Csak addig népszerű a minőségi ivóvízhez jutás lehetősége, amíg ki nem derül, hogy ez nem egy térítésmentes szolgáltatás

Az évek teltével azonban jól látszik, hogy nagyon sokan ezt nem lehetőségnek, hanem olyan kötelezettségnek tekintik, amely alól igyekeznek kibújni. A víz- és csatornaszolgáltatás létrehozása, megszervezése, szabályozása, működtetése céljával alakult, Hargita megyei települések önkormányzatait tömörítő Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Egyesület már 2017-ben határidőt tűzött ki az uniós finanszírozási szerződésben vállalt 85 százalékos csatlakozási arány elérése érdekében, akkor 2017 októberéig szerették volna ezt elérni, aztán hosszabbítás következett, 2018 májusa volt az új céldátum.

Nem valósult meg,

2017 nyarán a vízhálózatoknál 25, a szennyvízhálózatok esetében pedig 8 százalékos volt a rácsatlakozók aránya, év végére ez 26, illetve 13 százalékra módosult, 2018 végén pedig mindössze a 35, illetve a 19 százalékot érte el, messze lemaradva a céltól. Újabb határidőkről már senki sem beszél.

A településeken a vezetéket a fogyasztók kerítéséig vitték el az építkezések során, a lakosság feladata volt a csatlakoztatás, a kerítésen belül a lakóházig tartó vezetékek elkészítése és bekötése. Sokakat viszont nem ez az 500–600 lejes kiadás, ásás tartott vissza, hanem a víz- és csatornadíj, amelyet a szolgáltató rendszeresen számláz.

A lakosságnak az ivóvíz köbméteréért most 3,82, a szennyvízért 3,36 lejt kell fizetnie, így havi tíz köbméteres fogyasztás esetén ez 72 lejes kiadást jelent.

– vont párhuzamot korábban Páll Árpád, a Hargita Víz Egyesület ügyvezető igazgatója. A kerti öntözésre vagy állatok itatására használt vízmennyiség azonban jelentősen növelheti a fogyasztást, igaz, ebben az esetben a szolgáltató lehetőséget biztosít arra, hogy külön fogyasztásmérőt szereljenek fel ezekhez a csapokhoz, és csatornadíjat nem számítanak fel.

Ha az elfogyasztott víz ára havi 100 lej fölé emelkedik egy fogyasztónál, a vidéken alkalmazott háromhavi számlázás esetén ez már egy 400 lejt közelítő kiadás, ez az összeg pedig nem mindig van kéznél. Visszatartó erő az is, hogy sok helyen saját vízhálózatok, alternatív rendszerek működtek, kis költséggel. A szakemberek szerint, amennyiben a fogyasztó a jogszabályoknak megfelelően, zárt, szippantható tartályba gyűjti a szennyvizet, majd elszállíttatja, egy ilyen, 5–6 köbméteres szállítmány 250–300 lejes költségének töredékét jelenti, ha ezt a mennyiséget a szennyvízhálózat nyeli el.

Csakhogy

Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester, a Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Egyesület elnöke nemrég a témával kapcsolatosan úgy értékelt, amikor egy falusi háztartásba bevezetik a vizet, teljesen megváltozik ennek működése, állandó hőmérsékletet kell fenntartani, hogy ne fagyjon el a vezeték, ugyanakkor a vízszolgáltatással járó számlák költségei állandó kiadást jelentenek, amit nem biztos, hogy vállalnak az emberek. Ez a magyarázata annak, hogy

Ezért is határozott úgy korábban a Hargita Víz Egyesület, hogy a következő nagy fejlesztés során csak olyan településeken lesz hálózatépítés és -bővítés, ahol a lakók előzetesen kifizettek 200 lejt a víz- és/vagy 300 lejt a szennyvízhálózathoz történő csatlakozásra – így biztosítva a kellő rácsatlakozási arányt.

A víz- és csatornaszolgáltatásról szóló, 2015-ből származó 224-es számú törvény szerint

függetlenül attól, hogy saját kútból vagy vízvezetékből kapja-e a vizet, ha nem rendelkezik korszerű, saját szennyvíztisztítóval. Ilyen esetben pedig a szennyvíz szippantással történő elszállítása is tilos, a Környezetőrség a kötelezettség elmulasztásáért 2000-től 4000 lejig terjedő pénzbírságot róhat ki.

Ellenőrzés azonban csak feljelentés alapján történhet, az önkormányzatok ezt nem vállalják fel, a Környezetőrség pedig első körben csak figyelmeztetne és határidőket szabna meg. A számonkérés ideje viszont előbb-utóbb elérkezhet – erre már két éve figyelmeztetnek az illetékesek, ám az esetleges szankciók a helyi önkormányzatokat érik majd, mivel a víz- és szennyvízhálózatok az ő tulajdonukba kerültek.

Ráduly szerint mulasztásos szerződésszegésről lehet beszélni, és nem kellene megvárni a bírságolást. A szolgáltató Harvíz Rt. szerint gazdaságossági szempontok is szólnak a fogyasztók számának növelése érdekében.

– tájékoztatott a szolgáltató.

Uniós támogatással épített hálózatokhoz történt csatlakozások