
Fotó: Beliczay László
Sokan hallottuk már a mondást: „nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek.” De vajon mit is jelent ez pontosan? Miért hallgatnak el ilyenkor a templomi harangok? És miért van némaság a katolikus templomokban?
2025. április 17., 18:022025. április 17., 18:02
A válasz egyszerre egyszerű és mélyebb értelmű – tudtuk meg Tamás Barna katolikus plébánostól, aki rámutatott: a keresztény hagyományban a húsvét előtti napok, különösen a nagyhét, Jézus szenvedésének és halálának emléknapjai. Ilyenkor a templomokban is megváltozik a hangulat:
A nagypéntek és a nagyszombat a gyász napjai – ezeken a napokon nem szólalnak meg a harangok, az orgona és a csengők, vagy más hangszerek sem.
A „Rómába mennek a harangok” kifejezés az atya szerint egészen a középkorig vezethető vissza. Régi, népi válasz volt a gyerekek kérdésére: „Miért hallgatnak el a harangok?” A válasz játékos, de találó – ugyanis
Ez a kép pedig szép és bensőséges, segít a gyermekeknek is megérteni: a harangok nem tűnnek el, csak ők is csendben gyászolnak. „Ez a történet közelebb hozza a gyerekekhez és a felnőttekhez is azt, amit a liturgiában a csend fejez ki” – mutatott rá Tamás Barna.
A harangok nem tűnnek el, csak ők is csendben gyászolnak
Fotó: Beliczay László
Barna atya elmondása szerint nagycsütörtök este, az utolsó vacsora emlékére bemutatott szentmise kezdetén még minden megszólal: a harangok, az orgona, a csengők. Felcsendül a „Dicsőség a magasságban Istennek” című ének, ami a mise egyik legünnepélyesebb része. De amint ez véget ér, minden elnémul.
Ezen a két napon tehát némaság van a katolikus templomokban.
– fogalmazott az atya, hozzátéve, hogy a templomok is csendesebbek ilyenkor, nincs zene, nincs harangzúgás – ezzel is kifejezve, hogy Jézus halálára emlékeznek a hívők. A plébános szerint a gyász egyik formája a csend, és a liturgiában is ezt élik át.
Aztán nagyszombat este, a húsvéti vigília során minden újra életre kel. A templom előtt tüzet szentelnek, meggyújtják a húsvéti gyertyát, és ezzel együtt lassan visszatér a fény és a hang is.
A húsvéti örömöt így a harangok hangja is jelzi. Tamás Barna szavaival élve, a harangok nem tűnnek el végleg – csak Rómába mennek egy kis időre, hogy húsvétkor annál hangosabban térjenek vissza, amikor világgá akarjuk kiáltani, hogy „nagyon nagy az örömünk, mert Krisztus feltámadt és nem a halálé az utolsó szó.”
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
Immár 25 éve, mindössze egy év kimaradással töltik meg a csíkszeredai Szabadság teret és a Promenádot a legnagyobb szabadtéri ételszentelés résztvevői.
szóljon hozzá!