatalok, így a benzines és dízelautók aránya nem ismert. Kizárólag a „zöld” járművek számát tartják nyilván az önkormányzatoknál, mivel az elektromos autók adómentesek, a hibrid járművekre pedig adókedvezmény jár. Mint az önkormányzatokból kért adatokból kiderült, a négy vizsgált város közül
Az adóosztály által a városban nyilvántartott 15 053 személyautó közül 139 hibrid és 22 elektromos, összességében tehát 161 „zöld” jármű található a városban, ami a járműpark 1,06 százalékát teszi ki. Második helyen Marosvásárhely áll, ahol 0,64 százalékra tehető a környezetkímélő járművek aránya: a városban nyilvántartott 70 707 személyautó közül 360 hibrid és 96 elektromos, ami összesen 456 „zöld” járművet jelent. A Csíkszeredában nyilvántartott 21 106 személyautó közül 109 hibrid és 12 elektromos, ami összesen 121 környezetkímélő járművet jelent, ez 0,57 százaléknak felel meg. Utolsó helyen Gyergyószentmiklós áll, ahol mindössze 0,26 százalék a „zöld” járművek aránya: a városban nyilvántartott 7612 személyautó közül 20 hibrid, elektromos járművek pedig nincsenek.
A magas károsanyag-kibocsátás, a csalások miatt kirobbant környezetvédelmi botrányok és az egyes nagyvárosokban bevezetett behajtási korlátozások mellett az is hozzájárul a dízelautók népszerűségének csökkenéséhez, hogy már szinte nem is lehet dízelmotorral ellátott személyautókat kapni. Mint Daniel Crăciun, a csíkszeredai Mida – Renault, Dacia és Nissan márkakereskedés vezérigazgatója lapunknak elmondta,
Ez az egyik fő oka annak, hogy jelenleg a benzines személyautók a legkelendőbbek, de a vezérigazgató azt is elismerte, hogy a vásárlók „fájlalják”, hogy nem tudnak dízelmotoros személyautókat vásárolni, főként a Dacia Logan típusnál lenne nagy igény erre. Ettől függetlenül alkalmazkodnak a kínálathoz, és a benzineseken túl egyre többen döntenek környezetkímélő járművek vásárlása mellett.
Fotó: Pinti Attila
A Renault Zoé elektromos kisautóból tavaly kilencet értékesítettek, a Nissan Leaf elektromos meghajtású járműből pedig egyet. Emellett a tavaly ősszel megjelent Renault Captur E-TECH plug-in hibridből eddig négy darabot adtak el. Idén Crăciun szerint tovább fog nőni a környezetkímélő autók iránti érdeklődés, mivel újabb hibrid modellek válnak elérhetővé a térségben, és nagy az érdeklődés a Dacia idén megjelenő elektromos autója, a Spring iránt is. Hozzátette:
Problémát jelent továbbá az is, hogy sokan kételkednek az állami támogatásokban, ez esetben a roncsprogramban, amelyen keresztül kedvezményesebben vásárolhatók meg ezek a járművek, a harmadik problémát pedig a „zöld” autók magas ára jelenti.
Nagyobb arányban értékesített környezetkímélő, főként hibrid járműveket a székelyudvarhelyi Euro-Car Trading, Hargita és Maros megye hivatalos Toyota márkaképviselete. László Zoltán ügyvezető igazgató érdeklődésünkre elmondta: dízel személyautók nem szerepelnek a kínálatukban, kizárólag benzines, hibrid, plug-in hibrid és újabban elektromos járművek értékesítésével foglalkoznak. Tavaly 150 Toyota márkájú autót adtak el a két megyében, ezek mintegy 65 százaléka hibrid volt. Emellett három Tesla elektromos meghajtású autót is értékesítettek Hargita megyében, ám mivel ezek árusítását csak későn, a roncsprogram lezárása után tudták elkezdeni, arra számítanak, hogy idén több elektromos autó talál majd gazdára a térségben a program újabb kiírását követően.
Fotó: Pinti Attila
„A benzinmotorral ellátott autók csak az eladásaink mintegy 30 százalékát tették ki, a hibridek esetében ez az arány 65-70 százalék körül mozog. Ebből azt feltételezzük, hogy ha lennének is dízel autóink, valószínűleg csak 5-10 százalékon mozognának, nem lenne rá nagy igény.
A Toyotáról tudni kell, hogy az egyetlen olyan márka, amely már a 2000-es évek előtt környezetkímélőbb járművek gyártásán dolgozott, ezáltal az ügyfélkörünkre jellemző, hogy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelmi szempontokra” – emelte ki László Zoltán. Hozzátette: a hibrid járművek esetében a legkedveltebb típusok a Toyota C-HR, a Toyota Yaris és a Toyota Corolla voltak.
Hatalmas érdeklődés övezte a Bagossy Brothers Company koncertjét az Udvarhely Napokon, ahol szinte egy emberként énekelte a közönség a zenekar legismertebb dalait.
Félmillió lejt szánnak idén Maros megyében a köves utak karbantartására, több milliót sáncok rendbetételére, aszfaltozásra, de a műszaki tervek elkészítésére is. A Maros megyei tanács idén 41,3 millió lejt költ az úthálózatra.
Az oktatási minisztérium pénteken kérte a tanfelügyelőségeket, hogy a magas hőmérséklet és a fokozott hőterhelés miatt gondoskodjanak az érettségiző diákok és a tanárok egészségének védelméről.
Nem tétlenkedett a gyimesközéploki önkormányzat: mindössze három nappal azt követően, hogy egy áradás miatt megszűnt a Jávárdi-vízesés, sikerült visszaterelni a zuhatagot tápláló patakot a régi medrébe.
A kézdivásárhelyi Sokadalom legfennköltebb mozzanata immáron évek óra a Pro Urbe díj átadása. A rangos elismerésben ez alkalommal, sorban tizenötödikként Gábor Rezső pedagógus, a Gábor Áron Szakképző Líceum korábbi igazgatója részesült.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2025-ben 1356 hamis román bankjegyet vizsgált meg, 33,79 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Több megyei rendőrségének együttműködésével drogcsempészeket tartóztattak le Maros megyében, akik magas kockázatú pszichoaktív anyagokat csempésztek be a börtönökbe.
Csíkszereda polgármestere Korodi Attila a hétvégi rendkívüli hőség miatt felhívást intézett a lakossághoz. Mint mondta, a Harvíznek jelenleg nincs olyan munkálata, amely miatt vízkorlátozásra lenne szükség.
A regionális vízszolgáltató Harvíz Rt. veszi át egységesen az esővíz-elvezetési rendszer működtetését és karbantartását Csíkszeredában – ez egyike volt a számos fontos döntésnek, amelyet az önkormányzati képviselők ülésén hoztak meg pénteken.
Késéseket okoznak a vasúti közlekedésben a következő napokra jelzett rendkívüli hőség miatt bevezetett sebességkorlátozások – tájékoztatott pénteken a Román Vasúti Személyszállító Vállalat (CFR Călători).
2 hozzászólás