
Újabb bírósági eljárás előtt a katolikus iskola ügye
Fotó: Haáz Vince
Alkotmányossági kifogást emelt szerdán a marosvásárhelyi táblabíróság a kormány 2018-ból származó 48-as sürgősségi rendelete ellen, amely három másik jogszabály módosításával lehetővé tette, hogy minisztériumi rendelettel alapítsák újra a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumot. Ez azonban nem jelent közvetlenül veszélyt az iskolára nézve – tudtuk meg Tamási Zsolttól, a gimnázium igazgatójától.
2020. január 17., 12:002020. január 17., 12:00
Az alkotmányossági kifogás kifejezés egész pontosan azt jelenti, hogy a táblabíróság úgy véli, hogy a sürgősségi rendelet valamelyik rendelkezése alkotmányellenes lehet, ezt előbb tisztáznia kell az alkotmánybíróságnak,
„Nem indokolt a döntése, de ez a kifogásemelés nem jelent közvetlen veszélyt az iskolára nézve, esetleg hosszútávon.
– fejtette ki Tamási Zsolt. A pert, amelyben a szerdai végzés született, arról a perről választotta le a bíróság, amelyet a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Népi Mozgalom Párt (PMP) és Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), valamint a marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium és annak szülői bizottsága tavaly áprilisban indított a gimnázium törvénytelennek vélt létrehozása miatt.
A miniszteri rendeletek kibocsátását lehetővé tevő sürgősségi kormányrendelet törvényességének a vizsgálatát azonban csak az alkotmánybíróság végezheti el. Ezért fordult a bíróság a taláros testülethez.
A per elindításának bejelentésekor Marius Pașcan marosvásárhelyi parlamenti képviselő, a PMP ügyvezető elnöke kijelentette: nem fogadhatják el, hogy a 2011/1-es tanügyi törvény csak a románokra vonatkozzék, és „egy kisebbség számára fakultatívvá, sőt áthághatóvá váljék minisztériumi rendeletek és sürgősségi kormányrendeletek által”.
A táblabíróság tavaly novemberben érdekeltség hiányára hivatkozva kizárta a perből a Dan Tanasă magyarellenes blogger által vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesületet (ADEC), a Marius Pașcan által képviselt Népi Mozgalom Pártot (PMP) és az Unirea Főgimnázium szülői bizottságát.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége kedden felhatalmazta a párt vezetőit, hogy tárgyalásokat kezdjen Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarán több százan hajtottak fejet kedd délután a szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az iskola tanulói S ők élni fognak, élni mindörökkön című összeállításukat adták elő, beszédek nem hangzottak el.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték Călin Georgescu egyik támogatóját, aki a gyanú szerint hétfőn megtámadott két TV operatőrt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székháza előtt.
1 hozzászólás