
Fotó: Beliczay László
Sokan hallottuk már a mondást: „nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek.” De vajon mit is jelent ez pontosan? Miért hallgatnak el ilyenkor a templomi harangok? És miért van némaság a katolikus templomokban?
2025. április 17., 18:022025. április 17., 18:02
A válasz egyszerre egyszerű és mélyebb értelmű – tudtuk meg Tamás Barna katolikus plébánostól, aki rámutatott: a keresztény hagyományban a húsvét előtti napok, különösen a nagyhét, Jézus szenvedésének és halálának emléknapjai. Ilyenkor a templomokban is megváltozik a hangulat:
A nagypéntek és a nagyszombat a gyász napjai – ezeken a napokon nem szólalnak meg a harangok, az orgona és a csengők, vagy más hangszerek sem.
A „Rómába mennek a harangok” kifejezés az atya szerint egészen a középkorig vezethető vissza. Régi, népi válasz volt a gyerekek kérdésére: „Miért hallgatnak el a harangok?” A válasz játékos, de találó – ugyanis
Ez a kép pedig szép és bensőséges, segít a gyermekeknek is megérteni: a harangok nem tűnnek el, csak ők is csendben gyászolnak. „Ez a történet közelebb hozza a gyerekekhez és a felnőttekhez is azt, amit a liturgiában a csend fejez ki” – mutatott rá Tamás Barna.
A harangok nem tűnnek el, csak ők is csendben gyászolnak
Fotó: Beliczay László
Barna atya elmondása szerint nagycsütörtök este, az utolsó vacsora emlékére bemutatott szentmise kezdetén még minden megszólal: a harangok, az orgona, a csengők. Felcsendül a „Dicsőség a magasságban Istennek” című ének, ami a mise egyik legünnepélyesebb része. De amint ez véget ér, minden elnémul.
Ezen a két napon tehát némaság van a katolikus templomokban.
– fogalmazott az atya, hozzátéve, hogy a templomok is csendesebbek ilyenkor, nincs zene, nincs harangzúgás – ezzel is kifejezve, hogy Jézus halálára emlékeznek a hívők. A plébános szerint a gyász egyik formája a csend, és a liturgiában is ezt élik át.
Aztán nagyszombat este, a húsvéti vigília során minden újra életre kel. A templom előtt tüzet szentelnek, meggyújtják a húsvéti gyertyát, és ezzel együtt lassan visszatér a fény és a hang is.
A húsvéti örömöt így a harangok hangja is jelzi. Tamás Barna szavaival élve, a harangok nem tűnnek el végleg – csak Rómába mennek egy kis időre, hogy húsvétkor annál hangosabban térjenek vissza, amikor világgá akarjuk kiáltani, hogy „nagyon nagy az örömünk, mert Krisztus feltámadt és nem a halálé az utolsó szó.”
Ráduly János néprajzkutatótól, írótól, költőtől, műfordítótól, rovásírás-kutatótól, népmesegyűjtőtől búcsúzik közösségi oldalán Kibéd község önkormányzata.
Sétálni indult Sepsiszentgyörgy főterére, de nem tért vissza az elhelyezési központba az a két lány, akit most a rendőrséggel kerestetnek.
Felújítása után ismét látogatható a gernyeszegi Teleki-kastély, amelyet az elmúlt három évben restauráltak uniós forrásból. A csütörtöki bejáráson Teleki Kálmán gróf mutatta be az épületet, ahol a felújítás során az eredeti értékek megőrzésére törekedtek.
Marosvásárhelyen javában zajlik a városháza által megszervezett ingyenes ivartalanítás. Két rendelőben várják a kutyákat, cicákat.
Az alkotmánybíróság csütörtökön szeptember 23-ára halasztotta Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök július elején benyújtott beadványának tárgyalását.
Száz éve született meg báró Kemény János kezdeményezésére a legendás helikoni íróközösség, az első találkozót 1926 júliusában tartották a Kemény-kastélyban. A jubileum alkalmából háromnapos rendezvénysorozatot szerveznek.
Sztrájkot hirdetnek a kormány gazdasági és szociális politikája ellen a Sanitas szakszervezeti szövetség képviselői.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája csütörtökön az MTI-vel.
Két évvel ezelőtt, pontosan ebben az időszakban volt az egyik leghosszabb és legintenzívebb hőhullám Romániában, az időjárási feljegyzések óta – emlékeztet a Meteoplus.
Szeptemberre meghaladhatja a 10 lejt a gázolaj literenkénti ára Romániában, ha tovább súlyosbodik a Perzsa-öböl térségében kialakult konfliktus, emelkedik a kőolaj világpiaci ára, és erősödik a dollár a lejjel szemben.
szóljon hozzá!