Felkérés a Köllők táncára

Már az első este képviselték a névadó családot: Köllő Miklós is táncra perdült. Így már bizonyos, hogy Köllő vezetéknevű is lesz az ünnepi, nagyszabású táncban. De még ezután is lehet csatlakozni. Nem is kell különösebb tánctudás, a népviselet viszont jól mutatna a Köllők táncát járókon.

A körtáncot a Csomafali Nagy Gyúródás programjába azért is emelték be a szervezők, mert idén ünnepli Csomafalva az első írásos említésének 450. évfordulóját, és ezt a táncot itt járták csak, ezen a településen. Hogy mi fán terem a Köllők tánca, Mogyorós Lászlót kértük, avasson be.

Népes család a Köllőké Csomafalván, és csomafalvikum a Köllők tánca, amely férfi körtánc. A Gyergyói-medencében egyedi, mert se nem verbunk, se nem toborzó, inkább játékos. A moldvai táncot juttathatja eszünkbe, de kissé öregesebb. Felépítése nagyon egyszerű,

körbeállnak a férfiak, és amint változik a dallam, változik a figura – hamar megtanulható.

Kopacz Jóska bácsitól tanulta Mogyorós László az 1990-es évek elején, az a mozgalom 5–6 évig tartott, amikor táncolták a Köllők táncát, más néven Köllőkét. Rögzített képsor is őrzi a figurákat. Rekonstruálták a zenét is. „Az öregek mondták, hogy mivel több kisebb helyiségben táncoltak, gyakran citeramuzsikára körtáncoltak” – mesélte.

Megpróbáltak mindenkit felkeresni, megszólítani, felkérni a Köllők táncára, az aktív zenészeket is meghívták ez alkalomra. „Ha valakinek kedve van hozzá, helyben is meg tudja tanulni” – tette hozzá kedvcsinálóként.

Különben szerdán rajtol Gergyócsomafalva község ünnepségsorozata, amely tavaly óta a Csomafali Nagy Gyúródás nevet kapta, és amelyet a Szent Péter és Pál-napi búcsú köré szerveznek.