
Fotó: Kristó Róbert
A katolikus hithez való ragaszkodás jellemezte a székely nemzetet a múltban, ez élteti ma a kisebbségi létben, és ez a biztos jövő záloga. Szívből imádkozom székely testvéreinkért – fogalmazott Ternyák Csaba egri érsek, a csíksomlyói pünkösdi búcsú idei szónoka.
2013. május 18., 15:372013. május 18., 15:37
2013. május 20., 19:132013. május 20., 19:13
„Ez a tengernyi nép mind zarándokként érkezett. Azért jöttünk, hogy Erzsébettel együtt mi is boldognak hirdessük Szűz Máriát, akit már őseink himnuszában nemes egyszerűséggel boldog asszonynak nevezünk” – e szavakkal köszöntötte a csíksomlyói nyeregben szombat délben a több százezer hívőt Ternyák Csaba egri érsek, aki szerint a hit zarándokútján nemcsak hívő emberek járnak, hanem keresők is szép számban, olyanok, akik szívük rejtekén foglalkoznak az istenhit kérdésével. „Ma talán őket is közelebbről megérinti a hit vágya.”
Erőt önteni a hallgatókba
„A pünkösdi lélek segítségül hívásával szeretnék ma erőt önteni hallgatóimba, hogy alázatosan kitartsanak hitükben. Egyikünk sem saját erejéből jutott el a hitre, és nem is mások térítő munkájának eredményeként, a hit Isten ingyenes ajándéka. Meggyőződésem, hogy Isten a hit évében sok ember lelkét el akarja érni ajándékával. Amikor XVI. Benedek pápa meghirdette a hit évét, minden emberre gondolt. A hit ma sem csupán a gyakorló keresztények kiváltsága, tegyük ezért plébániáinkat befogadó közösségekké, hogy minden kereső ember lelki otthonává válljanak” – szorgalmazta a szónok.
Mindannyian Mária gyermekei vagyunk
„Örömmel indultam el én is azon az úton, amely a szép Erdélyországba, a székelyek ősi kegyhelyére vezetett. Azt is örömmel látom, hogy nemcsak az őseik hitéhez ragaszkodó székelyek és csángók, hanem az anyaországi és más országból érkező honfitársaim is nagy számban képviseltetik magukat. Azért jöttünk, hogy zarándokként köszöntsük Jézus édesanyját. Örömünket fokozza, hogy ezen az úton ma velünk tart sok protestáns testvérünk, és vannak köztünk más nyelven beszélő keresztények is. Mindannyian a boldogságos Szűz Mária gyermekei vagyunk.”
A hit és a boldogság összetartozik
„Nem először járok Székelyföldön, mindannyiszor tapasztalom az itt élő magyarok hűségét Istenhez, a Szűzanyához, a templomhoz és papjaikhoz. Erzsébet szavai Máriához az idei búcsú mottója (Boldog vagy, mert hittél), amelyek arról tanúskodnak, hogy a hit és a boldogság összetartoznak. Milyen szép, hogy két, áldott állapotban lévő asszony találkozik” – magyarázta az érsek, majd, mintegy párhuzamot vonva a jelennel hozzátette, bárcsak Magyarországon és Székelyföldön is nagyon sokszor és gyakran megismétlődne, hogy két vagy több áldott állapotban lévő asszony találkozik. „Nem is fájna a fejünk.”
Mélyítsük el hitünket
„Ismerek embereket, akik szinte félnek a hittől. Azt feltételezik, hogy a hit az öröm és a boldogság ellen van, azt gondolják, hogy elvesz valamit az ember életéből, hogy le kell mondani valamiről, ami széppé tehetné életünket. Ezzel szemben a hit az, ami kinyit bennünket a többi ember felé, és létünk legégetőbb kérdéseire éppen a hit nyújtja a legteljesebb és a leginkább megnyugtató választ” – hívta fel a figyelmet, majd ekképpen folytatta: a hit szabadít meg bennünket az Isten nélküli ember kozmikus árvaságától. „A hit évének legyen az a legnagyobb eredménye, hogy mindannyian újra felfedezzük, jobban megismerjük, és elmélyítjük hitünket. Kérjük a csíksomlyói Boldogasszonyt, hogy vezessen el bennünket is a hit belső örömére, amely őt átsegítette az élet nehézségein. Járjon közbe értünk, hogy őseink szent hitétől soha el ne szakadjunk.”
Üzenet a székelyekhez
Szónoklata végén Ternyák Csaba a székely népről azt mondta, hogy a katolikus hithez való ragaszkodás jellemezte a múltban, ez élteti ma a kisebbségi létben, és ez a biztos jövő záloga. „Szívből imádkozom székely testvéreinkért, hogy mindig hűségesek tudjanak maradni a csíksomlyói Szűzanyához és őseik földjéhez. Kívánom, hogy soha el ne csüggedjenek a nehézségek láttán, és mindig tudjanak bízni a gondviselő Istenben” – zárta ünnepi beszédét az egri érsek.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
A Bolojan-kormányhoz fordul petícióban a csíkszeredai városvezetés, hogy még az országos költségvetés elfogadása előtt hozzon jogszabályt az adócsökkentésre. Az ügyben elindították az aláírásgyűjtést.
Begyűjtötték a lakossági észrevételeket, fel is dolgozták annak érdekében, hogy a csíkszeredai városi tömegközlekedés járműveinek végleges menetrendjét kialakítsák. Ezt várhatóan március elején vezetik be.
Noha tavaly decemberben elkészült Csíkszeredában az Erőss Zsolt Aréna melletti parkoló újabb kijárata a Decemberi forradalom utca felé, azóta is zárva van. Megnyitásával elkerülhető lesz a Stadion utcában keletkező torlódás.
Míg Csíkszereda polgármestere szerint a szombati megmozdulást az AUR párt használta ki feszültségkeltésre, a tüntetés szervezője állítja: civilként, pártpolitikai érdekektől függetlenül hívta utcára az embereket, és akár perre is kész az igazáért.
Elfogadhatatlan, hogy Csíkszeredában egy szélsőséges párt szervezzen tüntetést, embereket mozgatva, feszültséget szítva – jelezte rövid bejegyzésében Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, az AUR pártra utalva.
szóljon hozzá!