Strasbourgban keresi az igazát Árus Zsolt

Hároméves történet, korábban mi is beszámoltunk róla, hogy 2012-ben Hargita Megye Tanácsa nem fogadta el Árus Zsolt akkori megyei képviselő vagyonnyilatkozatát, arra hivatkozva, hogy azt magyar nyelven nyújtotta be. Ebből azóta nyolc bírósági per keletkezett, most pedig Strasbourgban folytatódik az ügy – közölte a volt MPP-s megyei képviselő.

A történet felelevenítéséért Árus Zsolt elmondta, 2012-ben magyarul tette le a kötelező vagyonnyilatkozatát, létezett egy erre megfelelő magyar nyelvű űrlap is. Erre azonban azt a választ kapta a megyei tanácstól, hogy ez nem megfelelő, a nyilatkozatot románul is be kell nyújtania. Ekkor kezdődött a pereskedés, mivel Árus Zsolt úgy vélte, a törvények megengedik, hogy anyanyelvén nyújtsa be a dokumentumot, az illetékes szerveknek pedig ezt el kell fogadniuk. A különböző jogi lépcsőfokok után a bíróság 2000 lejes bírságot rótt ki rá amiatt, hogy románul nem nyilatkozott a vagyonáról. Árus ezt az ítéletet is megtámadta. Jelenleg nyolc per van folyamatban az ügyben. A kilencedik éppen most indult Strasbourgban.

Árus Zsolt elmondta, a Románia ellen indított perében azt kéri az emberi jogi bíróságtól, állapítsa meg, hogy az állam nem tartotta be a hatályos emberi jogi egyezményeket, mivel nem voltak hajlandók elfogadni az anyanyelvén benyújtott vagyonnyilatkozatát. A keresetben azt is megfogalmazza, hogy szintén sérti az emberi jogi egyezményt a bírság kirovása, hiszen az kimondja, hogy senkit nem lehet megbüntetni azért, ha valami olyat tesz, amit nem tilt a törvény. Árus szerint semmilyen törvényt nem sértett, hiszen nincs olyan törvény, amely előírná, hogy csakis románul szabad benyújtani vagyonnyilatkozatot egy magyar többségű helységben vagy megyében.

A volt megyei tanácsos ugyanakkor friss fejleményként mutatta be azt az iratot, amelyben az egyik per során most februárban a megyei önkormányzat Borboly Csaba aláírásával azt közölte a bírósággal, hogy Árus csupán rosszindulatból nem hajlandó románul letenni a vagyonnyilatkozatot, ugyanis jól beszéli a nyelvet.

„Hargita megye vezetői diszkriminálnak. Ez minden határon túlmegy. Legalább itt, ahol a magyarság többségben van, be kellene tartani az anyanyelvhasználatra vonatkozó törvényeket, tiszteletben tartani az idevonatkozó jogokat. Egy magyar vezető nem teheti azt, hogy azt állítsa egy másik magyar polgárról, hogy azért él anyanyelv-használati jogával, mert rosszindulatú” – fogalmazott Árus Zsolt, hozzátéve, hogy ezzel kapcsolatban állásfoglalást vár Kelemen Hunor RMDSZ-elnöktől, hogy kiderüljön, egyetért-e a megyei tanács álláspontjával, vagy elítéli azt.

Árus Zsolt leszögezte, célja a strasbourgi és más pereivel kapcsolatosan, hogy bíróság hozzon végleges és visszavonhatatlan döntést arról, hogy Romániában milyen jogaik vannak a nemzeti kisebbségeknek, és ha vannak, akkor az erre vonatkozó törvények be legyenek tartva.