
Új elem a Márton Áron Múzeumban. Rövidesen a további változások is megtekinthetőek lesznek
Fotó: Gábos Albin
Márton Áron püspök megfigyelési anyaga ‒ lehallgatási jegyzőkönyv, informátori jelentés, követési jegyzék ‒ az egyik legjelentősebb újdonság, ami a felújított csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumban elérhető lesz augusztus 25-étől.
2018. augusztus 13., 21:242018. augusztus 13., 21:24
Két éve fogtak hozzá a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum felújításához. A változásokról és azok miértjéről Lázár Csillát, a múzeum vezetőjét kérdeztük.
Mint elmondta, egyrészt azért tartották szükségesnek a felújítást, mert 8 év alatt ‒ ennyi telt el a megnyitó óta ‒ a püspök boldoggá avatási folyamata kapcsán lelkes gyűjtők és kutatók jóvoltából, valamint a minden évben megszervezett Márton Áron-konferenciának köszönhetően
Ezekből szeretnének megmutatni a lehetőségek szerint valamennyit. Másrészt 8-10 év egy kiállítás élettartama, ennyi idő alatt jó esetben sok érdeklődő meglátogatja azt, számukra új okot kell szolgáltatni a visszatérésre ‒ részletezte.
A munkálatok által több újdonsággal is készülnek, ezek közül talán a legjelentősebb, és legnagyobb érdeklődésre számot tartó a Márton Áron püspök nevére kiállított, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) levéltárában található megfigyelési anyag, illetve az ebből készült ‒ részben digitális, részben nyomtatott ‒ kiállítási rész.
‒ avatott be Lázár Csilla. Hozzátette, szeretnék ugyanakkor, ha a múzeum kicsit aktívabb látogatói élményt nyújtana, ezért digitális és mechanikus ‒ „kapcsolgatós, nyitogatós” ‒ interaktív elemeket is beépítettek a kiállításba. Hangsúlyozta, mint bármely tanulási folyamat során, a múzeumi élmények között is az a maradandóbb, amihez nemcsak a szemüket, hanem fülüket, kezüket is használják a látogatók. A ,,semmit a kéznek” elv tehát tarthatatlan.
A fent említett tervek megvalósításához nagyjából két esztendeje fogtak hozzá, amennyiben nem számoljuk, hogy 2012 óta minden domokosi Márton Áron-konferencia szolgáltatott valami új témával, ötlettel, ami a múzeumi kiállítás szempontjából is releváns volt. Az elhúzódó felújítás fő oka, hogy a múzeum önkéntes alapon működik, akik a szerkesztésben, gyűjtésben részt vesznek ‒ kiemelten Hegedűs Enikő művészettörténész és Sándor Edit könyvtáros ‒, azok mind szabadidejükben végzik ezt a munkát ‒ fogalmazott mintegy köszönetképpen is Lázár Csilla, aki maga is önkéntes.
Kifejtette azt is, hogy
Augusztus 25-én, szombaton délelőtt 11 órától kezdődik a megemlékezés, amely után reményeik szerint Jakubinyi György érsek áldásával újra látogatható lesz a múzeumi tárlat.
Azzal kapcsolatban, hogy a szükséges anyagiakat honnan teremtették elő, a múzeumvezető elmondta, Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága 2016 végén részesítette támogatásban a múzeumot, összefüggésben azzal, hogy abban az évben a múzeum jelentős részt vállalt a Kárpát-medencében meghirdetett Márton Áron Emlékév kiállítási anyagainak előállításában. Emellett különböző gyűjtéseket is hirdettek, amely révén sok ‒ a történetük szempontjából ‒ érdekes tárgyat szereztek be.
Előzetes bejelentkezés szükséges
Mivel nemcsak a kiállítás elkészítése, de a működtetés is önkéntes alapú és közösségi ‒ azaz a helyi plébánia, a segítőnővérek, a polgármesteri hivatal és az iskola is fogad ott látogatókat ‒, nehezen követhető, hogy évente hányan látogatják meg a múzeumot ‒ számolt be érdeklődésünkre Lázár Csilla. Azt viszont megemlítette, hogy első évben közel 4000 látogatójuk volt, véleménye szerint pedig azt később nem múlták fölül. Reméli ugyanakkor, hogy hamarosan megépül a zarándokközpont a múzeummal szemközt, és a két intézmény közös működtetése megteremti a lehetőséget az állandó nyitva tartásra, ezáltal pedig több érdeklődő fogadására. Egyelőre viszont a honlapon található email-címeken, telefonszámokon kell előzetesen bejelentkezni a múzeumlátogatásra.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!