
A műhibaeljárások egy részét a sebészeti beavatkozások után kezdeményezik. Illusztráció
Fotó: Thomas Campean
Évente mindössze néhány esetben indul orvosi műhiba-eljárás Hargita megyében, de azoknak is csak kisebb részében bizonyosodik be, hogy az orvos hibázott. Rendszerint a hiányos kommunikáció vezet oda, hogy a betegek végül műhiba-eljárást kezdeményeznek, a panaszok gyakran személyes jellegűek. A műhibaügyek kivizsgálási módjával kapcsolatban viszont még a rendszeren belül is vannak kifogások.
2017. augusztus 08., 10:292017. augusztus 08., 10:29
2017. augusztus 08., 10:312017. augusztus 08., 10:31
Hargita megyében évente átlagban két-három esetben indul műhiba-eljárás, de többségükben nem igazolódik be a betegek panasza.
– tájékoztatott érdeklődésünkre dr. Bíró László háziorvos, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke.
Az orvosi kamara képviselői szakértőkként vannak jelen a bizottságban, amelyet a megyei közegészségügyi igazgatóság vezet. A panaszosok rendszerint több intézménynél – az orvosi kamaránál, a megyei közegészségügyi igazgatóságnál, az egészségbiztosítási pénztárnál – is jelentik az ügyeket, továbbá bírósági eljárást is kezdeményeznek, mivel az orvosi kamara az ott bejelentett ügyeknek csak a fegyelmi részét vizsgálja – magyarázta Bíró László.
A bizottságban orvosszakértőként egy, az adott szakterületen praktizáló szakorvos is részt vesz, a pártatlanság érdekében erre a feladatra általában más megyéből kér fel szakembert az orvosi kollégium. Egyébként
az orvosi kamara adatai szerint az elmúlt két évben mindössze egy műhiba-kivizsgálás esetében igazolódott be, hogy az orvos tévedett. A műhiba súlyosságától függően az érintett orvos szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetést, illetve pénzbírságot kaphat, de fel is függeszthetik tevékenységét meghatározott vagy meghatározatlan időre.
– tájékoztatott az orvosi kamara elnöke, hozzáfűzve, hogy ezek az ügyek szerencsés esetben is több hónap alatt oldódnak meg, de akár egy évig is elhúzódhatnak.
Nagyon sok esetben a hiányos kommunikáció áll az ilyen ügyek hátterében, nem megfelelően vannak lekommunikálva bizonyos eljárások, vagy azok esetleges következményei.
– fogalmazott Bíró László, megjegyezve azt is, hogy így a műhibaügyek nagy részének elejét lehetne venni. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a szakemberhiány az oka annak, hogy az orvosoknak sokszor nincs idejük a részletes felvilágosításra.
Ezt rendszerint az a magánbiztosító fizeti ki, amellyel az érintett orvos szerződéses viszonyban áll. Ugyanis az egészségügyi rendszerben dolgozó összes orvos köteles műhiba-biztosítást kötni. Amennyiben ezt nem teszik meg, az egészségbiztosítási pénztár nem köt velük szerződést, azaz nem dolgozhatnak államilag finanszírozott egészségügyi egységben – tudtuk meg Duda Tihamértól, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójától.
Nem tartja jónak a hazai eljárásrendet a műhiba-ügyekben dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. Azt kifogásolja, hogy egy-egy ilyen ügy kivizsgálása teljesen szét van választva biztosítási és szakmai-etikai szempontból. Azaz kivizsgálja az esetet a egészségügyi igazgatóság irányítása alatt működő műhiba-bizottság, majd újabb bejelentés esetén az orvosi kamara is megteszi ugyanezt.
Ez elméletileg azt eredményezheti, hogy egy orvos, akinek ügyében elmarasztaló döntést hozott a műhiba-bizottság, egy súlyos tévedés vagy szándékos vétség után is tovább praktizálhat, ha a sértett csak a műhiba-bizottságnál tesz panaszt, de az orvosi kollégiumnál nem – vázolta a problémát dr. Tar Gyöngyi.
– magyarázta.
A műhiba-bizottságot dr. Vass Előd, a megyei közegészségügyi igazgatóság aligazgatója vezeti, illetve Hargita megyében praktizáló szakorvosok és háziorvosok, valamint fogorvosok alkotják a tagságot. Noha rendszerint kérnek külső orvosszakértői véleményt a műhiba-ügyekben, a döntést mégis a bizottság tagjai hozzák meg, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy esetenként kollégáik ügyében kell döntést hozniuk – és ez a másik probléma.
– magyarázta dr. Tar Gyöngyi, hozzátéve, hogy az sem jó, ha egy adott orvos kifogásolt tevékenységét illetően más szakterületen dolgozó kollégái döntenek. A megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője egyébként az egészségügyi minisztériumnál is jelezte az eljárásmódokkal kapcsolatos kifogásait.
Romániában több mint négyezer gyermek szenved 1-es típusú cukorbetegségben, a kezeléshez való hozzáférést, a metabolikus betegségek megelőzését és az egészségnevelést a legfontosabb prioritások közé kell sorolni – jelentette ki az egészségügyi miniszter.
Călin Georgescu volt államfőjelöltet kedden a fővárosi fogdából az első kerületi bíróságra kísérték, hogy részt vegyen az ellene legionárius propaganda vádjával indított per tárgyalásán.
Elkezdte a napokban a brassói regionális útügyi igazgatóság a hófogó panelek kihelyezését az ügykezelésébe tartozó országutak mentén – tájékoztatnak bejegyzésükben.
Folytatódik a Jupiter művelet, a rendőrök és az ügyészek kedden országszerte több mint 300 helyszínen tartanak házkutatást különböző bűncselekmények felderítése és az elkövetők felelősségre vonása érdekében – közölte a legfőbb ügyészség.
November 3-án délelőtt 10 órától indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Hullócsillagokkal és tűzgömbökkel érkeznek a Taurida meteorrajok november első felében – tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t.
Két fenyőfa dőlt hétfőn este a Gyilkos-tó felé vezető 12 C jelzésű országútra, elzárva mindkét közlekedési sávot – közli a Hargita megyei tűzoltóság. Nem sokkal később Csíkszereda közelében, Piricskénél is kidőlt fa miatt riasztották a tűzoltókat.
Új támogatási rendszerrel fékeznék meg az afrikai sertéspestis terjedését Romániában: 2027-től a sertéstenyésztők pénzügyi segítséget kaphatnak a farmok biológiai biztonságának javítására. A tervezetet már elfogadta a szenátus.
Lakóház gyulladt ki hétfőn este Vidrátszegen, és bár a lángok terjedését sikerült megfékezni, sajnos egy másik épületben is károk keletkeztek – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Idén november 15-én szervezi meg az egészségügyi minisztérium a rezidensorvosi helyekre és állásokra kiírt vizsgát, amelyre 9969-en jelentkeztek – jelentette be hétfőn Alexandru Rogobete.
szóljon hozzá!