
A Kultúrpalota kistermében berendezett üvegfestőműhelyben a palota üvegablakaihoz hasonló kompozíciókat is alkothattak
Fotó: Boda L. Gergely
A szombati nap volt a csúcspontja a tizenkettedik alkalommal megrendezett, idén négynapos Múzeumok éjszakájának, amikor száznál is több rendezvény várta az érdeklődőket Marosvásárhelyen.
2017. május 21., 17:262017. május 21., 17:26
Szombaton délelőtt 11 órakor megnyíltak a különböző tárlatok, múzeumok, de volt, ahol már 9-től és 10-től várták a látogatókat. A legtöbb helyen éjfél után 2 óráig tartottak nyitva, amit a marosvásárhelyiek ki is használtak,
kiállításokat néztek meg, a városháza tornyába mentek fel, a képtártól a néprajzi múzeumig, a vármúzeumtól a Teleki Tékáig, az unitárius templom, a Bernády Ház, a Maros Művészegyüttes, a K’Arte kiállítótér, a kortárs képzőművészeti galéria, a természettudományi múzeum állandó és ideiglenes tárlatai, a koncertek sok-sok érdeklődőt vonzottak.
Milyen lehetett gyermeknek lenni az ókori Rómában? Ízelítőt kaphattak azok, akik részt vettek a vármúzeumi rendezvényen
Fotó: Boda L. Gergely
A 6, illetve 3 lejes karszalag, amellyel valamennyi látnivalót meg lehetett nézni, vonzónak bizonyult, de még a 6 lejes felár sem volt sok ahhoz, hogy a csütörtök este megnyílt Árkádia színei című festészeti tárlatot megtekintsék a marosvásárhelyiek, illetve az erre az eseményre ide látogatók. A családok közül nagyon sokan nem járnak múzeumba, kiállításra, s ez nagyszerű alkalom volt a mulasztások pótlására.
Fotó: Boda L. Gergely
– mondta egy édesanya, aki családostul nézte végig az egykori városépítő polgármester irodabútorait, személyes tárgyait, relikviáit, illetve a többi látnivalót egy-két emelettel feljebb. A Kultúrpalota harmadik emeletén, a művészeti galériában, ahol ugyancsak Bernádynak köszönhetően a magyar klasszikus festőművészek gyűjteménye látható, egy-egy festmény előtt puzzle is volt. A földre helyezett párnákon ülve meg lehetett próbálni kirakni egy-egy Munkácsy Mihály-, Szinyei-Merse Pál-, Wágner Sándor-festmény mását. Volt, aki megkezdte, aztán más folytatta, míg egy harmadik, negyedik személy fejezte be, vagy családok ülték körbe a kirakót és találgatták, hogy melyik forma hova jár.
Az Árkádia színei tárlatot sokan megtekintették
Fotó: Boda L. Gergely
A Kultúrpalota nagytermébe is sokan benéztek, megpihentek a nézőtér bársony székjein. A színpadon egy fiatalember játszott hegedűn, játéka mindenkit meglepett, hiszen az üres teremben üdítően hatott a zene, különleges hangulatot varázsolt az amúgy is varázslatos éjszakának.
Fotó: Boda L. Gergely
A természettudományi múzeum kis- és nagyállatai, madarai, lepkéi és bogarai sem mindennapi élményt jelentettek felnőttnek és gyereknek egyaránt, ez a hely is kimaradt sok látogató eddigi életéből. Ahogy az egyik édesapa, Nagy Balázs elmondta,
„Soha nem mentünk múzeumba, talán csak mikor kisiskolások voltunk, és az iskolával vittek. Most mi hoztuk el a gyerekeinket, és ez is egy öröm, hiszen együtt a család” – fogalmazott.
Fotó: Boda L. Gergely
Az emeleti kiállítóteremben igazi csemege várta a nézőket. A babakiállítás tulajdonképpen a francia divat történetét elevenítette fel. Kezdve az 5–6. századtól egészen a 19. századig sok érdekesség volt látható arról, hogy hogyan alakult, változott a viselet egy-egy király, illetve a külföldről Franciaországba kerülő udvarhölgyek hatására.
A Teleki–Bolyai Könyvtár az állandó tárlatai mellett a Piranesi metszetkiállítást, illetve a Femina Semper – Női szerepek című ideiglenes tárlatát kínálta az érdeklődőknek. Gianbattista Piranesi (1720–1778) a 18. századi Itália egyik legjelentősebb rézmetszőmestere és rajzművésze volt. Gazdag hagyatékában számos metszet mutatja be az antik Róma nagyságát, Pompeji romjait, korának épületeit. Egyedülálló képi világának monumentalitása, illúziókeltési technikája. A kiállítás mellett a könyvtár munkatársai egy Piranesi művészetéről szóló kisfilmmel is kedveskedtek a nézőknek.
Ugyancsak egyedi tárlat a Tékában augusztusig látható nőtörténi kiállítás, amely a könyvtárban fellelhető könyvek közül válogat, szemléltetve a történelem során a családban, társadalomban, oktatásban bekövetkezett változásokat a női szerepeket illetően, példaként felmutatva olyan nőket, akik beírták magukat a társadalomtörténetbe.
Felbontják a munkaszerződését azoknak az állami egészségügyi intézményekben alkalmazott orvosoknak, akiket tetten érnek, amint munkaidőben a magánszektorban dolgoznak – jelentette ki pénteken Temesváron Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia tavaly mintegy 50 millió euróval támogatta Ukrajnát egy NATO-n keresztül finanszírozott program keretében.
A kormánynak jövő héten el kellene fogadnia a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Tűzesethez riasztott önkéntes tűzoltót bírságolt meg Galați megyében a rendőrség, amiért nem adott elsőbbséget az ugyanahhoz a tűzesethez igyekvő rendőrautónak – közölte pénteken a DCNews.ro hírportál.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Bonyolult időszakot élünk, és politikai szempontból meglehetősen nehéz viselni ezt a terhet – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtök este az Europa FM rádió adásában. Azt mondta, a koalícióból való kilépés kérdése nem merült fel.
Tavaly 2024-hez képest 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, de technikai recesszióban zárta az évet, miután a harmadik negyedév után a negyedik trimeszterben is csökkent a bruttó hazai termék (GDP) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
szóljon hozzá!