
Fotó: Pinti Attila
Kétféle könyv van: az egyik, amit meg tudok írni, de az általában nem szokott érdekelni. A másik pedig az, amit muszáj megírni, és muszáj megírnom nekem – avatta be a szakmai titkai egy részletébe csíkszeredai olvasóit Tompa Andrea író.
2023. január 23., 21:342023. január 23., 21:34
2023. január 23., 21:352023. január 23., 21:35
Telt ház fogadta székelyföldi felolvasómaratonja első állomásán Tompa Andrea kolozsvári születésű, Magyarországon élő írót. Csíkszeredában megtelt a Csíki Mozi, ez pedig egyet jelentett: csúsztat, aki azt állítja, hogy manapság már nem lehet irodalommal megtölteni egy kétszáz férőhelyes előadótermet.
A magyar kultúra napja alkalmából szervezett felolvasások első állomásán, Csíkszeredában a vendéget Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója házigazdaként köszöntötte, majd Tompa Andreával Bodó Julianna egyetemi oktató beszélgetett.
Hogyan választja ki a szereplőket, illetve hogyan alkotja meg azokat? – adódott rögtön az első kérdés. „Ha jól számolom, ez a negyedik találkozóm Csíkszeredában, és nagyon remélem, hogy nem az utolsó. Nagyon nehéz arra válaszolni, hogy hol szökken szárba egy könyv, mert azt sosem lehet pontosan tudni. Sok minden foglalkoztat és forog a fejemben, és ebből elkezd egy-egy dologra egyszer csak nagyobb fény kerülni. Ilyenkor ráérzek arra, hogy abba az irányba valami megmagyarázhatatlan érdeklődés kezd el vinni.
Egyébként kétféle könyv van: az egyik, amit meg tudok írni, de az általában nem szokott érdekelni, mert az egy olyan tudás, amiben van egy nagy adag rutin. A másik, amik engem érdekelnek, azok, amiket muszáj megírni, és muszáj megírnom nekem” – válaszolta Tompa Andrea a feltett kérdésre.
Fotó: Pinti Attila
Mintha a hallgatóságtól jött volna a következő kérdés is: miért választja az adott helyszíneket, illetve regényíróként hogyan használja a helyeket, városokat?
„Három könyvem nagyon szorosan Kolozsvárról szól, ez azonban három nagyon különböző Kolozsvár. A hóhér házának tere abban izgatott leginkább, hogy egy nagyon fenyegetett tér. Nyilván a diktatúra tere, a nyolcvanas évek tere, a várost pedig az fenyegeti, hogy folyamatosan felszámolják a múltját, le akarják rombolni.
Amúgy csak zárójelben jegyzem meg: nehéz megérteni, hogy a csudában úszta meg a kolozsvári Szent Mihály-templom a lovas szoborral együtt [a lebontást]. A diktatúra alaptermészete, hogy folyamatosan szorongat, fenyeget.
Fotó: Pinti Attila
Másik regényemben, a Fejtől s lábtólban Kolozsvárnak a monarchiabeli második nagysága mutatkozik meg:
s ettől a helyzettől a regénybeli városnak van egyfajta billegése és provincializmusa.
Fotó: Pinti Attila
Az Omerta a harmadik, amelynek a helyszíne ugyancsak Kolozsvár. A negyedik regényemben a tér már nincs megnevezve. Őszintén szólva eluntam, mert addig mindent elmondtam arról a konkrét térről, amit gondoltam, és lehet, hogy a tér is elunt engem, ezért a Haza egy sokkal absztraktabb térben mozog. Sokkal inkább a kelet-nyugat és a nyelvváltás kérdése foglalkoztatott, és nem a konkrét történelmi, dokumentálható terek.
A szerző első regénye, A hóhér háza a ’80-as évek Kolozsvárján játszódik, az egyes szám harmadik személyben elbeszélt történet főszereplője egy középiskolás lány. A Fejtől s lábtól két erdélyi orvos Trianon árnyékában zajló története, az Omerta a kommunista rezsim kezdetét eleveníti fel négy elbeszélő hangján. A negyedik regény, a Haza a máról szól, főhőse egy író, aki új hazában új életet választott.
A találkozó második felében Tompa Andrea részleteket olvasott fel a hamarosan megjelenő ötödik regényéből.
– fedte fel a titkot.
Az esemény végén a hallgatóság kérdéseket tehetett fel, majd a szerző dedikálta a könyveit, amelyeket rajongói magukkal hoztak.
A további helyszínek
Január 24-én 18 órától Kovásznán, a városi művelődési házban, 25-én 18 órától Székelyudvarhelyen a városi könyvtárban, 26-án ugyancsak 18 órától Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban és 27-én 17 órától a kézdivásárhelyi Vigadóban tartják a beszélgetéseket. Tompa Andrea író, színikritikus Kolozsváron született, 1990 óta Budapesten él. 2009–2015 között a Színházi Kritikusok Céhének vezetője. 2015-től 2020. szeptember 1-jéig a Színház folyóirat főszerkesztője, 2020. szeptember 1-jétől a Színház Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
Immár 25 éve, mindössze egy év kimaradással töltik meg a csíkszeredai Szabadság teret és a Promenádot a legnagyobb szabadtéri ételszentelés résztvevői.
Húsvétvasárnap, az immár ötödjére megszervezett sepsiszentgyörgyi ételszentelésen minden eddiginél többen, mintegy 1500-an vettek részt: szinte minden történelmi egyház képviseltette magát hívei által.
szóljon hozzá!