
Új elem a Márton Áron Múzeumban. Rövidesen a további változások is megtekinthetőek lesznek
Fotó: Gábos Albin
Márton Áron püspök megfigyelési anyaga ‒ lehallgatási jegyzőkönyv, informátori jelentés, követési jegyzék ‒ az egyik legjelentősebb újdonság, ami a felújított csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumban elérhető lesz augusztus 25-étől.
2018. augusztus 13., 21:242018. augusztus 13., 21:24
Két éve fogtak hozzá a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum felújításához. A változásokról és azok miértjéről Lázár Csillát, a múzeum vezetőjét kérdeztük.
Mint elmondta, egyrészt azért tartották szükségesnek a felújítást, mert 8 év alatt ‒ ennyi telt el a megnyitó óta ‒ a püspök boldoggá avatási folyamata kapcsán lelkes gyűjtők és kutatók jóvoltából, valamint a minden évben megszervezett Márton Áron-konferenciának köszönhetően
Ezekből szeretnének megmutatni a lehetőségek szerint valamennyit. Másrészt 8-10 év egy kiállítás élettartama, ennyi idő alatt jó esetben sok érdeklődő meglátogatja azt, számukra új okot kell szolgáltatni a visszatérésre ‒ részletezte.
A munkálatok által több újdonsággal is készülnek, ezek közül talán a legjelentősebb, és legnagyobb érdeklődésre számot tartó a Márton Áron püspök nevére kiállított, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) levéltárában található megfigyelési anyag, illetve az ebből készült ‒ részben digitális, részben nyomtatott ‒ kiállítási rész.
‒ avatott be Lázár Csilla. Hozzátette, szeretnék ugyanakkor, ha a múzeum kicsit aktívabb látogatói élményt nyújtana, ezért digitális és mechanikus ‒ „kapcsolgatós, nyitogatós” ‒ interaktív elemeket is beépítettek a kiállításba. Hangsúlyozta, mint bármely tanulási folyamat során, a múzeumi élmények között is az a maradandóbb, amihez nemcsak a szemüket, hanem fülüket, kezüket is használják a látogatók. A ,,semmit a kéznek” elv tehát tarthatatlan.
A fent említett tervek megvalósításához nagyjából két esztendeje fogtak hozzá, amennyiben nem számoljuk, hogy 2012 óta minden domokosi Márton Áron-konferencia szolgáltatott valami új témával, ötlettel, ami a múzeumi kiállítás szempontjából is releváns volt. Az elhúzódó felújítás fő oka, hogy a múzeum önkéntes alapon működik, akik a szerkesztésben, gyűjtésben részt vesznek ‒ kiemelten Hegedűs Enikő művészettörténész és Sándor Edit könyvtáros ‒, azok mind szabadidejükben végzik ezt a munkát ‒ fogalmazott mintegy köszönetképpen is Lázár Csilla, aki maga is önkéntes.
Kifejtette azt is, hogy
Augusztus 25-én, szombaton délelőtt 11 órától kezdődik a megemlékezés, amely után reményeik szerint Jakubinyi György érsek áldásával újra látogatható lesz a múzeumi tárlat.
Azzal kapcsolatban, hogy a szükséges anyagiakat honnan teremtették elő, a múzeumvezető elmondta, Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága 2016 végén részesítette támogatásban a múzeumot, összefüggésben azzal, hogy abban az évben a múzeum jelentős részt vállalt a Kárpát-medencében meghirdetett Márton Áron Emlékév kiállítási anyagainak előállításában. Emellett különböző gyűjtéseket is hirdettek, amely révén sok ‒ a történetük szempontjából ‒ érdekes tárgyat szereztek be.
Előzetes bejelentkezés szükséges
Mivel nemcsak a kiállítás elkészítése, de a működtetés is önkéntes alapú és közösségi ‒ azaz a helyi plébánia, a segítőnővérek, a polgármesteri hivatal és az iskola is fogad ott látogatókat ‒, nehezen követhető, hogy évente hányan látogatják meg a múzeumot ‒ számolt be érdeklődésünkre Lázár Csilla. Azt viszont megemlítette, hogy első évben közel 4000 látogatójuk volt, véleménye szerint pedig azt később nem múlták fölül. Reméli ugyanakkor, hogy hamarosan megépül a zarándokközpont a múzeummal szemközt, és a két intézmény közös működtetése megteremti a lehetőséget az állandó nyitva tartásra, ezáltal pedig több érdeklődő fogadására. Egyelőre viszont a honlapon található email-címeken, telefonszámokon kell előzetesen bejelentkezni a múzeumlátogatásra.
Római katolikus, görögkatolikus és ortodox egyházi méltóságok vettek részt szombaton Gyulafehérváron a Márton Áron emlékére szervezett rendezvényen. A püspök a múlt századi erdélyi közélet egyik meghatározó szellemi vezetője volt.
Lezuhant szombaton egy drón a Suceava megyei Botoșenița Mare térségében, egy kukoricásban. A becsapódás helyén mintegy egy méter átmérőjű és 30 centiméter mély kráter keletkezett.
Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – figyelmeztetett Alexandru Rogobete.
Az a dolgunk, hogy készen álljunk, ha az országnak szüksége van ránk, akkor ránk lehet számítani – mondta Orbán Viktor a Somogy vármegyei Kötcsén szombaton.
Halálos gázolás történt a Maros megyei Erdőlibánfalva községben péntek este: egy 63 éves sofőr elütött egy 82 éves nőt, aki szabálytalan helyen próbált átkelni az úttesten.
Jelentős lehűlést hozott az országot hétvégén elérő hideg légtömeg: míg pénteken még nyárias, 30 Celsius-fok fölötti meleget mértek Székelyföldön, szombatra 8–10 fokot hűlt a levegő, de olyan település is van, ahol megfeleződött a hőmérséklet.
Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.
Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.
szóljon hozzá!