
Az idei évben család és társadalom témakörben meghirdetett Ferences Óra elnevezésű előadássorozat márciusi meghívottja Komáromi Mária hittanár, világi ferences lesz. A meghívott Anyaság és istenhit címmel tart előadást – tájékoztat Borsodi L. László, a csíksomlyói ferencesek sajtóreferense.
2012. március 13., 17:092012. március 13., 17:09
2012. március 13., 18:122012. március 13., 18:12
Komáromi Mária 1952-ben született. Hittanárként Családi Életre Nevelés tanácsadó, a budapesti Sapientia Családpedagógiai Intézet egyik alapító tagja és mentora. Főállású hitoktatóként a budapesti Pannonia Sacra katolikus általános iskolának ugyancsak alapítója, és az intézmény hitéletének felelőse. 2000 óta a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet tantárgygondozója és egyik tantervírója. Közel tíz éve Budapest XII. kerületében, Hegyvidéken férjével, a képzőművész és szintén hittanár Komáromi Jánossal Családépítő klubot vezetnek szülők számára.
„Isten ajándékának tekintem a különböző közösségek alapítását és építését, mégis az elsődleges közösség az életemben a család, a házastársi közösség” – vallja Komáromi Mária, aki 40 éve házas. Házasságukból hat gyermek született.
A meghívott előadása során Boldog II. János Pál pápa gondolata fényében többek között a „női géniuszról”, az édesanyáról fog beszélni. „Magyarul kicsit félreérthető ez a kifejezés, mert nekünk a géniusz inkább zsenit jelent, nem egyszerűen szellemet – vallja saját magáról Komáromi –, a nagy pápa azonban a sajátos női szellemre, lényegre gondolt. Hitem és meggyőződésem, hogy a »női géniusz« megnyilvánulására ma nagyobb szükség van, mint valaha. Tapasztalom, hogy minden nő – akiben a »női géniusz« valóban jelen van – tulajdonképpen művész: az emberi kapcsolatok, a szépség, az »Isten-kapcsolat« művésze. Intuitív, fogékonyabb az »égi dolgokra«, mint általában a férfi. A »női géniusz« sajátossága a lényeglátás, az együttlátás, az élet szolgálata, a jövőé, amely a méhünkben is érlelődik, s a szívünkben is.”
Az előadásra március 18-án, vasárnap 11.30-kor (a nagymise után) kerül sor a csíksomlyói kegytemplomban.
A patakmederben találták meg egy férfi holttestét a Csíkszentgyörgy községhez tartozó Menaságújfaluban szerdán este, a halálának körülményeit még vizsgálják.
Alapos külső és belső átalakuláson esik át a Csíki Játékszínnek és a Hargita Székely Néptáncszínháznak otthont adó épület. A szerdai építőtelep-bejáráson kiderült: restaurált művészeti értékek is várják majd a közönséget a nyári átadás után.
Jogerőssé vált az a bírósági végzés, amely hatályon kívül helyezte a tusnádfürdői önkormányzat azon határozatát, amellyel a város kisajátította a Csukás-tó területét. A városvezetés eleget tesz ennek, de a kisajátítás újraindítására készül.
Nem lehet kizárni, hogy megváltozhat a csíkszeredai Octavian Goga sétány, de akár a főgimnázium neve is, mert törvény tiltja, hogy a fasiszta propagandával kapcsolatba hozható személyekről köztereket, intézményeket nevezzenek el.
A kolbászkészítésre is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás – kinek sósabban, kinek paprikásabban ízlik jobban a termék.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
szóljon hozzá!