Emlékművekkel örökítették meg Cibrefalva történetét és a székely-csángó összetartozást

Fontosnak tartja, hogy a fiatalok részletekbe menően megismerjék a székelység történetét, ezért döntött úgy Kassay Vilmos szépvízi üzletember, hogy saját erőből két emlékművet állíttat Csíkszéken. A hagyományőrző kezdeményezés első állomásaként

Cibrefürdőnél kapott helyett egy közel négy tonnás feliratos kő, amelyet egy székely és magyar zászlóval, illetve a két himnusz szövegével díszített lármafa alá helyeztek el.

Az emlékmű annak állít emléket, hogy amikor a Gyimesi-szoroson át betörő tatárok 1694. február 13-15. között hatalmas pusztítást végeztek Alcsíkon, a Csíkszentmihály és Szépvíz között elterülő Cibrefalvát földig lerombolták.

Mint az emlékművek faragásában és elhelyezésében segédkező Pap Jenőtől megtudtuk, a visszaemlékezések szerint a tragédia éjszakáján nagyon hideg volt, ezért a papok közös imára hívtak mindenkit a melegbe. Ezáltal senki sem állt őrséget, így nem is vették észre a közelgő veszélyt.

A tatárok könnyedén betörtek a faluba, amelyet végül elpusztítottak, a lakosságot pedig kivégezték, mindössze heten élték túl a támadást.

Az emlékművön többek között a következő felirat olvasható:

A nyár folyamán egy másik emlékművet is állítottak a Gyimesi hágó tetején: szintén egy közel négy tonnás feliratos követ egy kopjafa társaságában. Ez az emlékmű a csíki székelyek és a gyimesi csángók kapcsolatára utal, azt jelképezi, hogy noha földrajzilag el van szakadva egymástól a két világ, mégis összetartoznak.