Csak akkor folytatódik az ivó- és szennyvízhálózat kiépítése Csíkszentgyörgyön, ha a helyiek is akarják

Miután a vonatkozó kormányrendelet hatálya megszűnt, a munkálat leállt – elevenítette fel György József. Csíkszentgyörgy polgármestere továbbá elmondta, a szennyvízhálózat kiépítéséhez 2010-ben láttak neki, 2014-ben pedig kénytelenek voltak szerződést bontani a kivitelező céggel, mivel az nem a megfelelő ütemben végezte a teendőket. A szennyvízhálózat kiépítése 66–67 százalékban valósult meg: 19 ezer méter fővezetéket fektettek le, és megépítették a derítőállomást, amelynek berendezéséből is megvásároltak bizonyos elemeket.

Mivel mindkét beruházás befejezése kérdésessé vált, a hálózatok kiépítése pedig fontos lenne, a helyi önkormányzat egyeztetett a Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Egyesülettel, amelynek a település is tagja. Arra jutottak, hogy közreműködésükkel az uniós finanszírozású Nagy Infrastruktúra Operatív Program (POIM) révén befejezhetnék – több csíkszéki település mellett – a csíkszentgyörgyi hálózatok kiépítését is.

– emelte ki az elöljáró. Hozzátette, az említett egyesület csak abban az esetben veszi be a pályázatába a települést, amennyiben az érintett falvak aktív családjainak legalább 85 százaléka előre kifizeti a saját udvarukon történő bekötésre a megszabott 500 lejt (200 lej a víz-, 300 a csatornahálózatra). Ez az összeg mintegy garanciapénz arra, hogy a kiépített rendszerekre lesz aki rácsatlakozzon. Ha végül a befizetett összegnél kevesebbe kerül a rácsatlakozási munkálat, visszafizetik a különbözetet.

Összehasonlításképpen azt is vázolta az illetékes, hogy

Amennyiben nem lesz meg a 85 százalékos hozzájárulás, a munkálatokat nem veszik be a projektbe, így abból az alapból nem folytatódhatnak a rendszerkiépítések – a befizetett pénzeket pedig visszakapják az érintettek. A községvezető egyelőre nem lát más reális lehetőséget, amivel – legalább ilyen kedvezően – folytatódhatna a munka. Meglátása szerint már csak az a kérdés, hogy a helyiek be tudják-e látni, hogy a hálózatokra valóban szükség van. Bízik benne, hogy a szárazságok és a szennyvíz nem megfelelő elvezetése miatti egyre több szennyezett kút már egyfajta jelzés arra, hogy egyre égetőbb probléma az ivóvíz- és szennyvízhálózat hiánya.

Azt is elmondta, hogy a földgáz-hálózatra is kezdetben kevesen akartak csatlakozni, aztán látva a pozitív tapasztalatokat, egyre többen éltek a lehetőséggel. Most viszont előrelátónak kell lenni, aszerint dönteni, hiszen kellő számú rácsatlakozó hiányában később – hiába is akarnának vele élni – nem lesz hálózat. Hangsúlyozta, a rácsatlakozásokat a törvény értelmében nem finanszírozhatja az önkormányzat.

Azt is előrevetítette, hogy a településen 20–30 kis közösség is különböző forrásokból megoldotta saját vízellátásukat, de mivel ezek nincsenek ellenőrizve, és nem engedéllyel működnek, bármikor felszámolhatók. Két átiratot is kaptak már a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóságtól (Sanepid), hogy ezeknek a kutaknak a vizét be kell vizsgáltatni.