
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Legalább kétszeresére kellene növelni a munkanélküli segély összegét, még azon az áron is, hogy csökkentik a támogatás folyósításának időtartamát – szögezte le keddi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója.
2019. november 12., 17:052019. november 12., 17:05
2019. november 13., 15:572019. november 13., 15:57
Az igazgató újságírói kérdésre összegezte, hogy milyen változásokra lenne szükség a szakterületén, milyen jobbító intézkedéseket foganatosíthatna az új kormány. Rámutatott,
Ennyi pénzért sokan azt sem tartják érdemesnek, hogy a nyilvántartásban maradjanak, sőt azt sem bánják, ha elveszítik, így előfordul, hogy visszautasítják a felajánlott munkahelyet, képzést.
Az igazgató szerint hatékonyabb eszköz lenne, ha az összeget megkétszereznék, legalább havi ezer lejt adnának a munkanélkülieknek, még úgy is, ha azt rövidebb ideig folyósítanák, ám ezzel ösztönöznék a jogosultakat, hogy elfogadják az ügynökség segítségét, és néhány hónap alatt új állást találjanak. A munkaerő-közvetítés terén is több aktív eszközt kellene bevezetni, alkalmazva a jelenleg felfüggesztett törvényeket, vagy egyszerűsítve a feltételeket.
Kelemen Tibor rámutatott, nem alkalmazzák azt a törvényt, hogy a vállalkozók a meglevő alkalmazottaikat is át- vagy továbbképezhetik az ügynökség programjain belül, ha vállalják, hogy három évig nem bocsátják el őket. Erre lenne igény, hiszen a cégek gyakran új kihívásokkal szembesülnek, és képeznék a meglevő munkaerőt, ebben pedig az ügynökségnek van tapasztalata. A munkahelyteremtő hitelek is vonzók voltak, tulajdonképpen a vállalkozóknak megelőlegezték egy-két évre az új alkalmazott fizetését, amit visszafizetett, amint a cég megerősödött, de ezt sem alkalmazzák már.
A képzések terén egyszerűsíteni kellene a feltételeket, hiszen jelenleg csak az vehet rész ezeken a tanfolyamokon, akinek megvan legalább a nyolc osztálya.
A „Második esély” program nehézkesen működik, az oktatási minisztérium nem tudja vállalni a körülmények biztosítását, a finanszírozást, viszont mesterséget sem tanulhatnak.
– összegezte az igazgató. Meglátása szerint azok az idős személyek, akik már évek óta nem találnak munkahelyet és szociális segélyből élnek, meg kellene kapják a szociális nyugdíjt, mert egyre csökken az esélye annak, hogy újra munkába álljanak. A foglalkoztatási támogatási rendszert is újra kellene gondolni, hiszen jelenleg ezek többségét EU-s alapokból finanszírozzák, ám ha az újabb uniós költségvetési ciklusban erre a célra nem lesz lehívható pénz, az fennakadást okoz.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
szóljon hozzá!