
A koraszülöttek kis, mégis nagy lépésekkel érik be kortársaikat
Fotó: Gyulafehérvári Caritas
Milyen nehézségekkel küzd az a család, ahová idő előtt érkezik a kisbaba? Ledolgozhatók-e, és ha igen, miképpen a koraszülöttségből adódó hátrányok? Milyen fejlesztési lehetőségek vannak számukra Udvarhelyen? – kérdések, válaszok születtek a Gyulafehérvári Caritas Korai Nevelő- és Fejlesztőközpontjának munkatársai által november 13–17. között a koraszülötteknek és családjaiknak szentelt héten Székelyudvarhelyen.
2017. november 20., 13:182017. november 20., 13:18
2017. november 20., 13:192017. november 20., 13:19
Átlagosan minden tizedik csecsemő idő előtt jön a világra. Ezért a koraszülöttség száma a tízes, jelképszíne pedig a lila, ezt öltötték magukra a részvevők.
Az udvarhelyi programsorozaton a Pici baba, nagy lépés című kiállítással, családi programokkal és lampioneregetéssel hívták fel a figyelmet ezen családok nehézségeire. Csütörtökön a koraszülöttet nevelő szülők Miből lesz a cserebogár? címmel szakemberekkel beszélgettek. Stier Zsuzsa gyógypedagógus programfelelős kérdésünkre elmondta:
Szülész-nőgyógyász, illetve gyermekgyógyász szakorvost, laktációs szaktanácsadót, családorvost, gyógytornászt, Vojta–Bobath-terapeutát és pszichológust kérdezhettek. A szakemberek nagyon nyitottak voltak, és a továbbiakban is együttműködésre készek.
Másnap közel ötvenen vettek részt a családi napon: a gyermekek birtokba vették a központ eszközeit, és kézműveskedhettek is. A helyben készült fotókat hazavihették. A visszajelzésből kitűnt: azok a gyermekek is örömmel térnek vissza erre a napra, akik már kinőttek a programból. A legkisebb koraszülött résztvevő 9 hónapos, a legnagyobbak 5–6 évesek voltak.
A koraszülöttek világnapját 2011 óta november 17-én tartják. Péntek este a lilára világított Művelődési Ház előtt nemcsak az érintett családok, hanem a szolidaritás jegyében mások is kimentek a lampioneregetésre – a szervezőknek, érintett családoknak egyaránt jólesett ez.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!