A koraszülöttek kis, mégis nagy lépésekkel érik be kortársaikat
Fotó: Gyulafehérvári Caritas
Milyen nehézségekkel küzd az a család, ahová idő előtt érkezik a kisbaba? Ledolgozhatók-e, és ha igen, miképpen a koraszülöttségből adódó hátrányok? Milyen fejlesztési lehetőségek vannak számukra Udvarhelyen? – kérdések, válaszok születtek a Gyulafehérvári Caritas Korai Nevelő- és Fejlesztőközpontjának munkatársai által november 13–17. között a koraszülötteknek és családjaiknak szentelt héten Székelyudvarhelyen.
2017. november 20., 13:182017. november 20., 13:18
2017. november 20., 13:192017. november 20., 13:19
Átlagosan minden tizedik csecsemő idő előtt jön a világra. Ezért a koraszülöttség száma a tízes, jelképszíne pedig a lila, ezt öltötték magukra a részvevők.
Az udvarhelyi programsorozaton a Pici baba, nagy lépés című kiállítással, családi programokkal és lampioneregetéssel hívták fel a figyelmet ezen családok nehézségeire. Csütörtökön a koraszülöttet nevelő szülők Miből lesz a cserebogár? címmel szakemberekkel beszélgettek. Stier Zsuzsa gyógypedagógus programfelelős kérdésünkre elmondta:
Szülész-nőgyógyász, illetve gyermekgyógyász szakorvost, laktációs szaktanácsadót, családorvost, gyógytornászt, Vojta–Bobath-terapeutát és pszichológust kérdezhettek. A szakemberek nagyon nyitottak voltak, és a továbbiakban is együttműködésre készek.
Másnap közel ötvenen vettek részt a családi napon: a gyermekek birtokba vették a központ eszközeit, és kézműveskedhettek is. A helyben készült fotókat hazavihették. A visszajelzésből kitűnt: azok a gyermekek is örömmel térnek vissza erre a napra, akik már kinőttek a programból. A legkisebb koraszülött résztvevő 9 hónapos, a legnagyobbak 5–6 évesek voltak.
A koraszülöttek világnapját 2011 óta november 17-én tartják. Péntek este a lilára világított Művelődési Ház előtt nemcsak az érintett családok, hanem a szolidaritás jegyében mások is kimentek a lampioneregetésre – a szervezőknek, érintett családoknak egyaránt jólesett ez.
„Nehéz döntésen vagyunk túl, de egyhangú döntést hoztunk” – kommentálta Facebook-videójában Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati határozatát.
A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető.
Hármasfaluba riasztották a tűzoltókat vasárnap délután, ahol egy melléképület gyúlt ki. A tűz mintegy 200 négyzetméteres területen ég.
Tűz ütött ki egy marosvásárhelyi cég raktárhelyiségében, amely egy tízemeletes tömbház földszintjén működik. A tűz mintegy 150 négyzetméteres felületen ég, az épületből hatalmas füst száll fel.
Vetélytársának adott gratuláció helyett az erdélyi magyarság európai képviseletére helyezi a hangsúlyt Borboly Csaba az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati döntését követő Facebook-posztjában.
Egyöntetű döntéssel Bíró Barna Botond jelenlegi alelnököt választotta az RMDSZ jelöltjének a Hargita megyei önkormányzat elnöki tisztségére a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa (HET).
A prefektúra által indított, a telekelést ellehetetlenítő per miatt eddig nem történt előrelépés Marosvásárhelyen, a Margaréta utcában levő műemléképületek ügyében. A leromlott házsort magas kerítés védi.
Megtartotta közgyűlését a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete, a tagság nagy többsége megjelent a szervezet gyergyószentmiklósi székhelyén, a megye minden részét képviselve.
Nehéz szakmai kérdésnek bizonyul, hogy mi legyen a kászonfeltízi, romos állapotú Katalin-kápolna sorsa. A helyiek kezdeményezésére első lépésként az egykori oltárasztalt mentették meg, nemrég pedig a 17. századi oltártöredékekből építettek új oltárt.
Nehéz hetek állnak a bibarcfalvi, háromtagú Trinfa család mögött, akiknek háza húsvéthétfőre virradóan robbanás következtében leégett. A szerencsétlenséget követően az erdővidékiek összefogtak, hogy az otthont mihamarabb újraépíthessék.
szóljon hozzá!