Fotó: Barabás Ákos
Az államalapítás ünnepének előestéjén nyitották meg a nagyszentmiklósi aranykincset ismertető, Puszták aranya című tárlatot Székelyudvarhelyen: a Haáz Rezső Múzeum időzítése nem véletlenszerű.
2019. augusztus 19., 22:062019. augusztus 19., 22:06
2019. augusztus 19., 22:132019. augusztus 19., 22:13
Nagyon is szándékos az időpontválasztás, árulta el Miklós Zoltán múzeumigazgató: egyrészt a nemzeti ünnepre való tekintettel, hiszen a tárlat tematikusan kapcsolódik az adott korhoz, másfelől pedig kereken 220 éve annak, hogy felfedezték azt a kincsleletet, amely a kiállítás gerincét adja. „A Puszták aranya című kiállítást a szegedi Móra Ferenc Múzeum már több magyarországi helyszínen bemutatta, ezt követően megérkezett Székelyföldre is, a marosvásárhelyi várba, onnan pedig Székelyudvarhelyre.
Az államalapítás ünnepének alkalmából különleges tárlattal készül a székelyudvarhelyi múzeum: a több mint 200 éve, a bánáti Nagyszentmiklós határában előkerült páratlan aranykincs hiteles másolatát mutatják be a Haberstumpf-villában.
– magyarázta a múzeumigazgató.
A leletanyag mellett digitális megoldások teszik színessé, diákok számára is izgalmassá a tárlatot
Fotó: Barabás Ákos
Páratlan alkalom ez, folytatta a gondolatot Orbán Árpád, Székelyudvarhely alpolgármestere is, hiszen a
„Bob Marleytól olvastam, hogy egy nép a történelmének ismerete, származása és kultúrája nélkül olyan, mint egy fa gyökerek nélkül. Ezért fontosak az ilyen és ehhez hasonló kiállítások” – summázott az elöljáró.
Fotó: Barabás Ákos
Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának képviseletében Balogh Attila Márton konzul szólalt fel a megnyitón, arra emlékeztetve a hallgatóságot, hogy augusztus 20. kettős ünnep a magyarság számára: egyfelől Szent István hagyatékáról emlékezünk meg ezen a napok, másrészt a független Magyarországot ünnepelhetjük.
– jegyezte meg a konzul.
Fotó: Barabás Ákos
Fontosnak tartotta tolmácsolni: Magyarország nemzetpolitikájában kiemelt szerepet kap a kultúrpolitika, a közös cél, hogy minél többekhez jussanak el kultúránk évszázados, évezredes emlékei. Zárásként a marosvásárhelyi múzeum régésze, Dobos Alpár ismertette a kiállítási anyagot, amely három részből épül fel:
A tárlat év végéig lesz látogatható a Haáz Rezső Múzeum alagsori kiállítóterében.
Fotó: Barabás Ákos
Keresési és mentési akció zajlik Maroshévízen, a Maros folyónál, ahol egy férfi eltűnését jelentették.
Kézdivásárhelyen kezdődött, Nyujtódon ért véget hétvégén a 11. alkalommal megszervezett Háromszéki Huszártoborzó, amely idén a Tuzson János-emlékhadjárat nevet viselte, ily módon is megemlékezve a 200 évvel ezelőtt született bélafalvi 48-asra.
A szülőket árgus szemekkel figyelik az óvodások, kisiskolások, kamaszok, fiatalok, és másolják viselkedésüket. Nem szavainkkal, hanem tetteinkkel nevelünk – hívta fel a figyelmet Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus Marosvásárhelyen.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint hamis az a George Simionnak tulajdonított levél, amelyik ezekben a napokban terjed a közösségi oldalakon.
Nicușor Dan vasárnap kijelentette, hogy igyekszik a kampányban szóba állni azokkal is, akiknek az övétől eltérő a véleménye.
A következő napokban szinte az egész országban szokatlan hideg lesz az a sokéves átlaghoz képest a meteorológiai szolgálat vasárnapi előrejelzése szerint. A szél élénkülésére, esőkre, havas esőre, a hegyekben pedig havazásra van kilátás.
Idén áprilisban 4.686.479 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 21.837-tel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2759 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból, melyeket az Agerpres szemléz.
Az áramszolgáltató előre tervezett karbantartási munkálatai miatt május 13-án, kedden ideiglenes áramszünetekre kell számítani több Hargita és Maros megyei településen – figyelmeztet a vállalat.
Bevált a meteorológusok előrejelzése, május derekához képest országszerte hűvös volt a szombati nap és az azt követő éjszaka. Csíkszeredában mínusz 1,1 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet, de Székelyföld többi részén sem volt sokkal melegebb.
A történelemkönyvekből kitűnik, hogy a 19. század végére gazdasági-társadalmi fejlődésben Székelyföld kezdett egyre inkább leszakadni az ország nyugatibb részétől. Ám úgy tűnik, a legősibb mesterség művelésében azért igyekezett tartani a lépést.
szóljon hozzá!