Fotó: Gergely Imre
Lelegeltetett vetések, összetaposott szántás és tönkretett kaszálók – ezekkel a keserű tapasztalatokkal szembesülnek a gyergyószentmiklósi gazdák. Ami még fájóbb számukra, hogy a károkat idegen juhnyájak ideterelése miatt szenvedik el.
2010. október 28., 12:492010. október 28., 12:49
2010. október 28., 19:402010. október 28., 19:40
Fotó: Gergely Imre
Nem törődik senki a gyergyói határral, a gazdálkodókkal, mindenki azt csinál, amit akar a cárinában – panaszkodik több, mezőgazdaságból élő gyergyószentmiklósi. Nyáron a cigányok érkeznek csapatosan a földekre, és percek alatt képesek lekaszálni több szekérderéknyi füvet. A károsult legtöbbször meg sem meri szólítani őket, hiszen senkinek nem hiányzik az összecsapás a tettesekkel. Egyre gyakoribb az is, hogy a kaszálókon a gazda nem meri otthagyni a feltakart szénát, inkább nyersen hazaviszi, hogy ne más állatát laktassa jól vele. A kaszálások időszaka lejárt, most a legeltetés okoz mindennapi keserűséget. Több idegen (állítólag békási) pásztor legelteti itt a juhait, akik nincsenek tekintettel semmiféle szabályzatra vagy akár emberi jóérzésre.
Szeptember vége óta őszi gabonával bevetett földeket legeltetnek le, friss szántásokat taposnak le a ráterelt nyájak, nem beszélve azoknak a gazdáknak a káráról, akik még vártak volna a sarjúkaszálással. Ők már hiába várnának, a juhok elvégezték a munkát. Ez történik, mióta Pap József korábbi polgármester idejében Gyergyószentmiklóson felszámolták a határőrzést.
M. D. kárvallott gazda elmondta, 40 ár sarjúját etették fel a juhokkal, ami a mai árak mellett körülbelül 800 lejes kárt jelent számára.
Módosítani kellene a cárina határait – véli a gazdákkal való kapcsolattartásban illetékes városházi megbízott, Fehér László – és ezzel nagyon sok fejfájástól megszabadulnának a gazdák is. A Visszafolyó környékén például nincsenek megművelt területek, itt megoldható lenne a legeltetés anélkül, hogy vetésekbe, szántókba „tévednének” a nyájak.
A pásztorok most azt a kiskaput használják ki, hogy a nyájak beengedhetők azokra a földekre, amelyeknek a tulajdonosaik ebbe beleegyeztek. Ez azonban nehezen ellenőrizhető, emiatt vannak a panaszok is.
Fotó: Gergely Imre
A mezőőrzés, a tilosban legelő állatok befogása jelenleg Tóth Károly, a mellékgazdaság vezetőjének feladata. Ő elmondta, nem tud idegen nyájakról. Hozzá nem is érkezett eddig ilyen jellegű panasz. Eddig gazdátlan lovak legeléséről értesítették, és egy esetben egy kisebb tehéncsorda pásztorát kellett figyelmeztetni.
Tudomása szerint a gyergyószentmiklósi földeken négy juhosgazda legeltet, de azok helybéliek. Hozzátette, a gazdáknak írásban kellene feljelentést tenniük a polgármesteri hivatalhoz, de főként a rendőrséghez, ez azonban ritkán történik meg.
Amit ő egyedül megtehet a mezőőrzés érdekében, azt megteszi, de ehhez a feladathoz több ember kellene. A polgármesteri hivatal álláspontja szerint a megoldás a közösségi rendőrség, amelynek egyik célja éppen a határ felvigyázása lenne. Ez januártól kezdi meg működését, így elvileg a jövő mezőgazdasági idényben nem lesznek már ilyen jellegű problémák.
Fehér László elmondta, amint lehull a hó és az állattartó gazdáknak is több szabadidejük lesz, mindenképpen össze fognak hívni egy gazdagyűlést. Itt újra rögzíthetők lennének a cárina határai. A határőrzés kérdésében pedig azt kell tisztázni, hogy fizetnének-e a gazdák területeik védelméért. Ha nem, akkor hiábavaló minden próbálkozás, a terménylopások, tilosban legeltetések továbbra sem fognak megszűnni.
A romániaiak több mint 60 százaléka szerint az ország rossz irányba tart, ezért a választók elvárják a következő államfőtől, hogy változást idézzen elő Románia jelenlegi és jövőbeli politikájában.
Újabb hatvan napig hatósági felügyelet alatt marad Barti Tihamér, a Hargita megyei önkormányzat tisztségéből felfüggesztett és korrupciós bűncselekményekkel gyanúsított alelnöke. Barti panasszal élt a döntés ellen, de ezt elutasították.
Ingyenesen tesz elérhetővé tíz filmet tíz napon át a Filmio, a magyar filmek streaming platformja a magyar film napja alkalmából – közölte a Nemzeti Filmintézet pénteken az MTI-vel.
Tanárnak lenni Romániában nem kis kihívás, ideje átgondolni, mitől van az, hogy az a pedagógus, aki kiválóan teljesít a katedrán, nem tud jó eredménnyel versenyvizsgázni. Jövőtől ezen változtatna a tanügyminiszter.
A Gyulafehérvári Főegyházmegye jubileumi eseménysorozatának részeként április 30-án, szerdán megtartják a fogyatékkal élők napját, melynek programjai több csíksomlyói helyszínen zajlanak majd.
Véget ér vasárnap a húsvéti vakáció, hétfőtől folytatódik a tanítás az iskolákban.
A medvét le kellene venni a szigorúan védett fajok romániai listájáról – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter szerint a jelenlegi törvények nem teszik lehetővé, hogy a közigazgatási bíróság felfüggessze vagy megsemmisítse az alkotmánybíróság határozatait.
Kigyulladt lakóházhoz riasztották a tűzoltókat Marosvásárhelyen péntekre virradóan.
Jelentős méhpusztulás történt a télen a méhészetekben, és egyelőre ennek még a pontos okait sem ismerik a méhészek. A jelenség egy, az ágazatot érintő általános problémára is rávilágít.