Hirdetés
Hirdetés

Az alkotmányossági kifogás nem jelent közvetlen veszélyt a katolikus iskolára

Újabb bírósági eljárás előtt a katolikus iskola ügye •  Fotó: Haáz Vince

Újabb bírósági eljárás előtt a katolikus iskola ügye

Fotó: Haáz Vince

Alkotmányossági kifogást emelt szerdán a marosvásárhelyi táblabíróság a kormány 2018-ból származó 48-as sürgősségi rendelete ellen, amely három másik jogszabály módosításával lehetővé tette, hogy minisztériumi rendelettel alapítsák újra a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumot. Ez azonban nem jelent közvetlenül veszélyt az iskolára nézve – tudtuk meg Tamási Zsolttól, a gimnázium igazgatójától.

Hajnal Csilla

2020. január 17., 12:002020. január 17., 12:00

Az alkotmányossági kifogás kifejezés egész pontosan azt jelenti, hogy a táblabíróság úgy véli, hogy a sürgősségi rendelet valamelyik rendelkezése alkotmányellenes lehet, ezt előbb tisztáznia kell az alkotmánybíróságnak,

addig nem tárgyalják le az ügyet, megvárják, hogy az alkotmánybíróság ezzel kapcsolatosan döntsön.

Hirdetés

„Nem indokolt a döntése, de ez a kifogásemelés nem jelent közvetlen veszélyt az iskolára nézve, esetleg hosszútávon.

Idézet
Mi már kértük a per áthelyezését máshová, erről február negyedikén fognak dönteni, hogy áthelyezik-e, és ha igen, hová

– fejtette ki Tamási Zsolt. A pert, amelyben a szerdai végzés született, arról a perről választotta le a bíróság, amelyet a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Népi Mozgalom Párt (PMP) és Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), valamint a marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium és annak szülői bizottsága tavaly áprilisban indított a gimnázium törvénytelennek vélt létrehozása miatt.

Az iskola létrehozására és igazgatójának kinevezésére vonatkozó miniszteri rendeleteket első fokon már tavaly novemberben érvénytelenítette a marosvásárhelyi táblabíróság.

A miniszteri rendeletek kibocsátását lehetővé tevő sürgősségi kormányrendelet törvényességének a vizsgálatát azonban csak az alkotmánybíróság végezheti el. Ezért fordult a bíróság a taláros testülethez.

Tanasă nélkül folytatják

A per elindításának bejelentésekor Marius Pașcan marosvásárhelyi parlamenti képviselő, a PMP ügyvezető elnöke kijelentette: nem fogadhatják el, hogy a 2011/1-es tanügyi törvény csak a románokra vonatkozzék, és „egy kisebbség számára fakultatívvá, sőt áthághatóvá váljék minisztériumi rendeletek és sürgősségi kormányrendeletek által”.

A táblabíróság tavaly novemberben érdekeltség hiányára hivatkozva kizárta a perből a Dan Tanasă magyarellenes blogger által vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesületet (ADEC), a Marius Pașcan által képviselt Népi Mozgalom Pártot (PMP) és az Unirea Főgimnázium szülői bizottságát.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 22., csütörtök

Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány

Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.

Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Székelyföldi tudóst választott tagjává a Magyar Tudományos Akadémia

A Biológiai Tudományok Osztályához kapcsolódó új köztestületi tagjává avatta a Magyar Tudományos Akadémia a kézdivásárhelyi dr. Tóth Piroskát, a vizes élőhelyek specialistáját.

Székelyföldi tudóst választott tagjává a Magyar Tudományos Akadémia
2026. január 22., csütörtök

RetuRO: meghaladta az 5 milliárdot a visszaváltott italcsomagolások száma 2025-ben

Tavaly több mint 5,2 milliárd italcsomagolást váltott vissza a lakosság, és megközelítőleg 387 ezer tonnás mennyiség került az újrahasznosító állomásokra.

RetuRO: meghaladta az 5 milliárdot a visszaváltott italcsomagolások száma 2025-ben
2026. január 22., csütörtök

Megrázó részletek a csenei gyilkosságról: előre kitervelhették a 15 éves fiú meggyilkolását

A Temes megyei ügyészég 24 órára őrizetbe vette minősített emberölésért és holttestgyalázásért a 15 éves csenei fiú meggyilkolásával gyanúsított két kiskorút, és kezdeményezték előzetes letartóztatásukat.

Megrázó részletek a csenei gyilkosságról: előre kitervelhették a 15 éves fiú meggyilkolását
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Bolojan szerint nem lesz szükség további adóemelésekre

A kormány dolgozik a 2026-os állami költségvetésen, amely reális alapokra fog támaszkodni – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan szerint nem lesz szükség további adóemelésekre
2026. január 22., csütörtök

Beszorult a hideg: Csíkban és Gyergyóban volt a leghidegebb az országban

Országszerte jóval enyhébb volt a csütörtökre virradó éjszaka az előzőekhez képest, a Csíki- és a Gyergyói-medencében azonban továbbra is a fagy az úr: csak itt mértek mínusz 15 fok alatti hőmérsékletet az országban.

Beszorult a hideg: Csíkban és Gyergyóban volt a leghidegebb az országban
2026. január 22., csütörtök

Vizsgaidőszak – Mutasd meg, vagy írd le a bevált tanulási módszered, és nyerj!

Itt a vizsgaidőszak. Kávé, jegyzetek, éjszakázás – ismerős? Most megéri megállni egy pillanatra, mert a Székelyhon játékra hív, ahol nemcsak a tanulási szokásaidat oszthatod meg, hanem értékes nyereményeket is bezsebelhetsz.

Vizsgaidőszak – Mutasd meg, vagy írd le a bevált tanulási módszered, és nyerj!
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Két szakaszban készül el a Harvíz óriásberuházása

Többéves előkészületek után nemsokára elkezdődhetnek az első munkálatok a Harvíz Rt. regionális víz- és csatornaszolgáltató tervezett közműfejlesztési óriásberuházása során. Tavaly kiderült, a projekt két részre oszlik a pénzügyi korlátok miatt.

Két szakaszban készül el a Harvíz óriásberuházása
2026. január 21., szerda

Itt dől el, hogy mennyi jön vissza Bukarestből

Megtartotta szerdán első ülését a Victoria-palotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.

Itt dől el, hogy mennyi jön vissza Bukarestből
2026. január 21., szerda

Előálltak a szuperválasztási év „hiperköltségeivel”

A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.

Előálltak a szuperválasztási év „hiperköltségeivel”
Hirdetés