
Újabb bírósági eljárás előtt a katolikus iskola ügye
Fotó: Haáz Vince
Alkotmányossági kifogást emelt szerdán a marosvásárhelyi táblabíróság a kormány 2018-ból származó 48-as sürgősségi rendelete ellen, amely három másik jogszabály módosításával lehetővé tette, hogy minisztériumi rendelettel alapítsák újra a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumot. Ez azonban nem jelent közvetlenül veszélyt az iskolára nézve – tudtuk meg Tamási Zsolttól, a gimnázium igazgatójától.
2020. január 17., 12:002020. január 17., 12:00
Az alkotmányossági kifogás kifejezés egész pontosan azt jelenti, hogy a táblabíróság úgy véli, hogy a sürgősségi rendelet valamelyik rendelkezése alkotmányellenes lehet, ezt előbb tisztáznia kell az alkotmánybíróságnak,
„Nem indokolt a döntése, de ez a kifogásemelés nem jelent közvetlen veszélyt az iskolára nézve, esetleg hosszútávon.
– fejtette ki Tamási Zsolt. A pert, amelyben a szerdai végzés született, arról a perről választotta le a bíróság, amelyet a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Népi Mozgalom Párt (PMP) és Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), valamint a marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium és annak szülői bizottsága tavaly áprilisban indított a gimnázium törvénytelennek vélt létrehozása miatt.
A miniszteri rendeletek kibocsátását lehetővé tevő sürgősségi kormányrendelet törvényességének a vizsgálatát azonban csak az alkotmánybíróság végezheti el. Ezért fordult a bíróság a taláros testülethez.
A per elindításának bejelentésekor Marius Pașcan marosvásárhelyi parlamenti képviselő, a PMP ügyvezető elnöke kijelentette: nem fogadhatják el, hogy a 2011/1-es tanügyi törvény csak a románokra vonatkozzék, és „egy kisebbség számára fakultatívvá, sőt áthághatóvá váljék minisztériumi rendeletek és sürgősségi kormányrendeletek által”.
A táblabíróság tavaly novemberben érdekeltség hiányára hivatkozva kizárta a perből a Dan Tanasă magyarellenes blogger által vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesületet (ADEC), a Marius Pașcan által képviselt Népi Mozgalom Pártot (PMP) és az Unirea Főgimnázium szülői bizottságát.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás