Begyűrűző drogfogyasztás – megelőznék a szakemberek

Hargita megyében országos viszonylatban a drogfogyasztás tekintetében nem riasztók a mutatók, talán emiatt vélik úgy egyesek, hogy nem szükséges e téren a tabukat feszegetni. A csíkszeredai Áradat Egyesület szervezésében viszont népszerű drogprevenciós interaktív kiállítás látogatható a városban, amelyen kiderült, a kamaszok nagy hányada tájékozott e téren, ugyanakkor azzal is szembesültek a kísérők, hogy a legális pszichoaktív szerek veszélyeivel nincsenek tisztában a fiatalok.

Szerdán kerekasztal-beszélgetés zajlott az említett egyesület kezdeményezésére politikusok, érintett közintézmények, ifjúsági szervezetek bevonásával, melyen jelen volt Topolánszky Ákos drogpolitikai-addiktológiai szakértő, aki hosszú ideig volt a Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetségének elnöke. Simó Irma, az Áradat Egyesület vezetője hangsúlyozta, cél, tévutak helyett utakat kínálni a fiataloknak, hogy ne legyen szükségük pótszerekre vagy módosult tudatállapotok megélésére, kínáljunk lehetőséget számukra, hogy életigenlő magatartásra cserélhessék a tévutakat.

Topolánszky mottóként említett egy hatvanas évekbeli szlogent kissé módosítva: inkább ma légy aktív, mint holnap pszichoaktív, ugyanakkor ő úgy látja „egyszerre érvényes drogügyben a hiszterizáció, dramatizáció és a bagatellizáció. Egyrészt felnagyítjuk egy olyan társadalmi területnek a drámaiságát, ami nem igazolható – persze egyéni szinten abszolút igaz, de azért az egyéni szintek sokasága jelent társadalmi problémát. Abban a világban, amelyben élünk, vannak olyan társadalmi jelenségek, amelyektől rettegünk, de jellemzően nem halunk bele, és vannak olyan társadalmi problémák, amelyekbe jellemzően belehalunk, de nem rettegünk. A pszichoaktív szerek egy nagy halmazt képviselnek, amelyeknek számos közös jellemzőjük van, és amelybe ugyanúgy beletartoznak a legális, mint az illegális szerek. A jó eséllyel elkerülhető halálokok közt szereplő betegségek több mint 95 százalékát a két legális pszichoaktív szer fogyasztásának problémája teszi ki, vagyis az alkohol és a nikotin, és kevesebb mint egy százalékát a drogfogyasztás. Évente 3-4000 ember hal meg Erdélyben is az alkohollal összefüggésbe hozható okból kifolyólag, mégis keveset beszélünk erről. Ez tipikus példája a dramatizációnak: amibe örömmel halunk bele, azt nem tekintjük problémának. Ezért kellenek a szakemberek, hogy helyén kezeljenek kérdéseket.” A prevenciót tekinti ugyanakkor a legjobb befektetésnek, és kiemelte a Köztes átmenetek – a drog kiállítás eredményességét e téren.

Generációs kötelezettség a kipróbálás?

„A drogfogyasztás nagyon nehezen mérhető, nagyon sok kutatásra van szükség, hogy a formáját, nagyságát, jelentőségét körbe tudjuk járni. Nem igazából az a kérdés, hogy hányan próbálnak ki egy szert egy országban, hanem milyen beavatkozáspolitikák vannak vagy nincsenek, melyek csökkentik vagy éppen növelik a szereket használók kockázatait. Azaz alapvető kérdés, hogy hányan fognak problémás, függő drogfogyasztási mintázatot elérni. Maga a drogfogyasztás kipróbálása szinte már generációs kötelezettség. A dráma az, hogy van-e segítsége a különböző beavatkozási területeken a fiatalnak, hogy elkerülje, hogy ez kockázatos szintűre emelkedjék” – tette fel a kérdést. Példákkal is igazolta ezt az állítást, hiszen bár az Európai Unióban Csehországban próbálja ki a legtöbb 16 éves fiatal a pszichoaktív szereket, 46 százalék körüli az arányuk, míg Magyarországon 16-18, Norvégiában 6-8 százalék, mégis a problémás drogfogyasztók mértéke alacsonyabb ott, mint utóbbi két országban.

Nehezen mérhető

Bár nagyon nehéz a drogfogyasztás terén a felmérés, hiszen például a „nyomor alapú intravénás intenzív droghasználókat” nem éri el egyetlen kutatás sem, az adatok arról árulkodnak, hogy egyre fiatalabb korban próbálják ki a legális, illetve illegális pszichoaktív szereket a fiatalok. Hargita megyében 2007-ben és 2011-ben készült ilyen felmérés a pszichopedagógiai tanácsadó központ kezdeményezésére, több mint száz-száz hetedik, kilencedik és tizenegyedik  osztályos diák megkérdezésével. Legkevesebb három, legtöbb 13 drogot meg tudtak nevezni, a legálisakat is beleértve, öt év alatt viszont lényegesen korábban jegyezték azt, hogy megkóstolták a szereket , 2011-ben már 11-12 év körül a legális, 15-16 évesen az illegális szereket, ugyanakkor a számosság is nőtt (4 százalékkal többen próbálták ki a második felmérés szerint az elsőhöz viszonyítva). A megkérdezettek ötödrésze személyesen ismer vagy ismerősei által el tudná érni a drogot, a beszerzési hely középiskolák közelségében is lehet vagy szórakozóhelyeken, a kipróbálás oka a kíváncsiság, a csoportnyomás meg a szorongásoldás. Kérdéseiket családban, barátaikkal beszélik meg, interneten kutakodnak. Hargita megyében Maroshévíz térségében próbálták ki legtöbben az illegális szereket, Gyergyó, majd Csík térsége következik a sorban.

„Nincs itt nagy tragédia, de nem szabad azzal ámítanunk magunkat, hogy minket nem ér el a probléma, nagyon jó prevenciós programokkal most kell előrukkolni, amikor még tudunk tenni, hogy ne fajuljanak el a dolgok – hangsúlyozta az Áradat Egyesület részéről Forró-Erős Gyöngyi projektvezető, aki országos adatokat ismertetett, illetve kitért a 2013-2020 között érvényes romániai drogstratégiára.