
Fotó: Beliczay László
Sokan hallottuk már a mondást: „nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek.” De vajon mit is jelent ez pontosan? Miért hallgatnak el ilyenkor a templomi harangok? És miért van némaság a katolikus templomokban?
2025. április 17., 18:022025. április 17., 18:02
A válasz egyszerre egyszerű és mélyebb értelmű – tudtuk meg Tamás Barna katolikus plébánostól, aki rámutatott: a keresztény hagyományban a húsvét előtti napok, különösen a nagyhét, Jézus szenvedésének és halálának emléknapjai. Ilyenkor a templomokban is megváltozik a hangulat:
A nagypéntek és a nagyszombat a gyász napjai – ezeken a napokon nem szólalnak meg a harangok, az orgona és a csengők, vagy más hangszerek sem.
A „Rómába mennek a harangok” kifejezés az atya szerint egészen a középkorig vezethető vissza. Régi, népi válasz volt a gyerekek kérdésére: „Miért hallgatnak el a harangok?” A válasz játékos, de találó – ugyanis
Ez a kép pedig szép és bensőséges, segít a gyermekeknek is megérteni: a harangok nem tűnnek el, csak ők is csendben gyászolnak. „Ez a történet közelebb hozza a gyerekekhez és a felnőttekhez is azt, amit a liturgiában a csend fejez ki” – mutatott rá Tamás Barna.
A harangok nem tűnnek el, csak ők is csendben gyászolnak
Fotó: Beliczay László
Barna atya elmondása szerint nagycsütörtök este, az utolsó vacsora emlékére bemutatott szentmise kezdetén még minden megszólal: a harangok, az orgona, a csengők. Felcsendül a „Dicsőség a magasságban Istennek” című ének, ami a mise egyik legünnepélyesebb része. De amint ez véget ér, minden elnémul.
Ezen a két napon tehát némaság van a katolikus templomokban.
– fogalmazott az atya, hozzátéve, hogy a templomok is csendesebbek ilyenkor, nincs zene, nincs harangzúgás – ezzel is kifejezve, hogy Jézus halálára emlékeznek a hívők. A plébános szerint a gyász egyik formája a csend, és a liturgiában is ezt élik át.
Aztán nagyszombat este, a húsvéti vigília során minden újra életre kel. A templom előtt tüzet szentelnek, meggyújtják a húsvéti gyertyát, és ezzel együtt lassan visszatér a fény és a hang is.
A húsvéti örömöt így a harangok hangja is jelzi. Tamás Barna szavaival élve, a harangok nem tűnnek el végleg – csak Rómába mennek egy kis időre, hogy húsvétkor annál hangosabban térjenek vissza, amikor világgá akarjuk kiáltani, hogy „nagyon nagy az örömünk, mert Krisztus feltámadt és nem a halálé az utolsó szó.”
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
Az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai pénteki döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöknek és az Ab elnökének is távoznia kell – közölte Magyar Péter kormányfő a Facebook-oldalán.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) országos vezetősége pénteken egyhangú szavazással úgy döntött, hogy Dominic Fritz marad a párt elnöke.
A drónincidensekről szóló egyeztetés a jövő héten a lengyelországi Gdañskban folytatódik, ahol Románia részt vesz az úgynevezett Helsinki-formátum ülésén – jelentette ki az EU-csúcs után pénteken Nicușor Dan.
A nyári vakációban hosszított nyitva tartással 10 és 21 óra között tart nyitva a Szécsenyi Sportpark hétfőtől kezdve – adták hírül a sportpark Facebook oldalán.
Összegyűjtötte a beteglátogatás legfontosabb szabályait a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház. A pénteken közzétett tájékoztatóban arra kérik a hozzátartozókat, hogy legyenek tekintettel a többi betegre és a személyzet munkájára is.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy Adrian Veștea miniszterelnökké jelölését tartotta a legnagyobb eséllyel megszavazható megoldásnak, miután a pártok egyike sem tudott parlamenti többséget javasolni.
Románia célja, hogy az Európai Unió következő többéves költségvetése minél nagyobb legyen, mert így az ország nettó uniós forrásbevétele is nagyobb lehet – jelentette ki pénteken Nicușor Dan a nyári EU-csúcs végén.
Dominic Fritzet nem összeférhetetlenséggel vagy bűncselekmény elkövetésével vádolják, hanem érdekellentéttel, és ez a szabálysértés nem vonja maga után a polgármesteri mandátum elvesztését – jelentette ki Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter.
A Marosvásárhelyi Ítélőtábla két hónap múlva hirdethet ítéletet azoknak a fellebbezéseknek az ügyében, amelyeket a Borboly Csaba és 12 másik személy elleni büntetőper vádlottjai nyújtottak be az elsőfokú ítélet kihirdetése után.
szóljon hozzá!