
Fotó: Kristó Róbert
A Duna Televízió két évtizede közvetít a csíksomlyói pünkösdi búcsúról. „Munkánk célja, hogy a világ emberibb, testvéribb legyen, ahogy Jézus tanította” – mondja Barlay Tamás, az MTVA Vallási, Kisebbségi és Határon túli Főszerkesztőségének vezetője.
2013. május 16., 16:402013. május 16., 16:40
2013. május 17., 01:082013. május 17., 01:08
– Húsz évvel ezelőtt közvetítettek először a csíksomlyói búcsúról. Idén jubilálnak.
– 1993-ban Balogh Júlia akkori főszerkesztő ötlete alapján a Duna Televízió rögzítette a pünkösdszombati búcsút, futár vitte éjszaka lóhalálában a kazettát Budapestre, amely másnap került adásba. Azután viszont már évről évre élőben közvetítettük a búcsút, és láttuk, hogy egyre többen gyűlnek össze azért, hogy kérjék a Szentlélek kiáradását, és hogy lelkileg feltöltődjenek.
– Két évtized alatt sok minden megváltozott.
– Én 2001 óta vagyok részese a Duna Tv csapatának, de a kollégák mesélték, hogy 1993-ban még nem volt áram a hegyen, sőt a Hármashalom oltár sem épült még fel. Amúgy \'93 volt az első év, amikor kollégáim javaslatára a ferences atyák úgy döntöttek, hogy nem a kegytemplom előtt, hanem a nyeregben tartják a szentmisét. Közben kialakult az a gyakorlat is, hogy a ferences atyák egyik évben egy püspököt, másik évben pedig egy köztiszteletnek örvendő, nagy hatású erdélyi papot kérnek fel a szentbeszéd megtartására. Csodálatos érezni, hogy együtt dobban több százezer hívő szíve.
– A Duna TV segítségével pedig több millió! Amúgy a hívők a jelenlétükkel, önök pedig munkájukkal nyernek teljes búcsút.
– Elég népes a stábunk, 35-40 emberrel szállunk ki ilyenkor a helyszínre. Ebből a nagy csapatból persze nem mindenki vallásos, nem mindenki gyakorló katolikus, de mégis számukra is évről évre kiemelkedő esemény a csíksomlyói búcsú. Nagy örömmel és lelkesedéssel készülődnek, és nagyon fontosnak érzik ezt a feladatukat, még akkor is, ha vallásilag nem részesei úgymond a búcsúnak. Nagyon érdekes nekem, ahogy hazafelé jövet a kollégáim mesélnek élményeikről. Például egyikük elmondta, hogy még valamikor a kilencvenes években egyik búcsún jégeső kezdett hullni, és nyolc-tíz székely asszony a jégesőben a pokrócot a fejük fölé tartva ment lefelé a hegyről a viharban. A kolléganőm számára ez a bajban való összetartás, az egymás segítésének volt egy nagyon szép példája. Egyébként engem is megdöbbentett, hogy a gyakori viharok esetén sincs pánik, az emberek egymást segítik lefelé jövet a csúszóssá váló úton.
– A csapatukból mindenki tudja, hogy mi a dolga. Hogyan kell elképzelni a munkájukat? Egyáltalán hol laknak?
– Régebben somlyói családoknál voltunk, az utóbbi két évben ilyen népes csapatot már nem tudunk egy helyen elszállásolni. Mindig úgy kezdjük, hogy hetekkel a búcsú előtt elmegyünk egy terepszemlére, egyeztetünk a ferences atyákkal, hogy milyen esetleges új elemek lesznek bevezetve, ki lesz az ünnepi szónok. Utána a budapesti központban a gyártásvezető kolléga kiszámolja a kiszállás költségeit, majd kikéri a raktárból a szükséges felszereléseket. Nagyon régen szeretnénk megmutatni az ünneplő sokaságot fentről, légi felvételről, de úgy, hogy ne zavarjuk az áhítatot. A helikopter zajos, eltereli a figyelmet. Idén úgy tűnik – de még nem akarom elkiabálni –, hogy sikerül egy, egy méternél kisebb helikopterre szerelt kamerával szép légi felvételeket készítenünk.
– Mindenképp azok számára is megnyugtató tudat a Duna TV jelenléte, akik nem lehetnek kint a somlyói nyeregben.
– Évek óta szokás, hogy Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban össze lehet gyűlni, és a hatalmas mozivásznon lehet követni a búcsút. A másik lehetőség az időseknek, betegeknek, akik nem tudják vállalni, hogy kigyalogolnak a nyeregbe, a ferences atyák által a kegytemplomban felszerelt kivetítő, ahol követni lehet a nagymisét. Munkánkkal az a célunk, hogy a világunk emberibb, testvéribb legyen, ahogy Jézus tanította.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
A Bolojan-kormányhoz fordul petícióban a csíkszeredai városvezetés, hogy még az országos költségvetés elfogadása előtt hozzon jogszabályt az adócsökkentésre. Az ügyben elindították az aláírásgyűjtést.
Begyűjtötték a lakossági észrevételeket, fel is dolgozták annak érdekében, hogy a csíkszeredai városi tömegközlekedés járműveinek végleges menetrendjét kialakítsák. Ezt várhatóan március elején vezetik be.
Noha tavaly decemberben elkészült Csíkszeredában az Erőss Zsolt Aréna melletti parkoló újabb kijárata a Decemberi forradalom utca felé, azóta is zárva van. Megnyitásával elkerülhető lesz a Stadion utcában keletkező torlódás.
Míg Csíkszereda polgármestere szerint a szombati megmozdulást az AUR párt használta ki feszültségkeltésre, a tüntetés szervezője állítja: civilként, pártpolitikai érdekektől függetlenül hívta utcára az embereket, és akár perre is kész az igazáért.
Elfogadhatatlan, hogy Csíkszeredában egy szélsőséges párt szervezzen tüntetést, embereket mozgatva, feszültséget szítva – jelezte rövid bejegyzésében Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, az AUR pártra utalva.
szóljon hozzá!