
Fotó: Beliczay László
Sokan hallottuk már a mondást: „nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek.” De vajon mit is jelent ez pontosan? Miért hallgatnak el ilyenkor a templomi harangok? És miért van némaság a katolikus templomokban?
2025. április 17., 18:022025. április 17., 18:02
A válasz egyszerre egyszerű és mélyebb értelmű – tudtuk meg Tamás Barna katolikus plébánostól, aki rámutatott: a keresztény hagyományban a húsvét előtti napok, különösen a nagyhét, Jézus szenvedésének és halálának emléknapjai. Ilyenkor a templomokban is megváltozik a hangulat:
A nagypéntek és a nagyszombat a gyász napjai – ezeken a napokon nem szólalnak meg a harangok, az orgona és a csengők, vagy más hangszerek sem.
A „Rómába mennek a harangok” kifejezés az atya szerint egészen a középkorig vezethető vissza. Régi, népi válasz volt a gyerekek kérdésére: „Miért hallgatnak el a harangok?” A válasz játékos, de találó – ugyanis
Ez a kép pedig szép és bensőséges, segít a gyermekeknek is megérteni: a harangok nem tűnnek el, csak ők is csendben gyászolnak. „Ez a történet közelebb hozza a gyerekekhez és a felnőttekhez is azt, amit a liturgiában a csend fejez ki” – mutatott rá Tamás Barna.
A harangok nem tűnnek el, csak ők is csendben gyászolnak
Fotó: Beliczay László
Barna atya elmondása szerint nagycsütörtök este, az utolsó vacsora emlékére bemutatott szentmise kezdetén még minden megszólal: a harangok, az orgona, a csengők. Felcsendül a „Dicsőség a magasságban Istennek” című ének, ami a mise egyik legünnepélyesebb része. De amint ez véget ér, minden elnémul.
Ezen a két napon tehát némaság van a katolikus templomokban.
– fogalmazott az atya, hozzátéve, hogy a templomok is csendesebbek ilyenkor, nincs zene, nincs harangzúgás – ezzel is kifejezve, hogy Jézus halálára emlékeznek a hívők. A plébános szerint a gyász egyik formája a csend, és a liturgiában is ezt élik át.
Aztán nagyszombat este, a húsvéti vigília során minden újra életre kel. A templom előtt tüzet szentelnek, meggyújtják a húsvéti gyertyát, és ezzel együtt lassan visszatér a fény és a hang is.
A húsvéti örömöt így a harangok hangja is jelzi. Tamás Barna szavaival élve, a harangok nem tűnnek el végleg – csak Rómába mennek egy kis időre, hogy húsvétkor annál hangosabban térjenek vissza, amikor világgá akarjuk kiáltani, hogy „nagyon nagy az örömünk, mert Krisztus feltámadt és nem a halálé az utolsó szó.”
Szívélyesen, mosolyogva fogadtak, pedig alig pár órája érkeztek haza Budapestről: Kristof Béla és Rebeka, a Csillag születik idei győztesei a döntő utáni éjszakát még a fővárosban töltötték, kedden pedig már Székelyudvarhelyen beszélgettünk velük.
December 19-én személyes okokból lemondott a TAROM vezérigazgatója, Costin Iordache, de hivatalában marad 2026. január 15-ig, ameddig a vállalat igazgatótanácsa ügyvivő vezérigazgatót nevez ki – jelentette be szerdán az állami légitársaság.
Az előrejelzéseknek megfelelően havazásba váltott át a csapadék az ország több régiójában, így többek között Csíkszéken is.
Családon belüli erőszakhoz kapcsolódó emberölési kísérlet miatt indult eljárás a férfi ellen, aki a gyanú szerint benzint locsolt az élettársára, és a nő testfelületének 50 százalékán égési sérüléseket szenvedett.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) az idei influenzaszezon első halálesetéről számolt be szerdán: egy 88 éves, Kolozs megyei, krónikus betegségekben szenvedő nő hunyt el. Az idős asszony nem volt beoltva influenza ellen.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték szerdán a katonai ügyészek Olt megye prefektusát, Cosmin Florescut (PSD) és alprefektusát, Ștefan Nicolaét (PNL), akiket jogosulatlan fegyverhasználattal gyanúsítanak.
Idén is sokan járultak hozzá adományaikkal az Együtt, egymásért mozgalomhoz, és a gyergyószentmiklósi Vöröskereszt gyűjtése is eredményes volt. Ennek köszönhetően sok család számára válhatott szebbé a karácsony Gyergyószentmiklóson és Gyergyószéken.
Testfelületének 50 százalékán megégett egy nő szerdára virradóra a Szatmár megyei Ivácskó település egyik gazdaságában kitört tűzben.
A marosvásárhelyi születésű magyar országgyűlési képviselő annak kapcsán kéri a tiszás politikus állásfoglalását, hogy az utóbbi időben ismét téma lett Magyarországon a külhöni magyarok ügye, különösképpen a szavazati joguk.
Kedd esti ülésén a kormány jóváhagyta több minisztérium és állami intézmény büdzséjének a kiegészítését a 2025-ös évre.
szóljon hozzá!