Ki legeltet a tilosban?

Nem törődik senki a gyergyói határral, a gazdálkodókkal, mindenki azt csinál, amit akar a cárinában – panaszkodik több, mezőgazdaságból élő gyergyószentmiklósi. Nyáron a cigányok érkeznek csapatosan a földekre, és percek alatt képesek lekaszálni több szekérderéknyi füvet. A károsult legtöbbször meg sem meri szólítani őket, hiszen senkinek nem hiányzik az összecsapás a tettesekkel. Egyre gyakoribb az is, hogy a kaszálókon a gazda nem meri otthagyni a feltakart szénát, inkább nyersen hazaviszi, hogy ne más állatát laktassa jól vele. A kaszálások időszaka lejárt, most a legeltetés okoz mindennapi keserűséget. Több idegen (állítólag békási) pásztor legelteti itt a juhait, akik nincsenek tekintettel semmiféle szabályzatra vagy akár emberi jóérzésre.

Szeptember vége óta őszi gabonával bevetett földeket legeltetnek le, friss szántásokat taposnak le a ráterelt nyájak, nem beszélve azoknak a gazdáknak a káráról, akik még vártak volna a sarjúkaszálással. Ők már hiába várnának, a juhok elvégezték a munkát. Ez történik, mióta Pap József korábbi polgármester idejében Gyergyószentmiklóson felszámolták a határőrzést.

M. D. kárvallott gazda elmondta, 40 ár sarjúját etették fel a juhokkal, ami a mai árak mellett körülbelül 800 lejes kárt jelent számára.

Módosítani kellene a cárina határait – véli a gazdákkal való kapcsolattartásban illetékes városházi megbízott, Fehér László – és ezzel nagyon sok fejfájástól megszabadulnának a gazdák is. A Visszafolyó környékén például nincsenek megművelt területek, itt megoldható lenne a legeltetés anélkül, hogy vetésekbe, szántókba „tévednének” a nyájak.

A pásztorok most azt a kiskaput használják ki, hogy a nyájak beengedhetők azokra a földekre, amelyeknek a tulajdonosaik ebbe beleegyeztek. Ez azonban nehezen ellenőrizhető, emiatt vannak a panaszok is.

A mezőőrzés, a tilosban legelő állatok befogása jelenleg Tóth Károly, a mellékgazdaság  vezetőjének feladata. Ő elmondta, nem tud idegen nyájakról. Hozzá nem is érkezett eddig ilyen jellegű panasz. Eddig gazdátlan lovak legeléséről értesítették, és egy esetben egy kisebb tehéncsorda pásztorát kellett figyelmeztetni.

Tudomása szerint a gyergyószentmiklósi földeken négy juhosgazda legeltet, de azok helybéliek.  Hozzátette, a gazdáknak írásban kellene feljelentést tenniük a polgármesteri hivatalhoz, de főként a rendőrséghez, ez azonban ritkán történik meg.

Amit ő egyedül megtehet a mezőőrzés érdekében, azt megteszi, de ehhez a feladathoz több ember kellene. A polgármesteri hivatal álláspontja szerint a megoldás a közösségi rendőrség, amelynek egyik célja éppen a határ felvigyázása lenne. Ez januártól kezdi meg működését, így elvileg a jövő mezőgazdasági idényben nem lesznek már ilyen jellegű problémák.

Fehér László elmondta, amint lehull a hó és az állattartó gazdáknak is több szabadidejük lesz, mindenképpen össze fognak hívni egy gazdagyűlést. Itt újra rögzíthetők lennének a cárina határai. A határőrzés kérdésében pedig azt kell tisztázni, hogy fizetnének-e a gazdák területeik védelméért. Ha nem, akkor hiábavaló minden próbálkozás, a terménylopások, tilosban legeltetések továbbra sem fognak megszűnni.