
Tavaly nagyjából 400 000 napnyi betegszabadságot írtak fel az egészségbiztosítással rendelkezők számára Hargita megyében
Fotó: Orbán Orsolya
Egyik évről a másikra mintegy 55 százalékkal csökkent Hargita megyében a magánszemélyek számára az egészségbiztosítási pénztár által elszámolt betegnapok száma. Ez azonban nem függ össze a tavalyi szigorú ellenőrzésekkel.
Összesítette a tavalyi betegszabadságok adatait a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár: a legszembetűnőbb különbség az egy évvel korábbi statisztikához képest az, hogy a felére csökkent az intézmény által a természetes személyek (magánszemélyek) számára kifizetett betegnapok száma.
Múlt évben a betegszabadságok nagy száma miatt az egészségügyi miniszter kérésére országszerte minden megyében ellenőrizték a legtöbb betegszabadságot felíró orvosokat, ám a természetes személyek számára kifizetett betegnapok 55 százalékos csökkenése nem áll semmilyen összefüggésben az említett ellenőrzéssel – tudtuk meg az okokról érdeklődve Duda Tihamértől, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójától. A szóban forgó természetes személyek lényegében egyéni vállalkozók, akik az egészségbiztosítási pénztárral megkötött szerződés alapján jogosultak betegszabadságra és táppénzre. Ők korábban
A hozzájárulás értékének a növelése vonzó lehetőség volt a várandós nők számára, hiszen ha – a jelenlegi értékekkel számolva – 12 minimálbérrel megegyező összegre kötöttek szerződést, ami mintegy 50 000 lejt jelent, havonta 500 lejt fizettek egészségbiztosítási hozzájárulásként 6 hónapig, de cserébe
Ők lényegében éltek a törvény adta lehetőséggel, de azóta ez a kiskapu bezárult: lecsökkentették a választható összeg felső határát, ma már csak 1-től 3 minimálbérig terjedő összegre köthető szerződés, ez pedig már nem annyira vonzó az érintettek számára, mint a korábbi, ez az oka annak, hogy lecsökkent a természetes személyek számára elszámolt betegnapok száma – magyarázta el a jelenség okát Duda Tihamér.
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint tavaly 72 360 beteglapot számolt el az intézmény, ami valamivel kevesebb a 2023-as 75 874-nél. A 2024-es beteglapok összesen 400 643 nap,
Ez egyben azt is tükrözi, hogy a tavalyi ellenőrzések előtt nem voltak nagy túlkapások a megyében a betegszabadságok felírásában, hiszen az ellenőrzéseket követően nem változtak az adatok.
Fotó: Orbán Orsolya
„Meggyőződésből mondom, hogy a szolgáltatók azért ezt korrekt módon kezelik, és ezért nem is várható, hogy egyik napról a másikra megváltoznak az adatok – mert az lenne a furcsa, ha egy ellenőrzés következtében azonnal lecsökkennének a számok” – fogalmazott Duda Tihamér. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy
A tavalyi 72 360 beteglap közül 60 569-et állítottak ki olyan orvosok, akik a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral állnak szerződéses viszonyban. A megyében kiállított beteglapoknak több mint a felét (31 594-et) a háziorvosok írták fel, 20 160-at szakorvosok, 8815-öt pedig a kórházak.
a legtöbb betegszabadságot – 38 391-et – megszokott betegségek miatt írták fel,
második helyen a szülési szabadságok állnak (4911),
a harmadik helyen a sürgősségi sebészeti beavatkozások miatt felírt szabadságok (3730),
ez követik a beteg gyermekek ápolására a szülők számára jóváhagyott betegszabadságok (1922),
valamint a daganatos megbetegedések miatt kiállított beteglapok (1651).
A betegszabadságokra járó táppénzek finanszírozására elkülönített szűkös pénzkeret miatt országszerte késnek a megyei egészségbiztosítási pénztárak a táppénzek megtérítésével a munkáltatók irányába – a táppénzt ugyanis a cégek fizetik ki alkalmazottaiknak, majd visszaigénylik az összeget az egészségbiztosítási pénztártól.
E hónapban azonban felgyorsul a tartozások törlesztése – tudtuk meg az intézmény vezérigazgatójától.
„Erre az évre a költségvetési törvényben leosztott összeg (68,7 millió lej, szerk. megj.) Hargita megye esetében a tavalyelőttinek több mint a duplája, és a tavalyi 44 millióhoz is egy komoly előrelépés.
– tájékoztatott Duda Tihamér.
Fotó: Barabás Ákos
Maros megyében az elmúlt két évben csökkent a betegszabadságot igénylő személyek száma. Tavaly, 2023-hoz képes 7 százalékkal, míg
A megyei egészségbiztosítási pénztár szerződésekért felelős igazgatója, Rodica Biro a sajtónak elmondta, hogy tavaly 144 496 esetben írtak ki betegszabadságot Maros megyében. Ezekből 17 000-re sürgősségi, sebészeti beavatkozás miatt volt szükség, a többi pedig általános megbetegedés volt, és ide tartoznak a terhesség alatt kiírt betegszabadságok is. Az illetékes azt is elmondta, hogy
Tavaly a korábbi évek elmaradásait törlesztették, összesen 99 589 000 lejt.
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló országos tervet.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy már négy éve a közlekedési minisztériumnál van egy olyan projekt, amely megakadályozhatta volna a Duna vízhozamának csökkenésével kapcsolatos problémákat Romániában.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a csíkszeredai kórház robotsebészeti programja, ugyanis az elmúlt két napban elvégezték az első robotasszisztált prosztataműtéteket a Nyugat-Európában is performánsnak számító Da Vinci robotsebészeti eszközzel.
A jövő évi jubileumi, huszadik kiadás főpróbájának is tekintik az idei, 19. Székelyföldi Lovas Ünnepet, amelyet augusztus 20. és 23. között rendeznek meg. A gyergyószentmiklósi esemény a lovas élet, a hagyományőrzés és kikapcsolódás találkozóhelye.
Kiemeltek egy embert a Marosból csütörtökön délután Kutyfalva községhez tartozó Marosorosziban, majd megkezdték az újraélesztését. A helyszínre mentőhelikoptert is riasztottak.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt csütörtökön 13 óra 22 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP). Ezt később 3,4-es erősségűre módosítotották.
A legfelsőbb bíróság csütörtökön elrendelte az érdemi tárgyalás megkezdését abban az perben, amelyben a korábbi államelnökjelöltet, Călin Georgescut és Horațiu Potra zsoldoscsoportját alkotmányos rend elleni cselekményekkel vádolják.
Az energiaügyi minisztérium arra kéri a lakosságot, a vállalatokat, a közintézményeket és a termelő-fogyasztókat, hogy augusztus 31-éig önkéntesen csökkentsék az áramfogyasztást este 19 és 23 óra között.
Kórházba szállítottak több embert, mezőgazdasági munkagépek rongálódtak meg, és ideiglenes védelmi rendeleteket is kibocsátottak azután, hogy szombat délután súlyos konfliktus alakult ki Csatószegen egy elsőbbségadási vita nyomán.
Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta az MTI kérdésére Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön.
szóljon hozzá!