
Archív
Fotó: Haáz Vince
Elfogadta a héten a szenátus azt a törvénytervezetet, amely által a Maros megyei önkormányzat tulajdonába kerülhetne a közlekedési minisztériumtól a már évtizedek óta nem használt Maros megyei keskeny nyomtávú vasút. Ha a képviselőház is jóváhagyja, akkor elkezdődhet a műszaki tervek készítése a Nyárádmentére és a Mezőségre tervezett kerékpárút megépítéséhez.
2020. szeptember 13., 19:002020. szeptember 13., 19:00
A törvény kezdeményezője, Császár Károly RMDSZ-es szenátor érdeklődésünkre elmondta, egy módosító javaslatot is megfogalmazott és iktatott a tervezetbe, amely szerint a törvény nem vonatkozna a Szováta és Vármező között működő kisvasútra. „Amúgy sem vonatkozna arra a szakaszra, de hogy egyértelmű legyen, nem fenyegeti veszély a kisvonatot, ezért pontos adatokkal kiegészítve tettem le a módosító javaslatot” – magyarázta a Székelyhonnak a szenátor.
Amennyiben a képviselőház is elfogadja a törvényjavaslatot, és azt követően az államelnök is rábólint arra, kezdődik az érdemi munka, amely a kerékpárút megépítésére szolgál: előbb a kataszteri felmérést készíti el a megyei önkormányzat, majd a műszaki tervet, utána a megvalósíthatósági tanulmányt és így jut el az építkezés megkezdéséhez.
A Marosvásárhely és Szováta között működő keskeny nyomtávú vasút nagy részét a kilencvenes években felszámolták, a síneket a szakasz java részén ellopták, az állomásépületeket téglánként elhordták, az úttestet átvágó sínpárokat leaszfaltozták, a töltést fák és bokrok nőtték be. Csak a Vármező és Szováta közötti szakaszt sikerült megmenteni, ahol egy gőzmozdony által húzott sétavonat működik. Néhány évvel ezelőtt a vonal másik, marosvásárhelyi végén is pöfékelt egy kirándulóvonat, azonban a mezőségi gőzös nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
– vélik a kezdeményezők.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!