Kőkorszaki leletekre bukkantak Maroshévízen

A Gyergyói-medence legkorábbi lelőhelyére bukkantak a régészek Maroshévízen, a napokban befejezett ásatások során. A târgoviştei Valahia Egyetem professzora, Mircea Anghelinu vezetésével zajló tíz napos kutatómunka eredménye arra engedi következtetni a szakembereket, hogy írott történelmünk előtti időkben is létezett emberi jelenlét a vidéken. A feltárt és beazonosíthatóan kőkori leletek keltezését egyelőre hozzávetőlegesen határozták meg, de az, hogy a talaj felsőbb és mélyebb rétegeiben is találtak eszközmaradványokat, arra utal, hogy a vidéken emberi jelenlét volt már a kőkorszak különböző periódusaiban is.

Demjén Andrea, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum régésze elmondta, a paleolitikum (kőkorszak) kutatása igen lassú és sok figyelmet, pontosságot igénylő munkafolyamat, így a kutatás tíz napja alatt egy 2x2 méteres szelvényben mindössze egy fél méternyit sikerült ásni.

„70 cm-ig volt a legfelső réteg, ahol pattintott kőeszköz maradványokat találtunk, utána pedig 1 méter 60 cm, illetve 2 m mélyen szintén találtunk leletet. Ez azt jelenti, hogy több periódusról lehet szó” – számolt be Demjén Andrea. Elmondta, kormeghatározás végett talajmintákat vettek, amiket németországi laboratóriumban fognak megvizsgálni.

Az ásatások Maroshévízen, a Bajkó-patak baloldali teraszán folytak. A lelőhely északi részén jelentős opál lelőhely volt, de idő közben kimerült. „Az opált használták fel, ebből készítették el az eszközöket, pattintással. A feltárt maradványokon retusálás nyomai látszanak, innen tudjuk, hogy használva voltak” – mutat rá a régész, aki a kutatás egyik legfontosabb eredményét abban látja, hogy hévízi opált már találtak a Kárpátokon túli Kis-Beszterce völgyében, illetve ottani leletekhez hasonlóakra is bukkantak a Bajkó-patak melletti kutatás során. Ez okot ad a feltételezésre, hogy a Beszterce-völgyi és a hévízi ősemberek kapcsolatban álltak egymással.

Csergő Tibor, gyergyószentmiklósi múzeumigazgató rámutatott arra, hogy a mostani kutatás eredménye, vagyis, hogy bizonyítottan kőkorszaki lelőhelyet tártak fel, igen jelentős. Országos viszonylatban ugyanis nagyon kevés, Erdélyben pedig a hévízi az első olyan lelőhely, ahol ezt a kort lehet kutatni. Elmondta, a most felszínre került leletek arra bátorítják a szakembereket, hogy a helyszínen további kutatásokat végezzenek, ezért az ásatásokat jövőben folytatni fogják. Akárcsak ez alkalommal, továbbra is a târgoviştei Valahia Egyetem szakképzett kőkorszaki kutatóival közösen végzik a munkát.

A maroshévízi ásatás a târgoviştei egyetem és a Tarisznyás Márton Múzeum közös finanszírozásában történt. A régészek köszönetet mondanak dr. Jakab Gyula geológusnak, aki segített a kőzetek beazonsításában.