Apáca: a hely, ahol húsvét vasárnapján leszámolnak az áruló kakassal

Húsvét vasárnapján megtelik élettel az Apáca felett húzódó Hegyparraga: ide vonulnak ki népviseletbe öltözött fiúk és lányok, a szülők és nagyszülők, hogy bosszút álljanak a tatárjárás idején történt árulásért. A vesztőhelyre sokáig élő szárnyast vittek a falusiak,

Noha a kakaslövésen vér nem folyik, a jelentősége nem változott az évszázadok során. Helybéliek mesélnek arról, miért is haragszanak ennyire a kakasra Apácán.

Őrzik és éltetik a hagyományt

Az apácai kakaslövésre Valádi Simon Margit és férje, Attila meghívására látogattunk el. Dél körül érkeztünk meg hozzájuk, ők ekkorra már népviseletbe öltöztek, hiszen a különleges eseményen a Történelmi Vitézi Rend képviseletében vettek részt. Egy tea mellett meséltek a sajátos húsvéti népszokás eredetéről, amely a tatárjárás idejére nyúlik vissza. A hagyomány szerint

Az ellenség eleinte nem fedezte fel a rejtőzködőket, ám

A tatárok így lemészárolták a lakók nagyrészét. Azóta az apácaiak olyannyira neheztelnek a szárnyasra, hogy minden évben egyszer kakaslövést rendeznek. Eleinte húsvéthétfőn szervezték meg, ma már vasárnapra időzítik az eseményt, továbbá

Vendégfogadóink mutattak be Mészáros Gábornak, aki mesteri disszertációjában a kakaslövésről készített kutatást. Kérdésünkre elmondta: a készülődés már húshagyókedd előtti vasárnapon elkezdődik, a kakasszedés alkalmával. Ettől fogva

Régen a 6 és 12 év közötti gyerekek lehettek csak vitézek, a 13 évesek, azaz a konfirmáció előtt álló hetedik osztályosok közül került ki a hat legény. Mivel ma már egyre kevesebb a gyermek, az eseményhez már a 2-3 éves fiúgyermekek, sőt a 25-30 éves fiatalemberek is csatlakoznak, hiszen

A lányoknak ezen az eseményen nem jut különösebb szerep, de ők is szívesen részt vesznek, felvonulnak népviseletben.

Több százan vonultak fel Apáca utcáin

Az első legény házánál zajlik a heti gyakorlás, itt festik ki a gyerekek arcát a kakaslövés napján, és az első legény az, aki igazgatja a felvonulókat – ezt már Valádi Krisztinától és Gyulától tudjuk, akiknek fiuk, Attila kapta meg idén ezt a szerepet. Krisztina elmondása szerint ilyenkor az egész család izgatott. Nem is csoda, hiszen az ő udvarukon gyülekezett vasárnap délben

Azt is megtudtuk, hogy a vitézek öltözéke szigorúan fekete nadrágból, mellényből, csizmából és fehér ingből áll, a vezérszerepet betöltő legények ezzel szemben más típusú, hagyományos inget, piros mellényt viselnek, kardot. Mindegyikük zöld kalapot kap, amelyet kakastoll ékesít.

Délután két órakor már valódi tömeg gyűlt össze az első legény háza táján: több százan várták az indulást, de bőven akadtak olyanok is, akik a kapuban állva várták a sereget. A menetet a fúvószenekar vezette, utánuk következtek a leányok, az öltönyt viselő, idén konfirmált fiúk – ők azok, akik

A sorban utánuk következnek a vitézek, a legények, majd a Történelmi Vitézi Rend, és végül mindenki más. Útközben megálltak a templom előtt, az első legény irányítására elénekelték az Erős vár a mi istenünk című egyházi éneket, majd megálltak Apáczai Csere János szobránál és Bartalis János kopjafájánál, ahol felcsendült a Kossuth-induló dallama.

Világszerte egyedülálló hagyomány

A vesztőhelyen felállították a céltáblát, és megkezdődött a szerepjáték.

Az ötödik búcsúztatta a szárnyast, a cigánypap pedig prédikációt mondott. A szertartás archaikus nyelven zajlott, a szöveget kántálva mondták el a szereplők. Ezt követően a fiúgyermekek használatba vették a gondosan elkészített nyilaspuskákat.

– mondta el Szabó László, aki idén is négy-öt nyilaspuskát készített elő a fiatalok számára. Juharfával dolgozik, ez ugyanis a legkönnyebb, a vitézek így nem kell nagy súlyt cipeljenek a vállukon, míg az első legény házától a vesztőhelyig érnek.

Vendégfogadóinktól tudjuk, hogy szeretett falujukban egyre fogyatkoznak a magyarok, a lakosságnak alig harminc százalékát teszik ki. Ez valamennyire megnehezíti, de nem lehetetleníti el az évszázadokra visszanyúló hagyomány megmaradását:

Az idei kakaslövésre igazán büszkék lehettek az apácaiak, hiszen az időjárás kedvezett, a napsütés sokakat kicsalogatott a falu fölött húzódó dombra Erdővidékről és Háromszékről is. Ez örömre ad okot, annál is inkább, mert Mészáros Gábor szerint ez az esemény világszerte egyedülálló, ebben a formában kakaslövést máshol nem szerveznek.

Az apácai húsvéti hagyományokhoz tartozik a szemetelés is, amely húsvéthétfőre virradólag zajlik, amikor a bált is tartják. Ilyenkor

A kapulopás szintén régi népszokás: a fiúk ilyenkor ellopják azokat a kapukat, ahova húsvéthétfőn locsolni mennének, hogy a lányok ne zárhassák őket ki, ne akadályozhassák meg a szándékukban.

A locsolásnak is megvan a maga rendje: a kicsik piros tojást szednek, a nagyok fehér, nyers tojást gyűjtenek. A fiatalemberek tehát javában készülődnek, hiszen sok dolguk van még a húsvéthétfőre virradó reggel előtt. Reméljük, hogy az apácaiak még hosszú ideig megőrizhetik szép, egyben ritka hagyományaikat.