
Fotó: Dávid Viktória
Ezek a népmesék az 1915-ös örmény népirtás után kerültek elő az Oszmán Birodalomból egy nyers fordításban megírt gyűjteményből, és ebből válogatták ki azokat a darabokat, amelyek együttese végül megalkotta A csalogány című örmény népmesegyűjteményt – hangzott el a 6. Csíkszeredai Könyvvásár nagyszínpadján szombat délután A csalogány könyvbemutatón. A könyv keletkezéséről és az örmény kultúráról Ágoston Szász Katalin, a könyv szerkesztője Rusz-Ajtony Eszterrel, valamint a könyv illusztrátorával, Kürti Andreával beszélgetett.
2021. szeptember 19., 18:362021. szeptember 19., 18:36
2021. szeptember 23., 12:342021. szeptember 23., 12:34
Először Rusz Ajtony Eszter mesélt arról, hogy első elolvasásra milyen gondolatok fogalmazódtak meg benne a kiadvánnyal kapcsolatosan. Véleménye szerint
A történetet nézve, mint minden más népmesében, itt is a házasság, a szerelem, a boldogulás és a becsületesség a fő téma. Azonban vannak meglepő fordulatok a történetekben, mint a főszereplő átváltozása a mese végén egy másik élőlénnyé vagy természeti jelenséggé, mint például szellővé, jégesővé vagy akár egy csalogánnyá. Ebben különbözik a magyar népmeséktől.
Kürti Andreának elég nagy kihívás volt a könyv illusztrálása, a borító megrajzolása hiszen keveset tudott erről a témáról, pont ezért
Elmondása szerint az örmény mesék kissé elvont, visszahúzódó hangulatot hordoznak magukkal. Sokszor nem cselekményre, hanem egy bizonyos gondolatra, motívumra épülnek. Ilyen örmény motívum például a gránátalma. ű
Andrea elszakadt a hagyományos népi illusztrációktól, és inkább igyekezett ezeken a motívumokon át visszatükrözni ezt a kultúrát. Ezért is dominál a kék szín a könyvben, hiszen az örmény építészetre jellemző ez a színhasználat, valamint hangulatában is talál a kötettel, hiszen
A bemutató végén Rusz Ajtony Eszter az örmény kultúráról, hagyományokról mesélt a közönségnek. Szó esett a hagyományos ételekről, mint a dalauzi vagy a hurut, de említést tett a nők fontosságáról is, és nem utolsó sorban a vallásukról, hiszen az örmény hagyományok nagyon szoros kapcsolatban vannak a kereszténységgel.
Dávid Viktória
A szerző egyetemi hallgató, szakmai gyakorlatát a Székelyhon.ro portálnál végzi.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!