Erdélyiség, magyarság, néppárt

Kamerák kereszttüzében: elrontotta a bukaresti törvényszék a pártbejegyzés ünnepét

Éppen a Tusványos előtt néhány nappal derült ki, hogy első fokon elutasította a bukaresti törvényszék az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési kérelmét, így egyelőre egy még mindig bejegyzés előtt álló szervezet ideiglenes vezetőségének tagjait mutatta be Szász Alpár Zoltán moderátor. Toró T. Tibor elnök felvázolta a bejegyzési folyamat eddigi állomásait, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tavaly decemberi, ez irányú döntésétől a törvényszéki határozatig.

Románia nem lesz jóléti állam, amíg Székelyföldnek nem lesz autonómiája

Az elutasítás a bejegyzést ugyan akadályozza, de meggátolni nem fogja, szögezte le Szilágyi Zsolt, az elnökség kül- és nemzetpolitikával foglalkozó tagja. Elképzeléseit felvázolva, Szilágyi rámutatott: a térségben a világháborús békeszerződések egy rendezetlen, kaotikus helyzetet eredményeztek, amelyből a különböző autonómiaformák meghonosítása lehet az egyetlen kiút. Békét, nyugalmat kell biztosítani az itt élőknek, de úgy, hogy a nemzeti közösségek is jól érezzék magukat, nem csak a központosított nemzetállamok többségeit adó népek – ehhez is szükség van ahhoz, hogy fejlődő, életképes társadalmak alakulhassanak ki. „Románia nem lesz egy jóléti állam, amíg Székelyföldnek nem lesz autonómiája” – mutatott rá az elmélet gyakorlati vonatkozására az elnökségi tag.

A bejegyzés előtti álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) még alakulóban levő programjáról Toró T. Tibor beszélt. Az új párt az erdélyi magyarságot egy, a hagyományok útján járó, modernizálódó közösségként fogja fel, vázolta az elnök. „Meg szeretnénk találni a verseny és az összefogás helyes arányát. A közösség integrációját és az önkormányzatiság elvét támogatjuk. Számunkra Európa elsődleges civilizáció, támogatjuk a határokon átívelő Kárpát-medencei szolidaritást. Értékrendszerünk alapítóiként, ha úgy tetszik, arcaiként Tőkés Lászlót és Orbán Viktort fogadjuk el – ők az összmagyar nemzetegyesítés arcai” – fejtette ki Toró. Az ideiglenes elnökség feje továbbá az alakuló párt alapértékeiként a szabadságot, a családot, az erdélyiséget, a nemzetet és a kereszténység morális értékeire alapozó demokráciát nevezte meg.

Új stílusú politikát honosítana meg a néppárt

Toró ugyanakkor kiemelte: az EMNP egy másfajta, új stílusú politikát kíván Erdélyben meghonosítani, amelynek eszközei a higgadt reakciókészség, nyitottság, integratív szándék. Szakítani kell a többségi hegemónia mostani gyakorlatával, helyére a konszenzus-orientáltságot kell meghonosítani, egyebek mellett a romániai magyar politikai paletta többi szereplőivel való közös testületek létrehozásával, együttes döntéshozatali mechanizmusok felállításával – mondta az elnök.

Az előadáson a testület regionális elnökei is hozzátették elképzeléseiket a közös pártprogramhoz. A partiumi Zatykó Gyula többek közt a határmenti közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztésének fontosságáról beszélt, a Belső-Erdélyt képviselő Gergely Balázs pedig arról, hogy a régió sokszínűsége miatt a településeknek külön-külön kell felfedezni a problémáit és megoldást javasolni rájuk.

A politikai osztály nem érdekelt az autonómiában?

Papp Előd székelyföldi régióelnök szerint 22 év útkeresése után most elérkeztünk oda, hogy kimondhassuk: Székelyföldön a megtalált út a régió autonómiája. „Hogy autonómiára van szükségünk, erre nem most jöttünk rá, de a 22 év alatt számtalanszor be lehetett volna nyújtani a román parlamentbe az autonómia-törvénytervezetet, ezt mindössze ketten kísérelték meg, egyikük sincs már a jelenlegi kormánypárt soraiban” – fogalmazott az elnökségi tag. Szerinte, miközben az itt élő lakosság érdekeltje egy autonómiaprogramnak, a politikai osztály inkább ellenérdekelt ebben. „Ha itt holnap reggel arra ébrednénk, hogy autonómiánk van, akkor nem lenne már szükség három megyei tanácselnökre, csak egyre, nem volna szükség az alelnökökre és a megszámlálhatatlan osztályvezetőre sem” – mutatott rá Papp.

„A jövőnket a székely életmód igényeire kell alapozzuk. Székelyföldön családi gazdaságok vannak, az emberek családi vagyonközösségekben élnek, ezeket kell hálózatosítani, kooperációba szervezni, s megpróbálni megtalálni a kitörési pontokat” – vázolta fel a régióelnök.

Tusványos blog