A Kultúrpalota kistermében berendezett üvegfestőműhelyben a palota üvegablakaihoz hasonló kompozíciókat is alkothattak
Fotó: Boda L. Gergely
A szombati nap volt a csúcspontja a tizenkettedik alkalommal megrendezett, idén négynapos Múzeumok éjszakájának, amikor száznál is több rendezvény várta az érdeklődőket Marosvásárhelyen.
2017. május 21., 17:262017. május 21., 17:26
Szombaton délelőtt 11 órakor megnyíltak a különböző tárlatok, múzeumok, de volt, ahol már 9-től és 10-től várták a látogatókat. A legtöbb helyen éjfél után 2 óráig tartottak nyitva, amit a marosvásárhelyiek ki is használtak,
kiállításokat néztek meg, a városháza tornyába mentek fel, a képtártól a néprajzi múzeumig, a vármúzeumtól a Teleki Tékáig, az unitárius templom, a Bernády Ház, a Maros Művészegyüttes, a K’Arte kiállítótér, a kortárs képzőművészeti galéria, a természettudományi múzeum állandó és ideiglenes tárlatai, a koncertek sok-sok érdeklődőt vonzottak.
Milyen lehetett gyermeknek lenni az ókori Rómában? Ízelítőt kaphattak azok, akik részt vettek a vármúzeumi rendezvényen
Fotó: Boda L. Gergely
A 6, illetve 3 lejes karszalag, amellyel valamennyi látnivalót meg lehetett nézni, vonzónak bizonyult, de még a 6 lejes felár sem volt sok ahhoz, hogy a csütörtök este megnyílt Árkádia színei című festészeti tárlatot megtekintsék a marosvásárhelyiek, illetve az erre az eseményre ide látogatók. A családok közül nagyon sokan nem járnak múzeumba, kiállításra, s ez nagyszerű alkalom volt a mulasztások pótlására.
Fotó: Boda L. Gergely
– mondta egy édesanya, aki családostul nézte végig az egykori városépítő polgármester irodabútorait, személyes tárgyait, relikviáit, illetve a többi látnivalót egy-két emelettel feljebb. A Kultúrpalota harmadik emeletén, a művészeti galériában, ahol ugyancsak Bernádynak köszönhetően a magyar klasszikus festőművészek gyűjteménye látható, egy-egy festmény előtt puzzle is volt. A földre helyezett párnákon ülve meg lehetett próbálni kirakni egy-egy Munkácsy Mihály-, Szinyei-Merse Pál-, Wágner Sándor-festmény mását. Volt, aki megkezdte, aztán más folytatta, míg egy harmadik, negyedik személy fejezte be, vagy családok ülték körbe a kirakót és találgatták, hogy melyik forma hova jár.
Az Árkádia színei tárlatot sokan megtekintették
Fotó: Boda L. Gergely
A Kultúrpalota nagytermébe is sokan benéztek, megpihentek a nézőtér bársony székjein. A színpadon egy fiatalember játszott hegedűn, játéka mindenkit meglepett, hiszen az üres teremben üdítően hatott a zene, különleges hangulatot varázsolt az amúgy is varázslatos éjszakának.
Fotó: Boda L. Gergely
A természettudományi múzeum kis- és nagyállatai, madarai, lepkéi és bogarai sem mindennapi élményt jelentettek felnőttnek és gyereknek egyaránt, ez a hely is kimaradt sok látogató eddigi életéből. Ahogy az egyik édesapa, Nagy Balázs elmondta,
„Soha nem mentünk múzeumba, talán csak mikor kisiskolások voltunk, és az iskolával vittek. Most mi hoztuk el a gyerekeinket, és ez is egy öröm, hiszen együtt a család” – fogalmazott.
Fotó: Boda L. Gergely
Az emeleti kiállítóteremben igazi csemege várta a nézőket. A babakiállítás tulajdonképpen a francia divat történetét elevenítette fel. Kezdve az 5–6. századtól egészen a 19. századig sok érdekesség volt látható arról, hogy hogyan alakult, változott a viselet egy-egy király, illetve a külföldről Franciaországba kerülő udvarhölgyek hatására.
A Teleki–Bolyai Könyvtár az állandó tárlatai mellett a Piranesi metszetkiállítást, illetve a Femina Semper – Női szerepek című ideiglenes tárlatát kínálta az érdeklődőknek. Gianbattista Piranesi (1720–1778) a 18. századi Itália egyik legjelentősebb rézmetszőmestere és rajzművésze volt. Gazdag hagyatékában számos metszet mutatja be az antik Róma nagyságát, Pompeji romjait, korának épületeit. Egyedülálló képi világának monumentalitása, illúziókeltési technikája. A kiállítás mellett a könyvtár munkatársai egy Piranesi művészetéről szóló kisfilmmel is kedveskedtek a nézőknek.
Ugyancsak egyedi tárlat a Tékában augusztusig látható nőtörténi kiállítás, amely a könyvtárban fellelhető könyvek közül válogat, szemléltetve a történelem során a családban, társadalomban, oktatásban bekövetkezett változásokat a női szerepeket illetően, példaként felmutatva olyan nőket, akik beírták magukat a társadalomtörténetbe.
A kézdivásárhelyi Székely Katonanevelde építését báró Purtzell János kezdeményezte 1811-ben, 1819-ben kezdtek hozzá empire stílusban, 1822-ben fejezték be, és 1823. február 26-án kezdődött el benne az oktatás.
Hétfőtől kezdődően országszerte felmelegedik az idő, a sokéves átlagnál magasabb hőmérsékleti értékekre kell számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap közzétett egyhetes előrejelzéséből.
A Hargitafürdőn kialakult torlódás miatt a Síbusz a Siberian Angel Team-ig (Kutyaszános kalandtúrák) közlekedik – hívja fel utasai figyelmét bejegyzésében a Csíki Trans.
Meghibásodott a felvonó a Madarasi Hargitán található, haladó és profi síelőknek ajánlott Nagy Mihály sípálya egy szakaszán, így jelenleg annak alsó fele használható csak – olvasható a Madarasi Hargita Síközpont Facebookon közzétett bejegyzésében.
Két autó karambolozott vasárnap reggel Háromszéken, a 11-es országúton, Maksa és a dálnoki letérő között. Négy személy megsérült.
Életének 76. évében elhunyt Puskás Bálint Zoltán volt alkotmánybíró, volt Kovászna megyei szenátor, az RMDSZ alapító tagja. A hírt a családja és az általa alapított Háromszéki Kereszténydemokrata Baráti Kör (HKBK) közölte a közösségi médiában.
Emléktúrát szervez a Siculicidium 261. évfordulója alkalmából a Lemhényi Ifjúsági Szervezet égisze alatt működő Hőseink Ösvényén csapat. A Szépvíz – Madéfalva útvonalon zajló túrára január 5-én 18 óráig várják a jelentkezőket.
Szélre figyelmeztető, sárga jelzésű riasztás adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat az Erdélyi-középhegységre, a Keleti-Kárpátokra és a Déli-Kárpátok nyugati vonulataira.
Január elsején még biztos voltál benne, hogy minden nap edzeni fogsz, lemondasz az édességről, és reggelente jógázol... aztán jött a másodika. De sebaj, a GaGánál nem az a lényeg, hogy betartsd a fogadalmakat, hanem kizárólag a jó sztorik!
Napi 20-25 kilométer gyaloglás 30 kilós málhával a háton, a csatában elől harcolni, visszavonuláskor a hátvéd szerepét tölteni be. Tömören fogalmazva ez várt a hadba hívott székely határőrökre, ha nem éppen szülőföldjüket kellett védelmezniük.
szóljon hozzá!