
Új elem a Márton Áron Múzeumban. Rövidesen a további változások is megtekinthetőek lesznek
Fotó: Gábos Albin
Márton Áron püspök megfigyelési anyaga ‒ lehallgatási jegyzőkönyv, informátori jelentés, követési jegyzék ‒ az egyik legjelentősebb újdonság, ami a felújított csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumban elérhető lesz augusztus 25-étől.
2018. augusztus 13., 21:242018. augusztus 13., 21:24
Két éve fogtak hozzá a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum felújításához. A változásokról és azok miértjéről Lázár Csillát, a múzeum vezetőjét kérdeztük.
Mint elmondta, egyrészt azért tartották szükségesnek a felújítást, mert 8 év alatt ‒ ennyi telt el a megnyitó óta ‒ a püspök boldoggá avatási folyamata kapcsán lelkes gyűjtők és kutatók jóvoltából, valamint a minden évben megszervezett Márton Áron-konferenciának köszönhetően
Ezekből szeretnének megmutatni a lehetőségek szerint valamennyit. Másrészt 8-10 év egy kiállítás élettartama, ennyi idő alatt jó esetben sok érdeklődő meglátogatja azt, számukra új okot kell szolgáltatni a visszatérésre ‒ részletezte.
A munkálatok által több újdonsággal is készülnek, ezek közül talán a legjelentősebb, és legnagyobb érdeklődésre számot tartó a Márton Áron püspök nevére kiállított, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) levéltárában található megfigyelési anyag, illetve az ebből készült ‒ részben digitális, részben nyomtatott ‒ kiállítási rész.
‒ avatott be Lázár Csilla. Hozzátette, szeretnék ugyanakkor, ha a múzeum kicsit aktívabb látogatói élményt nyújtana, ezért digitális és mechanikus ‒ „kapcsolgatós, nyitogatós” ‒ interaktív elemeket is beépítettek a kiállításba. Hangsúlyozta, mint bármely tanulási folyamat során, a múzeumi élmények között is az a maradandóbb, amihez nemcsak a szemüket, hanem fülüket, kezüket is használják a látogatók. A ,,semmit a kéznek” elv tehát tarthatatlan.
A fent említett tervek megvalósításához nagyjából két esztendeje fogtak hozzá, amennyiben nem számoljuk, hogy 2012 óta minden domokosi Márton Áron-konferencia szolgáltatott valami új témával, ötlettel, ami a múzeumi kiállítás szempontjából is releváns volt. Az elhúzódó felújítás fő oka, hogy a múzeum önkéntes alapon működik, akik a szerkesztésben, gyűjtésben részt vesznek ‒ kiemelten Hegedűs Enikő művészettörténész és Sándor Edit könyvtáros ‒, azok mind szabadidejükben végzik ezt a munkát ‒ fogalmazott mintegy köszönetképpen is Lázár Csilla, aki maga is önkéntes.
Kifejtette azt is, hogy
Augusztus 25-én, szombaton délelőtt 11 órától kezdődik a megemlékezés, amely után reményeik szerint Jakubinyi György érsek áldásával újra látogatható lesz a múzeumi tárlat.
Azzal kapcsolatban, hogy a szükséges anyagiakat honnan teremtették elő, a múzeumvezető elmondta, Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága 2016 végén részesítette támogatásban a múzeumot, összefüggésben azzal, hogy abban az évben a múzeum jelentős részt vállalt a Kárpát-medencében meghirdetett Márton Áron Emlékév kiállítási anyagainak előállításában. Emellett különböző gyűjtéseket is hirdettek, amely révén sok ‒ a történetük szempontjából ‒ érdekes tárgyat szereztek be.
Előzetes bejelentkezés szükséges
Mivel nemcsak a kiállítás elkészítése, de a működtetés is önkéntes alapú és közösségi ‒ azaz a helyi plébánia, a segítőnővérek, a polgármesteri hivatal és az iskola is fogad ott látogatókat ‒, nehezen követhető, hogy évente hányan látogatják meg a múzeumot ‒ számolt be érdeklődésünkre Lázár Csilla. Azt viszont megemlítette, hogy első évben közel 4000 látogatójuk volt, véleménye szerint pedig azt később nem múlták fölül. Reméli ugyanakkor, hogy hamarosan megépül a zarándokközpont a múzeummal szemközt, és a két intézmény közös működtetése megteremti a lehetőséget az állandó nyitva tartásra, ezáltal pedig több érdeklődő fogadására. Egyelőre viszont a honlapon található email-címeken, telefonszámokon kell előzetesen bejelentkezni a múzeumlátogatásra.
Két jogosítvány nélküli sofőrt is kiszűrtek a közúti forgalomból kedden a Hargita megyei rendőrök, egyikük ráadásul jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztott vezetés előtt.
Az elmúlt hat napban összesen 55 sürgősségi beavatkozást hajtottak végre a Hargita megyei hivatásos tűzoltók. Tűzesetekhez, közlekedési balesetekhez és árvízi károk elhárításához is vonultak az egységek.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó törvények elfogadása létfontosságú Románia számára.
2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Súlyos informatikai hiba miatt kedd óta nem működnek az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) informatikai rendszerei. Emiatt az e-Terra telekkönyvi alkalmazás sem érhető el, és várhatóan a hét végéig nem is lesz használható.
1957-ből származik a korábbi csíkszeredai melegrekord, ezt írta felül az elmúlt hónap harmincadik napja. Marosvásárhelyen pedig olyan meleg volt, mint az Osztrák–Magyar Monarchia idején.
Kánikulára vonatkozó figyelmeztetést, valamint viharriasztásokat is kiadott szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Székelyföldön légköri instabilitásra és jelentős mennyiségű csapadékra kell számítani a következő napokban.
Áprilishoz képest májusban 159 lejjel (2,7 százalékkal) 5684 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9483 lej volt, 257 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
szóljon hozzá!