A vállalatok minden problémájára a kisujjukban van a megoldás

– Három esetet említettél, a negyedik – és utolsó – bizonyára a legkomplexebb volt. Jól sejtem?

– A negyedik esetben, a döntőben egy svájci nemzetközi vállalat volt terítéken: ez különböző ízesítőket és kozmetikai termékeket gyártott nagyon innovatív és fenntartható módon, nagy cégek voltak a partnerei (Nestlé, L'Oreal). Ebben az esetben kicsi időutazást kellett tennünk visszafelé, mert úgymond 2021-ben, a koronavírus-járvány közepette kellett eldönteni, hogy az említett cég megvásároljon-e egy francia partnercéget, amely tökéletesen illett a fejlesztési tervekbe, vagy sem? A gazdasági környezet ugye akkor elég sok kockázatot rejthetett, nekünk pedig meg kellett találnunk a család, a vezetők és befektetők számára a legkielégítőbb megoldást.

– Milyen közegben versenyeztetek, kik és honnan voltak a versenytársak?

– 24 csapat feszült egymásnak, volt köztük amerikai, kanadai, thaiföldi. Európából rajtunk kívül Németország képviseltette még magát.

– Mi volt a nehézség számotokra, illetve volt-e valamilyen előnyötök a többiekhez képest?

– A nehézség az volt, hogy nem az angol az anyanyelvünk, és a prezentáció előtt nem tudtuk leírni a szövegünket. Előnynek tekintem, hogy kimondottan jól felkészült csapatunk volt és mi, csapattagok jól ismertük egymást, összhang volt köztünk, Végül az, hogy mind dolgozunk már az egyetem egy-egy partnervállalatnál, így gyakorlati tudásunk is volt, amit fel tudtunk használni.

– Hogyan zajlott a felkészülés?

– Az egyetemen mi tagjai vagyunk a Gazdasági Tanácsadói Klubnak, amely tulajdonképpen egy vezetőképző és ahol a hasonló nemzetközi versenyekre is felkészítenek bennünket. Minket dr. Szász Levente, dr. György Lehel, dr. Rácz Béla Gergely és Kelemen Kincső doktorandusz készítettek fel, utóbbi el is kísért minket a versenyre.

– Kérlek mutasd be akkor a csapatot is!

– Három csapattársam, Bugár Anna, Bánffy Zsófia, Kovács Kata kolozsvári egyetemista, most elsőéves mesterképzősök adatvezérelt menedzsment szakon, én pedig másodéves mesteris vagyok vállalkozásmenedzsmenten.

– Amerikában volt idő lazulásra, városnézésre is?

– Egy szabad délutánunk volt, de a vendéglátó egyetem is szervezett nekünk programokat, például több közös vacsorát, ahol ismerkedhettünk a többiekkel. Elvittek a természettudományi múzeumba is, ahol a helyi kultúra érdekességeivel is megismerkedhettünk.

– Mi volt a legnagyobb élmény ezen az egyhetes kiszálláson?

Egyértelműen az, hogy összemérhettük a tudásunkat a világ más részeiről, egyetemeiről érkezett hallgatókkal, és annak ellenére, hogy nekünk nem az angol az anyanyelvünk, sikert értünk el. Illetve egyik este mindenki beszélhetett a saját egyeteméről, és