
A Kultúrpalota kistermében berendezett üvegfestőműhelyben a palota üvegablakaihoz hasonló kompozíciókat is alkothattak
Fotó: Boda L. Gergely
A szombati nap volt a csúcspontja a tizenkettedik alkalommal megrendezett, idén négynapos Múzeumok éjszakájának, amikor száznál is több rendezvény várta az érdeklődőket Marosvásárhelyen.
2017. május 21., 17:262017. május 21., 17:26
Szombaton délelőtt 11 órakor megnyíltak a különböző tárlatok, múzeumok, de volt, ahol már 9-től és 10-től várták a látogatókat. A legtöbb helyen éjfél után 2 óráig tartottak nyitva, amit a marosvásárhelyiek ki is használtak,
kiállításokat néztek meg, a városháza tornyába mentek fel, a képtártól a néprajzi múzeumig, a vármúzeumtól a Teleki Tékáig, az unitárius templom, a Bernády Ház, a Maros Művészegyüttes, a K’Arte kiállítótér, a kortárs képzőművészeti galéria, a természettudományi múzeum állandó és ideiglenes tárlatai, a koncertek sok-sok érdeklődőt vonzottak.
Milyen lehetett gyermeknek lenni az ókori Rómában? Ízelítőt kaphattak azok, akik részt vettek a vármúzeumi rendezvényen
Fotó: Boda L. Gergely
A 6, illetve 3 lejes karszalag, amellyel valamennyi látnivalót meg lehetett nézni, vonzónak bizonyult, de még a 6 lejes felár sem volt sok ahhoz, hogy a csütörtök este megnyílt Árkádia színei című festészeti tárlatot megtekintsék a marosvásárhelyiek, illetve az erre az eseményre ide látogatók. A családok közül nagyon sokan nem járnak múzeumba, kiállításra, s ez nagyszerű alkalom volt a mulasztások pótlására.
Fotó: Boda L. Gergely
– mondta egy édesanya, aki családostul nézte végig az egykori városépítő polgármester irodabútorait, személyes tárgyait, relikviáit, illetve a többi látnivalót egy-két emelettel feljebb. A Kultúrpalota harmadik emeletén, a művészeti galériában, ahol ugyancsak Bernádynak köszönhetően a magyar klasszikus festőművészek gyűjteménye látható, egy-egy festmény előtt puzzle is volt. A földre helyezett párnákon ülve meg lehetett próbálni kirakni egy-egy Munkácsy Mihály-, Szinyei-Merse Pál-, Wágner Sándor-festmény mását. Volt, aki megkezdte, aztán más folytatta, míg egy harmadik, negyedik személy fejezte be, vagy családok ülték körbe a kirakót és találgatták, hogy melyik forma hova jár.
Az Árkádia színei tárlatot sokan megtekintették
Fotó: Boda L. Gergely
A Kultúrpalota nagytermébe is sokan benéztek, megpihentek a nézőtér bársony székjein. A színpadon egy fiatalember játszott hegedűn, játéka mindenkit meglepett, hiszen az üres teremben üdítően hatott a zene, különleges hangulatot varázsolt az amúgy is varázslatos éjszakának.
Fotó: Boda L. Gergely
A természettudományi múzeum kis- és nagyállatai, madarai, lepkéi és bogarai sem mindennapi élményt jelentettek felnőttnek és gyereknek egyaránt, ez a hely is kimaradt sok látogató eddigi életéből. Ahogy az egyik édesapa, Nagy Balázs elmondta,
„Soha nem mentünk múzeumba, talán csak mikor kisiskolások voltunk, és az iskolával vittek. Most mi hoztuk el a gyerekeinket, és ez is egy öröm, hiszen együtt a család” – fogalmazott.
Fotó: Boda L. Gergely
Az emeleti kiállítóteremben igazi csemege várta a nézőket. A babakiállítás tulajdonképpen a francia divat történetét elevenítette fel. Kezdve az 5–6. századtól egészen a 19. századig sok érdekesség volt látható arról, hogy hogyan alakult, változott a viselet egy-egy király, illetve a külföldről Franciaországba kerülő udvarhölgyek hatására.
A Teleki–Bolyai Könyvtár az állandó tárlatai mellett a Piranesi metszetkiállítást, illetve a Femina Semper – Női szerepek című ideiglenes tárlatát kínálta az érdeklődőknek. Gianbattista Piranesi (1720–1778) a 18. századi Itália egyik legjelentősebb rézmetszőmestere és rajzművésze volt. Gazdag hagyatékában számos metszet mutatja be az antik Róma nagyságát, Pompeji romjait, korának épületeit. Egyedülálló képi világának monumentalitása, illúziókeltési technikája. A kiállítás mellett a könyvtár munkatársai egy Piranesi művészetéről szóló kisfilmmel is kedveskedtek a nézőknek.
Ugyancsak egyedi tárlat a Tékában augusztusig látható nőtörténi kiállítás, amely a könyvtárban fellelhető könyvek közül válogat, szemléltetve a történelem során a családban, társadalomban, oktatásban bekövetkezett változásokat a női szerepeket illetően, példaként felmutatva olyan nőket, akik beírták magukat a társadalomtörténetbe.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!