Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:51

A Dinamo elvitte a pontokat Kolozsvárról (videóval)

22:30

Ilyés Róbert: „számomra furcsa volt, ahogy a vonalat meghúzták Dolny góljánál”

22:04

Megint egy külföldi motorosra támadt egy medve a Transzfogarasi úton

21:11

Csíki hullámvasút Botoșani-ban (videóval)

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Kigyúlt és a lángok martalékává vált a parajdi sóbánya melletti üzlet egy része

Schengeni övezet, s csak úgy surranunk ki az országból? Akiket visszafordítottak a határnál a hosszú hétvégén

Bika ölhetett meg egy férfit Csíkszereda határában

„Ilyen még Ceaușescu idején sem volt” – Háromszéken is tiltakoznak a tanügyi megszorítások ellen

„Szégyen! Le, hazug miniszter!” – tiltakoznak a háromszéki szakszervezetek tagjai

„Ilyen még Ceaușescu idején sem volt” – Háromszéken is tiltakoznak a tanügyi megszorítások ellen

„Szégyen! Le, hazug miniszter!” – tiltakoznak a háromszéki szakszervezetek tagjai

Új iskolabuszokkal kezdődik az új tanév Hargita megyében

Felfedte Tánczos Barna, hogy milyen mértékben emelkedhetnek az ingatlanadók

Csak harminc százaléka vehető fel egy összegben a magánnyugdíjalapnál összegyűlt megtakarításoknak

„Rómába mennek” a harangok nagycsütörtökön

Fotó: Beliczay László

Sokan hallottuk már a mondást: „nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek.” De vajon mit is jelent ez pontosan? Miért hallgatnak el ilyenkor a templomi harangok? És miért van némaság a katolikus templomokban?

Bencze Emese

2025. április 17., 18:022025. április 17., 18:02

A válasz egyszerre egyszerű és mélyebb értelmű – tudtuk meg Tamás Barna katolikus plébánostól, aki rámutatott: a keresztény hagyományban a húsvét előtti napok, különösen a nagyhét, Jézus szenvedésének és halálának emléknapjai. Ilyenkor a templomokban is megváltozik a hangulat:

a díszítés visszafogottabb és a zene, a hangos liturgikus elemek is háttérbe szorulnak.

A nagypéntek és a nagyszombat a gyász napjai – ezeken a napokon nem szólalnak meg a harangok, az orgona és a csengők, vagy más hangszerek sem.

A „Rómába mennek a harangok” kifejezés az atya szerint egészen a középkorig vezethető vissza. Régi, népi válasz volt a gyerekek kérdésére: „Miért hallgatnak el a harangok?” A válasz játékos, de találó – ugyanis

a népi képzelet szerint útra kelnek, hogy ott legyenek Péter és Pál sírjánál, Róma szívében, a katolikus egyház földi vezetője, a pápa közelében, és ott gyászolják Krisztussal együtt a megváltás titkát.

Ez a kép pedig szép és bensőséges, segít a gyermekeknek is megérteni: a harangok nem tűnnek el, csak ők is csendben gyászolnak. „Ez a történet közelebb hozza a gyerekekhez és a felnőttekhez is azt, amit a liturgiában a csend fejez ki” – mutatott rá Tamás Barna.

A harangok nem tűnnek el, csak ők is csendben gyászolnak

Fotó: Beliczay László

Hogyan is zajlik ez pontosan a templomokban?

Barna atya elmondása szerint nagycsütörtök este, az utolsó vacsora emlékére bemutatott szentmise kezdetén még minden megszólal: a harangok, az orgona, a csengők. Felcsendül a „Dicsőség a magasságban Istennek” című ének, ami a mise egyik legünnepélyesebb része. De amint ez véget ér, minden elnémul.

Ettől a ponttól kezdve nem hallunk harang-, csengő- és orgonaszót egészen nagyszombat estig.

Ezen a két napon tehát némaság van a katolikus templomokban.

Nagypénteken és nagyszombaton mi, katolikusok elnémulunk, mert a legnagyobb fekszik a ravatalon”

– fogalmazott az atya, hozzátéve, hogy a templomok is csendesebbek ilyenkor, nincs zene, nincs harangzúgás – ezzel is kifejezve, hogy Jézus halálára emlékeznek a hívők. A plébános szerint a gyász egyik formája a csend, és a liturgiában is ezt élik át.

Aztán nagyszombat este, a húsvéti vigília során minden újra életre kel. A templom előtt tüzet szentelnek, meggyújtják a húsvéti gyertyát, és ezzel együtt lassan visszatér a fény és a hang is.

A mise során újra felcsendül a „Dicsőség”, és ekkor szólalnak meg újra a harangok – talán még ünnepélyesebben, erőteljesebben, mint korábban, hiszen a csend után minden erőteljesebbnek hat.

A húsvéti örömöt így a harangok hangja is jelzi. Tamás Barna szavaival élve, a harangok nem tűnnek el végleg – csak Rómába mennek egy kis időre, hogy húsvétkor annál hangosabban térjenek vissza, amikor világgá akarjuk kiáltani, hogy „nagyon nagy az örömünk, mert Krisztus feltámadt és nem a halálé az utolsó szó.”

Egyház