Ennyi pénzért sokan azt sem tartják érdemesnek, hogy a nyilvántartásban maradjanak, sőt azt sem bánják, ha elveszítik, így előfordul, hogy visszautasítják a felajánlott munkahelyet, képzést.

Az igazgató szerint hatékonyabb eszköz lenne, ha az összeget megkétszereznék, legalább havi ezer lejt adnának a munkanélkülieknek, még úgy is, ha azt rövidebb ideig folyósítanák, ám ezzel ösztönöznék a jogosultakat, hogy elfogadják az ügynökség segítségét, és néhány hónap alatt új állást találjanak. A munkaerő-közvetítés terén is több aktív eszközt kellene bevezetni, alkalmazva a jelenleg felfüggesztett törvényeket, vagy egyszerűsítve a feltételeket.

Kelemen Tibor rámutatott, nem alkalmazzák azt a törvényt, hogy a vállalkozók a meglevő alkalmazottaikat is át- vagy továbbképezhetik az ügynökség programjain belül, ha vállalják, hogy három évig nem bocsátják el őket. Erre lenne igény, hiszen a cégek gyakran új kihívásokkal szembesülnek, és képeznék a meglevő munkaerőt, ebben pedig az ügynökségnek van tapasztalata. A munkahelyteremtő hitelek is vonzók voltak, tulajdonképpen a vállalkozóknak megelőlegezték egy-két évre az új alkalmazott fizetését, amit visszafizetett, amint a cég megerősödött, de ezt sem alkalmazzák már.

A képzések terén egyszerűsíteni kellene a feltételeket, hiszen jelenleg csak az vehet rész ezeken a tanfolyamokon, akinek megvan legalább a nyolc osztálya.

A „Második esély” program nehézkesen működik, az oktatási minisztérium nem tudja vállalni a körülmények biztosítását, a finanszírozást, viszont mesterséget sem tanulhatnak.

– összegezte az igazgató. Meglátása szerint azok az idős személyek, akik már évek óta nem találnak munkahelyet és szociális segélyből élnek, meg kellene kapják a szociális nyugdíjt, mert egyre csökken az esélye annak, hogy újra munkába álljanak. A foglalkoztatási támogatási rendszert is újra kellene gondolni, hiszen jelenleg ezek többségét EU-s alapokból finanszírozzák, ám ha az újabb uniós költségvetési ciklusban erre a célra nem lesz lehívható pénz, az fennakadást okoz.