A műhibaeljárások egy részét a sebészeti beavatkozások után kezdeményezik. Illusztráció
Fotó: Thomas Campean
Évente mindössze néhány esetben indul orvosi műhiba-eljárás Hargita megyében, de azoknak is csak kisebb részében bizonyosodik be, hogy az orvos hibázott. Rendszerint a hiányos kommunikáció vezet oda, hogy a betegek végül műhiba-eljárást kezdeményeznek, a panaszok gyakran személyes jellegűek. A műhibaügyek kivizsgálási módjával kapcsolatban viszont még a rendszeren belül is vannak kifogások.
2017. augusztus 08., 10:292017. augusztus 08., 10:29
2017. augusztus 08., 10:312017. augusztus 08., 10:31
Hargita megyében évente átlagban két-három esetben indul műhiba-eljárás, de többségükben nem igazolódik be a betegek panasza.
– tájékoztatott érdeklődésünkre dr. Bíró László háziorvos, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke.
Az orvosi kamara képviselői szakértőkként vannak jelen a bizottságban, amelyet a megyei közegészségügyi igazgatóság vezet. A panaszosok rendszerint több intézménynél – az orvosi kamaránál, a megyei közegészségügyi igazgatóságnál, az egészségbiztosítási pénztárnál – is jelentik az ügyeket, továbbá bírósági eljárást is kezdeményeznek, mivel az orvosi kamara az ott bejelentett ügyeknek csak a fegyelmi részét vizsgálja – magyarázta Bíró László.
A bizottságban orvosszakértőként egy, az adott szakterületen praktizáló szakorvos is részt vesz, a pártatlanság érdekében erre a feladatra általában más megyéből kér fel szakembert az orvosi kollégium. Egyébként
az orvosi kamara adatai szerint az elmúlt két évben mindössze egy műhiba-kivizsgálás esetében igazolódott be, hogy az orvos tévedett. A műhiba súlyosságától függően az érintett orvos szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetést, illetve pénzbírságot kaphat, de fel is függeszthetik tevékenységét meghatározott vagy meghatározatlan időre.
– tájékoztatott az orvosi kamara elnöke, hozzáfűzve, hogy ezek az ügyek szerencsés esetben is több hónap alatt oldódnak meg, de akár egy évig is elhúzódhatnak.
Nagyon sok esetben a hiányos kommunikáció áll az ilyen ügyek hátterében, nem megfelelően vannak lekommunikálva bizonyos eljárások, vagy azok esetleges következményei.
– fogalmazott Bíró László, megjegyezve azt is, hogy így a műhibaügyek nagy részének elejét lehetne venni. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a szakemberhiány az oka annak, hogy az orvosoknak sokszor nincs idejük a részletes felvilágosításra.
Ezt rendszerint az a magánbiztosító fizeti ki, amellyel az érintett orvos szerződéses viszonyban áll. Ugyanis az egészségügyi rendszerben dolgozó összes orvos köteles műhiba-biztosítást kötni. Amennyiben ezt nem teszik meg, az egészségbiztosítási pénztár nem köt velük szerződést, azaz nem dolgozhatnak államilag finanszírozott egészségügyi egységben – tudtuk meg Duda Tihamértól, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójától.
Nem tartja jónak a hazai eljárásrendet a műhiba-ügyekben dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. Azt kifogásolja, hogy egy-egy ilyen ügy kivizsgálása teljesen szét van választva biztosítási és szakmai-etikai szempontból. Azaz kivizsgálja az esetet a egészségügyi igazgatóság irányítása alatt működő műhiba-bizottság, majd újabb bejelentés esetén az orvosi kamara is megteszi ugyanezt.
Ez elméletileg azt eredményezheti, hogy egy orvos, akinek ügyében elmarasztaló döntést hozott a műhiba-bizottság, egy súlyos tévedés vagy szándékos vétség után is tovább praktizálhat, ha a sértett csak a műhiba-bizottságnál tesz panaszt, de az orvosi kollégiumnál nem – vázolta a problémát dr. Tar Gyöngyi.
– magyarázta.
A műhiba-bizottságot dr. Vass Előd, a megyei közegészségügyi igazgatóság aligazgatója vezeti, illetve Hargita megyében praktizáló szakorvosok és háziorvosok, valamint fogorvosok alkotják a tagságot. Noha rendszerint kérnek külső orvosszakértői véleményt a műhiba-ügyekben, a döntést mégis a bizottság tagjai hozzák meg, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy esetenként kollégáik ügyében kell döntést hozniuk – és ez a másik probléma.
– magyarázta dr. Tar Gyöngyi, hozzátéve, hogy az sem jó, ha egy adott orvos kifogásolt tevékenységét illetően más szakterületen dolgozó kollégái döntenek. A megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője egyébként az egészségügyi minisztériumnál is jelezte az eljárásmódokkal kapcsolatos kifogásait.
Szombat délután az összes vasútvonalon továbbra is télies körülmények között közlekedtek a vonatok, különösen a iaşi-i és brassói regionális kirendeltség körzetében, a sűrű havazás és az alacsony hőmérséklet miatt – számolt be a CFR.
Még egy hónap után sem tisztázódott teljesen Nagy Zoltán polgármester számára az önkormányzat gazdasági helyzete, még zajlik a problémák feltérképezése, de már eredményekről is be tud számolni a Székelyhonnak adott interjúban.
Tizenegy Hargita megyei település közel négyezer lakójának háztartásában még mindig szünetel az áramszolgáltatás, miután a heves havazás és az erős szél megrongálta az elektromos hálózatot.
Gyergyóalfalu község történetének legnagyobb összegű infrastrukturális fejlesztése kezdődik el. Aláírták azt a kivitelezési szerződést, amelynek részeként 47 millió lej értékű ivóvíz- és csatornahálózat-fejlesztést valósítanak meg.
Az időjárás függvényében Marosvásárhelyen a Tudor lakótelepen metszik a fákat a virágkertészet szakemberei. Míg előző években tanulmányozni lehetett, hogy hol vágják ki a fákat, idén erre nincs lehetőség.
A szél felerősödésére és hóviharokra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat huszonhárom megyére.
Szombaton reggel hét órakor véget ért az államelnök-választás első fordulójának kampányidőszaka.
Egy marosvásárhelyi családi otthonból eltávozott kiskorú lány eltűnéséről értesítették a Maros megyei rendőrséget.
A rendőrség közlekedési információs központjának (Infotrafic) tájékoztatása szerint szombaton reggel havazott és részlegesen hó borított több útszakaszt.
A szélsőséges időjárási jelenségek miatt bekövetkező áramszünet okán leállt a marosbisztrai vízmű, az ivóvízellátás több helységben szünetel. A borszéki Fontana Gyógyfürdő sem nyit ma, hasonló okok miatt.
szóljon hozzá!