– tájékoztatott érdeklődésünkre dr. Bíró László háziorvos, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke.

Az orvosi kamara képviselői szakértőkként vannak jelen a bizottságban, amelyet a megyei közegészségügyi igazgatóság vezet. A panaszosok rendszerint több intézménynél – az orvosi kamaránál, a megyei közegészségügyi igazgatóságnál, az egészségbiztosítási pénztárnál – is jelentik az ügyeket, továbbá bírósági eljárást is kezdeményeznek, mivel az orvosi kamara az ott bejelentett ügyeknek csak a fegyelmi részét vizsgálja – magyarázta Bíró László.

A bizottságban orvosszakértőként egy, az adott szakterületen praktizáló szakorvos is részt vesz, a pártatlanság érdekében erre a feladatra általában más megyéből kér fel szakembert az orvosi kollégium. Egyébként

az orvosi kamara adatai szerint az elmúlt két évben mindössze egy műhiba-kivizsgálás esetében igazolódott be, hogy az orvos tévedett. A műhiba súlyosságától függően az érintett orvos szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetést, illetve pénzbírságot kaphat, de fel is függeszthetik tevékenységét meghatározott vagy meghatározatlan időre.

– tájékoztatott az orvosi kamara elnöke, hozzáfűzve, hogy ezek az ügyek szerencsés esetben is több hónap alatt oldódnak meg, de akár egy évig is elhúzódhatnak.

Nagyon sok esetben a hiányos kommunikáció áll az ilyen ügyek hátterében, nem megfelelően vannak lekommunikálva bizonyos eljárások, vagy azok esetleges következményei.

– fogalmazott Bíró László, megjegyezve azt is, hogy így a műhibaügyek nagy részének elejét lehetne venni. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a szakemberhiány az oka annak, hogy az orvosoknak sokszor nincs idejük a részletes felvilágosításra.

Ezt rendszerint az a magánbiztosító fizeti ki, amellyel az érintett orvos szerződéses viszonyban áll. Ugyanis az egészségügyi rendszerben dolgozó összes orvos köteles műhiba-biztosítást kötni. Amennyiben ezt nem teszik meg, az egészségbiztosítási pénztár nem köt velük szerződést, azaz nem dolgozhatnak államilag finanszírozott egészségügyi egységben – tudtuk meg Duda Tihamértól, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójától.

Nem tartja jónak a hazai eljárásrendet a műhiba-ügyekben dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. Azt kifogásolja, hogy egy-egy ilyen ügy kivizsgálása teljesen szét van választva biztosítási és szakmai-etikai szempontból. Azaz kivizsgálja az esetet a egészségügyi igazgatóság irányítása alatt működő műhiba-bizottság, majd újabb bejelentés esetén az orvosi kamara is megteszi ugyanezt.

Ez elméletileg azt eredményezheti, hogy egy orvos, akinek ügyében elmarasztaló döntést hozott a műhiba-bizottság, egy súlyos tévedés vagy szándékos vétség után is tovább praktizálhat, ha a sértett csak a műhiba-bizottságnál tesz panaszt, de az orvosi kollégiumnál nem – vázolta a problémát dr. Tar Gyöngyi.

– magyarázta.

A műhiba-bizottságot dr. Vass Előd, a megyei közegészségügyi igazgatóság aligazgatója vezeti, illetve Hargita megyében praktizáló szakorvosok és háziorvosok, valamint fogorvosok alkotják a tagságot. Noha rendszerint kérnek külső orvosszakértői véleményt a műhiba-ügyekben, a döntést mégis a bizottság tagjai hozzák meg, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy esetenként kollégáik ügyében kell döntést hozniuk – és ez a másik probléma.

– magyarázta dr. Tar Gyöngyi, hozzátéve, hogy az sem jó, ha egy adott orvos kifogásolt tevékenységét illetően más szakterületen dolgozó kollégái döntenek. A megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője egyébként az egészségügyi minisztériumnál is jelezte az eljárásmódokkal kapcsolatos kifogásait.