
A műhibaeljárások egy részét a sebészeti beavatkozások után kezdeményezik. Illusztráció
Fotó: Thomas Campean
Évente mindössze néhány esetben indul orvosi műhiba-eljárás Hargita megyében, de azoknak is csak kisebb részében bizonyosodik be, hogy az orvos hibázott. Rendszerint a hiányos kommunikáció vezet oda, hogy a betegek végül műhiba-eljárást kezdeményeznek, a panaszok gyakran személyes jellegűek. A műhibaügyek kivizsgálási módjával kapcsolatban viszont még a rendszeren belül is vannak kifogások.
2017. augusztus 08., 10:292017. augusztus 08., 10:29
2017. augusztus 08., 10:312017. augusztus 08., 10:31
Hargita megyében évente átlagban két-három esetben indul műhiba-eljárás, de többségükben nem igazolódik be a betegek panasza.
– tájékoztatott érdeklődésünkre dr. Bíró László háziorvos, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke.
Az orvosi kamara képviselői szakértőkként vannak jelen a bizottságban, amelyet a megyei közegészségügyi igazgatóság vezet. A panaszosok rendszerint több intézménynél – az orvosi kamaránál, a megyei közegészségügyi igazgatóságnál, az egészségbiztosítási pénztárnál – is jelentik az ügyeket, továbbá bírósági eljárást is kezdeményeznek, mivel az orvosi kamara az ott bejelentett ügyeknek csak a fegyelmi részét vizsgálja – magyarázta Bíró László.
A bizottságban orvosszakértőként egy, az adott szakterületen praktizáló szakorvos is részt vesz, a pártatlanság érdekében erre a feladatra általában más megyéből kér fel szakembert az orvosi kollégium. Egyébként
az orvosi kamara adatai szerint az elmúlt két évben mindössze egy műhiba-kivizsgálás esetében igazolódott be, hogy az orvos tévedett. A műhiba súlyosságától függően az érintett orvos szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetést, illetve pénzbírságot kaphat, de fel is függeszthetik tevékenységét meghatározott vagy meghatározatlan időre.
– tájékoztatott az orvosi kamara elnöke, hozzáfűzve, hogy ezek az ügyek szerencsés esetben is több hónap alatt oldódnak meg, de akár egy évig is elhúzódhatnak.
Nagyon sok esetben a hiányos kommunikáció áll az ilyen ügyek hátterében, nem megfelelően vannak lekommunikálva bizonyos eljárások, vagy azok esetleges következményei.
– fogalmazott Bíró László, megjegyezve azt is, hogy így a műhibaügyek nagy részének elejét lehetne venni. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a szakemberhiány az oka annak, hogy az orvosoknak sokszor nincs idejük a részletes felvilágosításra.
Ezt rendszerint az a magánbiztosító fizeti ki, amellyel az érintett orvos szerződéses viszonyban áll. Ugyanis az egészségügyi rendszerben dolgozó összes orvos köteles műhiba-biztosítást kötni. Amennyiben ezt nem teszik meg, az egészségbiztosítási pénztár nem köt velük szerződést, azaz nem dolgozhatnak államilag finanszírozott egészségügyi egységben – tudtuk meg Duda Tihamértól, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójától.
Nem tartja jónak a hazai eljárásrendet a műhiba-ügyekben dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. Azt kifogásolja, hogy egy-egy ilyen ügy kivizsgálása teljesen szét van választva biztosítási és szakmai-etikai szempontból. Azaz kivizsgálja az esetet a egészségügyi igazgatóság irányítása alatt működő műhiba-bizottság, majd újabb bejelentés esetén az orvosi kamara is megteszi ugyanezt.
Ez elméletileg azt eredményezheti, hogy egy orvos, akinek ügyében elmarasztaló döntést hozott a műhiba-bizottság, egy súlyos tévedés vagy szándékos vétség után is tovább praktizálhat, ha a sértett csak a műhiba-bizottságnál tesz panaszt, de az orvosi kollégiumnál nem – vázolta a problémát dr. Tar Gyöngyi.
– magyarázta.
A műhiba-bizottságot dr. Vass Előd, a megyei közegészségügyi igazgatóság aligazgatója vezeti, illetve Hargita megyében praktizáló szakorvosok és háziorvosok, valamint fogorvosok alkotják a tagságot. Noha rendszerint kérnek külső orvosszakértői véleményt a műhiba-ügyekben, a döntést mégis a bizottság tagjai hozzák meg, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy esetenként kollégáik ügyében kell döntést hozniuk – és ez a másik probléma.
– magyarázta dr. Tar Gyöngyi, hozzátéve, hogy az sem jó, ha egy adott orvos kifogásolt tevékenységét illetően más szakterületen dolgozó kollégái döntenek. A megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője egyébként az egészségügyi minisztériumnál is jelezte az eljárásmódokkal kapcsolatos kifogásait.
Az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS) átutalta az áprilisi gyermeknevelési pótlékok (gyerekpénz) kifizetéséhez szükséges összeget.
A heves esőzések és a patakokban felgyűlt hordalék miatt zavarossá vált a csapvíz Kovásznán, Barátoson, Pákén és Orbaiteleken. A szolgáltató ellenőrzi a vízminőséget, és arra kéri a lakókat, hogy a biztonság kedvéért egyelőre ne fogyasszanak belőle.
Romjaiból építették újjá a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határon. A látványos épület péntek déli átadóünnepségének – amelyet a 30-as számú őrház előtt tartottak – az időjárás is kedvezett.
A Colectiv-ügyben elítélt katonai tűzoltók egyikét, Antonina Radut, aki négy évvel ezelőtt, az ítélet kihirdetése előtt elszökött Romániából, bebörtönözték egy moldovai börtönben, ahol a román bíróságok által kiszabottnál enyhébb büntetést fog letölteni.
Hantavírusgyanús esetet jelentettek Krassó-Szörény megyéből – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Robbanás történt a Mol tiszaújvárosi üzemében, egy ember életét vesztette, több súlyos sérült van – írja az MTI Magyar Péter miniszterelnök péntek délelőtti Facebook-bejelentésére hivatkozva.
Az elnöki hivatal pénteken bejelentette, hogy a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ aláírt egy megállapodást, amelyben vállalják, hogy a parlamenti ülésszak végéig elfogadják az új közalkalmazotti bértörvényt.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A görlitzi többlakásos épület összeomlása után eltűntnek nyilvánított mindkét román turista holttestét megtalálták a romok alatt.
A hitelszerződés értelmében Románia 16,68 milliárd euró SAFE-forrást használhat fel. Lengyelország után ez a második legnagyobb tagállami keret.
szóljon hozzá!