
Tavaly nagyjából 400 000 napnyi betegszabadságot írtak fel az egészségbiztosítással rendelkezők számára Hargita megyében
Fotó: Orbán Orsolya
Egyik évről a másikra mintegy 55 százalékkal csökkent Hargita megyében a magánszemélyek számára az egészségbiztosítási pénztár által elszámolt betegnapok száma. Ez azonban nem függ össze a tavalyi szigorú ellenőrzésekkel.
Összesítette a tavalyi betegszabadságok adatait a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár: a legszembetűnőbb különbség az egy évvel korábbi statisztikához képest az, hogy a felére csökkent az intézmény által a természetes személyek (magánszemélyek) számára kifizetett betegnapok száma.
Múlt évben a betegszabadságok nagy száma miatt az egészségügyi miniszter kérésére országszerte minden megyében ellenőrizték a legtöbb betegszabadságot felíró orvosokat, ám a természetes személyek számára kifizetett betegnapok 55 százalékos csökkenése nem áll semmilyen összefüggésben az említett ellenőrzéssel – tudtuk meg az okokról érdeklődve Duda Tihamértől, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójától. A szóban forgó természetes személyek lényegében egyéni vállalkozók, akik az egészségbiztosítási pénztárral megkötött szerződés alapján jogosultak betegszabadságra és táppénzre. Ők korábban
A hozzájárulás értékének a növelése vonzó lehetőség volt a várandós nők számára, hiszen ha – a jelenlegi értékekkel számolva – 12 minimálbérrel megegyező összegre kötöttek szerződést, ami mintegy 50 000 lejt jelent, havonta 500 lejt fizettek egészségbiztosítási hozzájárulásként 6 hónapig, de cserébe
Ők lényegében éltek a törvény adta lehetőséggel, de azóta ez a kiskapu bezárult: lecsökkentették a választható összeg felső határát, ma már csak 1-től 3 minimálbérig terjedő összegre köthető szerződés, ez pedig már nem annyira vonzó az érintettek számára, mint a korábbi, ez az oka annak, hogy lecsökkent a természetes személyek számára elszámolt betegnapok száma – magyarázta el a jelenség okát Duda Tihamér.
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint tavaly 72 360 beteglapot számolt el az intézmény, ami valamivel kevesebb a 2023-as 75 874-nél. A 2024-es beteglapok összesen 400 643 nap,
Ez egyben azt is tükrözi, hogy a tavalyi ellenőrzések előtt nem voltak nagy túlkapások a megyében a betegszabadságok felírásában, hiszen az ellenőrzéseket követően nem változtak az adatok.
Fotó: Orbán Orsolya
„Meggyőződésből mondom, hogy a szolgáltatók azért ezt korrekt módon kezelik, és ezért nem is várható, hogy egyik napról a másikra megváltoznak az adatok – mert az lenne a furcsa, ha egy ellenőrzés következtében azonnal lecsökkennének a számok” – fogalmazott Duda Tihamér. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy
A tavalyi 72 360 beteglap közül 60 569-et állítottak ki olyan orvosok, akik a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral állnak szerződéses viszonyban. A megyében kiállított beteglapoknak több mint a felét (31 594-et) a háziorvosok írták fel, 20 160-at szakorvosok, 8815-öt pedig a kórházak.
a legtöbb betegszabadságot – 38 391-et – megszokott betegségek miatt írták fel,
második helyen a szülési szabadságok állnak (4911),
a harmadik helyen a sürgősségi sebészeti beavatkozások miatt felírt szabadságok (3730),
ez követik a beteg gyermekek ápolására a szülők számára jóváhagyott betegszabadságok (1922),
valamint a daganatos megbetegedések miatt kiállított beteglapok (1651).
A betegszabadságokra járó táppénzek finanszírozására elkülönített szűkös pénzkeret miatt országszerte késnek a megyei egészségbiztosítási pénztárak a táppénzek megtérítésével a munkáltatók irányába – a táppénzt ugyanis a cégek fizetik ki alkalmazottaiknak, majd visszaigénylik az összeget az egészségbiztosítási pénztártól.
E hónapban azonban felgyorsul a tartozások törlesztése – tudtuk meg az intézmény vezérigazgatójától.
„Erre az évre a költségvetési törvényben leosztott összeg (68,7 millió lej, szerk. megj.) Hargita megye esetében a tavalyelőttinek több mint a duplája, és a tavalyi 44 millióhoz is egy komoly előrelépés.
– tájékoztatott Duda Tihamér.
Fotó: Barabás Ákos
Maros megyében az elmúlt két évben csökkent a betegszabadságot igénylő személyek száma. Tavaly, 2023-hoz képes 7 százalékkal, míg
A megyei egészségbiztosítási pénztár szerződésekért felelős igazgatója, Rodica Biro a sajtónak elmondta, hogy tavaly 144 496 esetben írtak ki betegszabadságot Maros megyében. Ezekből 17 000-re sürgősségi, sebészeti beavatkozás miatt volt szükség, a többi pedig általános megbetegedés volt, és ide tartoznak a terhesség alatt kiírt betegszabadságok is. Az illetékes azt is elmondta, hogy
Tavaly a korábbi évek elmaradásait törlesztették, összesen 99 589 000 lejt.
Összesen 4,5 millió lejre bírságolt öt nap alatt a munkaügyi felügyelőség jogszerűtlenül foglalkoztatott alkalmazottak, valamint a munkavédelmi és munkaegészségügyi előírások be nem tartása miatt – tájékoztatott csütörtökön az intézmény.
Népszerűtlen intézkedésekre is rábólintott csütörtöki ülésén a sepsiszentgyörgyi tanács: tübbel között nagyobb koncessziós díjat fizetnek a földszinti lakásokból kialakított üzletek tulajdonosai, továbbá tilos lesz a városban ATV-vel közlekedni.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter elküldte ellenőrző testületét a Hidroelectricához, miután a nyilvánosságban megjelent, hogy a vállalat 20 cégnek és egyházi intézménynek adott el áramot kiállított számla nélkül.
Újra teljes létszámmal működik a gyergyószentmiklósi képviselő-testület. Pál Árpád, korábbi polgármester és parlamenti képviselő letette a tanácsosi esküt.
Harminc napos vizsgálati fogságba helyezte csütörtökön a Temes megyei törvényszék azt a temesvári nőt, aki kedden megkéselte 10 éves alvó kislányát.
Az infláció mértékével emeltek meg több belépőjegyet a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők a csütörtöki ülésükön, így többet kell fizeti majd az állatkerti belépőre, a városi uszodába és a Víkendtelepre is.
Az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS) csütörtökön közölte, hogy 680 057 kedvezményezettnek utalta az októberi villanyszámlák kifizetésére fordítható állami támogatást.
Ha átszakadna a Békási-víztározó gátja, az árhullám mintegy 35 méter magas lenne Piatra-Neamțnál, és nagyjából két óra alatt érné el a várost – derül ki a Neamț megyei katasztrófavédelem veszélyhelyzeti cselekvési tervéből.
Rendkívüli ülést tart péntek délután a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet jóváhagyására, miután a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) hivatalosan is közli az álláspontját a jogszabályjavaslatról.
A Csíki Székely Múzeum időszaki kiállítással idézi meg a csíksomlyói születésű Márkos András életművét születésének 75. évfordulóján.
szóljon hozzá!