
Fotó: Beliczay László
Sokan hallottuk már a mondást: „nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek.” De vajon mit is jelent ez pontosan? Miért hallgatnak el ilyenkor a templomi harangok? És miért van némaság a katolikus templomokban?
2025. április 17., 18:022025. április 17., 18:02
A válasz egyszerre egyszerű és mélyebb értelmű – tudtuk meg Tamás Barna katolikus plébánostól, aki rámutatott: a keresztény hagyományban a húsvét előtti napok, különösen a nagyhét, Jézus szenvedésének és halálának emléknapjai. Ilyenkor a templomokban is megváltozik a hangulat:
A nagypéntek és a nagyszombat a gyász napjai – ezeken a napokon nem szólalnak meg a harangok, az orgona és a csengők, vagy más hangszerek sem.
A „Rómába mennek a harangok” kifejezés az atya szerint egészen a középkorig vezethető vissza. Régi, népi válasz volt a gyerekek kérdésére: „Miért hallgatnak el a harangok?” A válasz játékos, de találó – ugyanis
Ez a kép pedig szép és bensőséges, segít a gyermekeknek is megérteni: a harangok nem tűnnek el, csak ők is csendben gyászolnak. „Ez a történet közelebb hozza a gyerekekhez és a felnőttekhez is azt, amit a liturgiában a csend fejez ki” – mutatott rá Tamás Barna.
A harangok nem tűnnek el, csak ők is csendben gyászolnak
Fotó: Beliczay László
Barna atya elmondása szerint nagycsütörtök este, az utolsó vacsora emlékére bemutatott szentmise kezdetén még minden megszólal: a harangok, az orgona, a csengők. Felcsendül a „Dicsőség a magasságban Istennek” című ének, ami a mise egyik legünnepélyesebb része. De amint ez véget ér, minden elnémul.
Ezen a két napon tehát némaság van a katolikus templomokban.
– fogalmazott az atya, hozzátéve, hogy a templomok is csendesebbek ilyenkor, nincs zene, nincs harangzúgás – ezzel is kifejezve, hogy Jézus halálára emlékeznek a hívők. A plébános szerint a gyász egyik formája a csend, és a liturgiában is ezt élik át.
Aztán nagyszombat este, a húsvéti vigília során minden újra életre kel. A templom előtt tüzet szentelnek, meggyújtják a húsvéti gyertyát, és ezzel együtt lassan visszatér a fény és a hang is.
A húsvéti örömöt így a harangok hangja is jelzi. Tamás Barna szavaival élve, a harangok nem tűnnek el végleg – csak Rómába mennek egy kis időre, hogy húsvétkor annál hangosabban térjenek vissza, amikor világgá akarjuk kiáltani, hogy „nagyon nagy az örömünk, mert Krisztus feltámadt és nem a halálé az utolsó szó.”
Tizenöt megye több mint 30 településén és Bukarestben okozott vészhelyzeteket a sűrű havazás, hóvihar és a heves szél az elmúlt 24 órában – közölte pénteken a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős aktivitást fejtettek ki 2025-ben a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság Állatvédelmi Irodájának munkatársai az állatok védelme érdekében.
Lényegesen lehűl az idő az elkövetkező napokban Székelyföldön, sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) a jeges utak jelentette veszélyre hívta fel péntek reggel a lakosság figyelmét.
Újabb hóréteg rakódott le az elmúlt egy napban az ország számos pontján, Székelyföld nagyobb városainak zömében 20 centiméterhez közelít hóvastagság.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt pénteken 5 óra 50 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A havazás mellett újabb fagyos reggelre ébredtünk országszerte, ám most közel sem Csíkszeredában volt a leghidegebb.
Halálos baleset történt csütörtökön Szeben és Fehér megye határán, Szerdahely kijáratánál. A rendőrség szerint egy férfi autójával egy fának ütközött.
Nem mindennapi balesetet szenvedett csütörtök délben egy fiatal, marosvásárhelyi sofőr Predealon: autójával egy üdülőtelepi panzió tetejére csúszott rá az útról.
Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint csütörtökön mintegy 62 ezer óvodás és iskolás tanítása szünetelt vagy online formában zajlott a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt.
szóljon hozzá!