
A műhibaeljárások egy részét a sebészeti beavatkozások után kezdeményezik. Illusztráció
Fotó: Thomas Campean
Évente mindössze néhány esetben indul orvosi műhiba-eljárás Hargita megyében, de azoknak is csak kisebb részében bizonyosodik be, hogy az orvos hibázott. Rendszerint a hiányos kommunikáció vezet oda, hogy a betegek végül műhiba-eljárást kezdeményeznek, a panaszok gyakran személyes jellegűek. A műhibaügyek kivizsgálási módjával kapcsolatban viszont még a rendszeren belül is vannak kifogások.
2017. augusztus 08., 10:292017. augusztus 08., 10:29
2017. augusztus 08., 10:312017. augusztus 08., 10:31
Hargita megyében évente átlagban két-három esetben indul műhiba-eljárás, de többségükben nem igazolódik be a betegek panasza.
– tájékoztatott érdeklődésünkre dr. Bíró László háziorvos, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke.
Az orvosi kamara képviselői szakértőkként vannak jelen a bizottságban, amelyet a megyei közegészségügyi igazgatóság vezet. A panaszosok rendszerint több intézménynél – az orvosi kamaránál, a megyei közegészségügyi igazgatóságnál, az egészségbiztosítási pénztárnál – is jelentik az ügyeket, továbbá bírósági eljárást is kezdeményeznek, mivel az orvosi kamara az ott bejelentett ügyeknek csak a fegyelmi részét vizsgálja – magyarázta Bíró László.
A bizottságban orvosszakértőként egy, az adott szakterületen praktizáló szakorvos is részt vesz, a pártatlanság érdekében erre a feladatra általában más megyéből kér fel szakembert az orvosi kollégium. Egyébként
az orvosi kamara adatai szerint az elmúlt két évben mindössze egy műhiba-kivizsgálás esetében igazolódott be, hogy az orvos tévedett. A műhiba súlyosságától függően az érintett orvos szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetést, illetve pénzbírságot kaphat, de fel is függeszthetik tevékenységét meghatározott vagy meghatározatlan időre.
– tájékoztatott az orvosi kamara elnöke, hozzáfűzve, hogy ezek az ügyek szerencsés esetben is több hónap alatt oldódnak meg, de akár egy évig is elhúzódhatnak.
Nagyon sok esetben a hiányos kommunikáció áll az ilyen ügyek hátterében, nem megfelelően vannak lekommunikálva bizonyos eljárások, vagy azok esetleges következményei.
– fogalmazott Bíró László, megjegyezve azt is, hogy így a műhibaügyek nagy részének elejét lehetne venni. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a szakemberhiány az oka annak, hogy az orvosoknak sokszor nincs idejük a részletes felvilágosításra.
Ezt rendszerint az a magánbiztosító fizeti ki, amellyel az érintett orvos szerződéses viszonyban áll. Ugyanis az egészségügyi rendszerben dolgozó összes orvos köteles műhiba-biztosítást kötni. Amennyiben ezt nem teszik meg, az egészségbiztosítási pénztár nem köt velük szerződést, azaz nem dolgozhatnak államilag finanszírozott egészségügyi egységben – tudtuk meg Duda Tihamértól, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójától.
Nem tartja jónak a hazai eljárásrendet a műhiba-ügyekben dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. Azt kifogásolja, hogy egy-egy ilyen ügy kivizsgálása teljesen szét van választva biztosítási és szakmai-etikai szempontból. Azaz kivizsgálja az esetet a egészségügyi igazgatóság irányítása alatt működő műhiba-bizottság, majd újabb bejelentés esetén az orvosi kamara is megteszi ugyanezt.
Ez elméletileg azt eredményezheti, hogy egy orvos, akinek ügyében elmarasztaló döntést hozott a műhiba-bizottság, egy súlyos tévedés vagy szándékos vétség után is tovább praktizálhat, ha a sértett csak a műhiba-bizottságnál tesz panaszt, de az orvosi kollégiumnál nem – vázolta a problémát dr. Tar Gyöngyi.
– magyarázta.
A műhiba-bizottságot dr. Vass Előd, a megyei közegészségügyi igazgatóság aligazgatója vezeti, illetve Hargita megyében praktizáló szakorvosok és háziorvosok, valamint fogorvosok alkotják a tagságot. Noha rendszerint kérnek külső orvosszakértői véleményt a műhiba-ügyekben, a döntést mégis a bizottság tagjai hozzák meg, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy esetenként kollégáik ügyében kell döntést hozniuk – és ez a másik probléma.
– magyarázta dr. Tar Gyöngyi, hozzátéve, hogy az sem jó, ha egy adott orvos kifogásolt tevékenységét illetően más szakterületen dolgozó kollégái döntenek. A megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője egyébként az egészségügyi minisztériumnál is jelezte az eljárásmódokkal kapcsolatos kifogásait.
Vaddisznótámadásban sérült meg súlyosan és vesztett sok vért egy ember az Argeș megyei Nucșoara község nehezen megközelíthető területén. Megmentésére a hegyimentőket is riasztották.
Egy lehetséges regionális válság súlyosságától függően 50 banitól 4,5 lejig terjedő összeggel nőhet az üzemanyag ára Romániában, és a gázolaj esetében lesz nagyobb a drágulás mértéke – véli az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Nicușor Dan államfő szerint napjainkban két nagy veszély fenyegeti a tizenéveseket: a drogok, illetve az elidegenedés, a közösséghez való tartozás hiánya.
A MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány meghirdette a Zöldövezet program 20. kiadását, amelyben összesen 850 ezer lejjel támogatják civil szervezetek környezetvédelmi projektjeit.
Észszerűtlennek tartja Nicușor Dan államfő, hogy a polgármesterek a jelenlegi helyzetben „többet kérjenek, mint amennyiből 2025-ben gazdálkodhattak”.
Nem lehet tovább várni a csíkszeredai Kalász negyedi köztemető területének bővítésével, a folyamatot idén el kell indítani – tudtuk meg. Azt még nem lehet tudni, hogy melyik irányba lehet kiterjeszteni a sírkertet, erről később születik döntés.
Egy 60 éves székelyudvarhelyi kerékpáros férfi szenvedett halálos balesetet csütörtök este a 137-es megyei úton – tájékoztat a Hargita megyei rendőrség.
Nehézkesen halad a fizetett házi-, háztartási munkák elvégzését és az ilyen jellegű megbízásokat hivatalos mederbe terelő országos platform elterjedése. A magyarázat részben a munkavállalók magatartásában keresendő.
Több mint 55 ezer állampolgár írta alá a Declic Közösség petícióját az elektromos cigaretták összes fajtájának zárt nyilvános helyekről való kitiltásáról, követelve Alexandru Rogobete egészségügyi minisztertől, hogy módosítsa az idevágó jogszabályt.
szóljon hozzá!