Tavaly nagyjából 400 000 napnyi betegszabadságot írtak fel az egészségbiztosítással rendelkezők számára Hargita megyében
Fotó: Orbán Orsolya
Egyik évről a másikra mintegy 55 százalékkal csökkent Hargita megyében a magánszemélyek számára az egészségbiztosítási pénztár által elszámolt betegnapok száma. Ez azonban nem függ össze a tavalyi szigorú ellenőrzésekkel.
Összesítette a tavalyi betegszabadságok adatait a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár: a legszembetűnőbb különbség az egy évvel korábbi statisztikához képest az, hogy a felére csökkent az intézmény által a természetes személyek (magánszemélyek) számára kifizetett betegnapok száma.
Múlt évben a betegszabadságok nagy száma miatt az egészségügyi miniszter kérésére országszerte minden megyében ellenőrizték a legtöbb betegszabadságot felíró orvosokat, ám a természetes személyek számára kifizetett betegnapok 55 százalékos csökkenése nem áll semmilyen összefüggésben az említett ellenőrzéssel – tudtuk meg az okokról érdeklődve Duda Tihamértől, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójától. A szóban forgó természetes személyek lényegében egyéni vállalkozók, akik az egészségbiztosítási pénztárral megkötött szerződés alapján jogosultak betegszabadságra és táppénzre. Ők korábban
A hozzájárulás értékének a növelése vonzó lehetőség volt a várandós nők számára, hiszen ha – a jelenlegi értékekkel számolva – 12 minimálbérrel megegyező összegre kötöttek szerződést, ami mintegy 50 000 lejt jelent, havonta 500 lejt fizettek egészségbiztosítási hozzájárulásként 6 hónapig, de cserébe
Ők lényegében éltek a törvény adta lehetőséggel, de azóta ez a kiskapu bezárult: lecsökkentették a választható összeg felső határát, ma már csak 1-től 3 minimálbérig terjedő összegre köthető szerződés, ez pedig már nem annyira vonzó az érintettek számára, mint a korábbi, ez az oka annak, hogy lecsökkent a természetes személyek számára elszámolt betegnapok száma – magyarázta el a jelenség okát Duda Tihamér.
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint tavaly 72 360 beteglapot számolt el az intézmény, ami valamivel kevesebb a 2023-as 75 874-nél. A 2024-es beteglapok összesen 400 643 nap,
Ez egyben azt is tükrözi, hogy a tavalyi ellenőrzések előtt nem voltak nagy túlkapások a megyében a betegszabadságok felírásában, hiszen az ellenőrzéseket követően nem változtak az adatok.
Fotó: Orbán Orsolya
„Meggyőződésből mondom, hogy a szolgáltatók azért ezt korrekt módon kezelik, és ezért nem is várható, hogy egyik napról a másikra megváltoznak az adatok – mert az lenne a furcsa, ha egy ellenőrzés következtében azonnal lecsökkennének a számok” – fogalmazott Duda Tihamér. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy
A tavalyi 72 360 beteglap közül 60 569-et állítottak ki olyan orvosok, akik a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral állnak szerződéses viszonyban. A megyében kiállított beteglapoknak több mint a felét (31 594-et) a háziorvosok írták fel, 20 160-at szakorvosok, 8815-öt pedig a kórházak.
a legtöbb betegszabadságot – 38 391-et – megszokott betegségek miatt írták fel,
második helyen a szülési szabadságok állnak (4911),
a harmadik helyen a sürgősségi sebészeti beavatkozások miatt felírt szabadságok (3730),
ez követik a beteg gyermekek ápolására a szülők számára jóváhagyott betegszabadságok (1922),
valamint a daganatos megbetegedések miatt kiállított beteglapok (1651).
A betegszabadságokra járó táppénzek finanszírozására elkülönített szűkös pénzkeret miatt országszerte késnek a megyei egészségbiztosítási pénztárak a táppénzek megtérítésével a munkáltatók irányába – a táppénzt ugyanis a cégek fizetik ki alkalmazottaiknak, majd visszaigénylik az összeget az egészségbiztosítási pénztártól.
E hónapban azonban felgyorsul a tartozások törlesztése – tudtuk meg az intézmény vezérigazgatójától.
„Erre az évre a költségvetési törvényben leosztott összeg (68,7 millió lej, szerk. megj.) Hargita megye esetében a tavalyelőttinek több mint a duplája, és a tavalyi 44 millióhoz is egy komoly előrelépés.
– tájékoztatott Duda Tihamér.
Fotó: Barabás Ákos
Maros megyében az elmúlt két évben csökkent a betegszabadságot igénylő személyek száma. Tavaly, 2023-hoz képes 7 százalékkal, míg
A megyei egészségbiztosítási pénztár szerződésekért felelős igazgatója, Rodica Biro a sajtónak elmondta, hogy tavaly 144 496 esetben írtak ki betegszabadságot Maros megyében. Ezekből 17 000-re sürgősségi, sebészeti beavatkozás miatt volt szükség, a többi pedig általános megbetegedés volt, és ide tartoznak a terhesség alatt kiírt betegszabadságok is. Az illetékes azt is elmondta, hogy
Tavaly a korábbi évek elmaradásait törlesztették, összesen 99 589 000 lejt.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
szóljon hozzá!