Számos dolog terítékre került a több mint háromórás beszélgetésen
Fotó: Csató Andrea
A térségünkben egyre kiélezettebbé váló juhászkutya-problémára próbáltak megoldást keresni az állattartó gazdák, a juhászkutya-tulajdonosok és a természetjáró turisták képviselői, akik szombaton Szentegyházán ültek egy asztal köré.
2024. december 28., 18:092024. december 28., 18:09
Székelyföld-szerte egyre kiélezettebbnek tűnik az a feszültség, amely az állattartó gazdák és juhászkutya-tulajdonosok, valamint a túrázók, természetjárók és biciklisek között feszül már évek óta. A természetjárók ugyanis manapság nem csupán a medve miatt nem mernek olyan szabadtéri tevékenységeket űzni, mint a túrázás vagy a terepbiciklizés, hanem azért sem, mert
A probléma valós, és olyannyira foglalkoztatja az embereket, hogy a két „tábor” tagjai rendszeresen egymásnak feszülnek: érdekellentéteiket leggyakrabban a közösségi média kommentszekcióiban ütköztetik.
Bertóti Zsolt
Fotó: Csató Andrea
Ebből kiindulva tartottak Szentegyházán egy kerekasztal-beszélgetést, amelynek során mindkét terület képviselői képviseltették magukat, azzal a szándékkal, hogy elindítanak egy kommunikációt, amelynek hosszútávú eredményeként esetleg sikerülhet olyan megoldásokat találni, amelyek mind a természetjáróknak, mind pedig a juhászkutya-tulajdonosoknak kedvezők lehetnek.
Ennek megfelelően Simon Szilárd, a Szekler Teker Egyesület elnöke, Parajdi Lehel, az Erdélyi Kárpát-Egyesület részéről, Ilyés Loránd, a székelyudvarhelyi Feel Good Sportklub alapító elnöke, Márton Ernő idegenvezető és Bertóti Zsolt hegyimentő a természetjárók álláspontját ismertette a problémával kapcsolatosan; Bartha László kinológus pedig szakértői szemmel vizsgálta a fennálló helyzetet.
Ilyés Loránd, Parajdi Lehel, Simon Szilárd és Márton Ernő
Fotó: Csató Andrea
Az állattartó gazdák képviseletében Sebestyén Márton juhász, állattenyésztő, Cséki Péter juhász, állattenyésztő mérnök, Németh László juhász, Nyulas Imre állattenyésztő, tanyás gazda, valamint Rancz Előd juhász, az esemény szervezője osztotta meg gondolatait.
A hosszas és tartalmas beszélgetés alkalmával a résztvevőkben valóban meg volt a nyitottság, amelynek eredményeként olyan témák kerültek terítékre, mint a turisták és pásztorok közötti kommunikáció fontossága, és az annak hiányából fakadó problémák.
Rancz Előd, Cséki Péter, Sebestyén Márton, Németh László, Nyulas Imre
Fotó: Csató Andrea
Mint kiderült, a turisták részéről a legnagyobb probléma a védekező fellépés, amelynek során az útjukba kerülő pásztorkutyákat riasztó permettel fújják le, netán megdobálják, vagy valamilyen más módon bántják őket. Az állattartók szerint ilyen helyzetben
hiszen a legtöbb esetben nem támadni akarnak a kutyák sem, ezt az ember provokálja ki belőlük az ilyen viselkedéssel.
A természetjárókat képviselő egyesületvezetők szerint azonban
A témafelvetés nem tűnt hiábavalónak, hiszen ez esetben a nézetkülönbségek higgadt megvitatása közös gondolkodást eredményezett, amelynek hatására olyan lehetséges megoldásötletek merültek fel a jelenlévőkben, mint a Hargita megyei állandó helyszínnel rendelkező esztenák feltérképezése. Így a túrázók abból
Emellett szó esett arról is, hogy szintén egyfajta megoldás lehetne, ha a túraösvények közelében található esztenák tulajdonosai kifüggesztenék elérhetőségeiket, így a túrázók szólhatnának nekik, ha esztenájuk közelébe vezet az útjuk, hogy áthaladásuk idejére az állattartók, pásztorok befogják a kutyákat.
A beszélgetés során joggal tevődött fel a kérdés a természetjárók részéről, hogy miért van az, hogy egyes kutyákat nagyon jól és könnyen lehet irányítani, visszahívni, amennyiben a túrázókra támadnak, míg néhány esetben mintha nem lenne ráhatása a pásztornak az ebekre.
Bartha László kinológus
Fotó: Csató Andrea
Bartha László kinológus, kutyaszakértő kimerítő választ adott a kérdésre, érintve egy nagyon érdekes pontot is. Elmondása szerint a pásztorkutya-állomány igencsak átalakult az elmúlt időszakban, ugyanis
„A régi pásztorkutyák nem voltak ilyen kemények, de nagyon fontos volt, hogy az ember velük legyen, biztosítsa nekik a hátteret, és akkor tudtak dolgozni. Akkor még voltak erre megfelelő pásztorok, hiszen voltak generációk, ahol családról családra adódott át a hagyománya ennek a szakmának: a fiúk betanultak az apjuk mellett és átvették egymástól a tudást, a kutyákat; érezték őket, és érezték a vadakat, a nyájat és a természetet, hiszen ebben nőttek fel, ebben élték az életüket. Nekik nem kellett olyan kemény kutya” – mutatott rá a mára megváltozott, egykori körülményekre.
A szakember elmagyarázta, hogy aztán amikor a Közel-Keletről lassan elkezdtek beáramlani nagyon kemény kutyafajták, az emberek rájöttek, hogy azok miatt
Ez a keménység véleménye szerint egyrészt jól jön, de igazából mégsem, mert nagyon tájidegen. „Itt mi túl közel vagyunk egymáshoz, túl civilizáltak vagyunk. Aki járt Törökországban, járt Közép-Ázsiában, az tudja, hogy ott irdatlan terek vannak, őrületes, beláthatatlan helyeken folyik a pásztorkodás, ott ez működik. Nálunk, ahol egymástól minimális távolságra működnek a gazdaságok, ezt nem lehet így” – emelte ki az okokat.
Mint kiderült, ezek a nálunk nem őshonos ebek meglehetősen öntörvényűek és veszélyesek tudnak lenni, ez is nagy problémának számít ezen a szinten, amikor a természetjárók és az állattartók ugyanazokon a területeken „osztoznak”. A szakember óvva int mindenkit a mi térségünkben az ilyen ebek juhászkutyaként való tartásától.
Ennek kapcsán arról is szó esett, hogy a juhászoknak nagyon fontos lenne szem előtt tartaniuk az ebek megválogatásánál, hogy lehetőleg olyan kutyákat válasszanak ki, amelyek szeretik az ember közelségét, és nem veszélyesek az emberekre – ettől függetlenül azonban maradéktalanul elvégzik a feladatukat, hiszen ilyen is van. Fontos lenne ugyanakkor az emberre támadó ebek napközbeni elzárása is az esetleges szerencsétlenségek, sérülések, támadások elkerülése érdekében.
A probléma tehát nagyon sokrétű, amelyre egy háromórás beszélgetés nem tudott megoldást kínálni – ezt azonban a jelenlévők nem is várták el. Az mindenesetre pozitív, hogy valami elindult, a felek képesek voltak meghallgatni egymást és együtt ötletelni.
Nagyon sokakat érintő témáról lévén szó, sokan is vannak, akik kíváncsian várják a fejleményeket és eredményeket, hiszen az esemény alatt többször is elhangzó, „média-hiszterizálásnak” nevezett juhászkutya-támadások mellett erről is szívesen beszámol(na) a média.
Hogyan hangolódhatunk rá egy szerepre? Hogyan érthetjük meg a figurát? Hogyan lehet gyerekszínészekkel együtt dolgozni? Mátray László személyes tapasztalatairól mesélt a Véletlenül írtam egy könyvet csíkszeredai vetítése után.
Hatvanötezer lej gyűlt össze a Hubertus Vadásztársaság által korábban szervezett jótékonysági vadászaton, amiből számos orvosi eszközt vásárolhattak a székelyudvarhelyi kórház székelykeresztúri kirendeltségének. Ezeket adták át csütörtökön.
Minden valószínű forgatókönyvet számításba véve Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere a „kisebbik rossz” elvét szem előtt tartva vázolta fel, hogy kire lenne jó szavazni az erdélyi magyaroknak a májusi államelnök-választáson.
A kormány egyszer Sepsiszentgyörgynek adta, majd visszavette a Stadion utcai sportbázist. Most ismét reményteljes a város számára a bukaresti felállás, ezért ismét magáénak szeretné tudni a létesítményt.
A tavalyhoz képest idén kisebb összegből gazdálkodhat Kézdivásárhely: a 2024-es 165 millió lejhez képest ezúttal 127,3 millió áll a városvezetés rendelkezésére. Ennek 56 százalékát fejlesztésekre fordítják, a fennmaradó 44 százalékot pedig működtetésre.
Míg Marosvásárhely költségvetése tavaly 625,8 millió lej volt, idén ez kétszáz millióval több lesz: 2025-ben 854 millió lejből gazdálkodik a település. A képviselő-testület csütörtökön délután bólintott rá a költségvetés-tervezetre.
Noha a székelyföldi megyékben nagyobb az adófelajánlási kedv az országos átlagnál, még nagyok a tartalékok – hívja fel a figyelmet Miklós Zoltán gazdasági szakpolitikus. Arra buzdít, éljünk a minket illető jogokkal, hiszen közeleg a határidő.
Rablótámadás megalapozott gyanújával előzetes letartóztatásba helyeztek két férfit Maros megyében.
Mentőhelikopterrel szállítottak kórházba egy sérültet egy Körtvélyfáján történt baleset helyszínéről csütörtökön kora délután.
2 hozzászólás