
Fotó: Veres Nándor
Szükségünk van Csíksomlyóra, szükségünk van a csíksomlyói Szűzanya oltalmára, hogy megmaradhassunk. Fontos, hogy őseink hitét vigyük tovább, értékeikből táplálkozzunk, az ők nyomdokaiban haladjunk azon az úton amely megerősít összetart bennünket – hívta fel a figyelmet ünnepi szentbeszédében a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka.
2021. május 22., 15:352021. május 22., 15:35
2021. május 22., 20:122021. május 22., 20:12
Salamon József gyimesbükki plébános náluk használatos köszöntéssel üdvözölte a híveket: „Honn vagyunk itt a Nyeregben, a Boldogságos Szűzanya köszöntésére és fogadalmunk betartásának évfordulóján. Honn vagyunk, mert fontos volt nekünk követnünk az őseink fogadalmát, ebben megerősödni.
– fogalmazott a búcsús szentmise prédikációjában a szónok.
„Adjuk tovább ezt a lángot ma, amikor újból őseink hitéből, hagyományaiból, értékeiből táplálkozunk” – biztatott Salamon József.
Szerinte Csíksomlyó népe ma már fogalom, hiszen magába foglalja mindazokat, akik nagy szeretettel vannak itt, akiknek fontos a Boldogságos Csíksomlyói Szűzanya oltalma, és akik igazi igazi édesanyának érzik őt. „A lélek tovább él, tovább éltetik, akik itt vannak. A ti lelketekben is jelen van a lélek, hiszen azért jöttetek ide, Csíksomlyóra.
– biztatott a fogalmi búcsú szónoka, hozzátéve, hogy ahhoz, hogy ezt a lelket megtapasztaljuk, a hit útjára kell térnünk, ahogy ezt tették elődeink is.
Fotó: Veres Nándor
„Ezen a helyen az imádság lelkülete, a Jóistennel való találkozás mélysége szentelt meg. Csodálatos dolog tudni, hogy vannak gyökereink és visszamegyünk a Jóistenhez, mert tudjuk azt, hogy ha a Jóisten jelen van az életünkben, akkor a leghelyesebb úton haladunk” – fogalmazott a gyimesbükki plébános.
Az ünnepi szónok megemlékezett 1949. pünkösdjéről is, amikor Márton Áron püspök a Gyimesekben bérmált, és a gyimesi férfiak vándorbotokkal kísérték el őt a csíksomlyói kegyhelyre, mert attól tartottak, hogy letartóztatják az egyházfőt. „Együtt dobogott a pásztor és a hívei szíve a hitben, a zászlók, a kereszt oltalma alatt” – tekintett a múltba Salamon József.
Hozzátette, hogy szükségünk van erre a helyre, szükségünk van az Édesanyánk oltalmára,
Elmondása szerint moldvai testvéreink számára Csíksomlyó mindig is a lelki oázist jelentette. „Az hogy ide eljöttünk, azt jelentette, hogy testvérekre találunk, azt jelentette, hogy szabadon, anyanyelvünkön imádkozhatunk és énekelhetünk, és a csíksomlyói Szűzanya oltalmában részesülhettünk” – idézte fel gyerekkori tapasztalatait.
– mondta el útravalóul a szentbeszédben.
Fotó: Veres Nándor
Az ünnepi szónok szerint az feladatunk ebben a rohanó világban, hogy szeretetben őrizzük meg közösségeinket. „Oda kell figyelnünk a ránk leselkedő veszélyekre és nem szabad hagynunk, hogy közösségeink szétessenek.
Ébredésre van szükségünk, mert rengeteg veszély, kihívás leselkedik ránk. Érezzünk felelősséget a közösségünk, gyermekeink, a jövő nemzedék iránt. Ezt nem lehet másként, minthogy példaképül szolgáljunk nekik az életünkkel.
– fogalmazta meg a hívők küldetését az ünnepi szónok.
Salamon József szerint moldvai testvéreink története sikertörténet, hiszen hitükben meg tudtak maradni, tudtak ragaszkodni Csíksomlyóhoz és ez megújulást jelentett számukra. „Akkor is, ha nyelvet váltottak, hitükben megmaradtak. Székelyföldön tapasztalták meg, hogy mit jelent Anyaszentegyházat szeretni, mit jelent építeni, áldozni a közösségért, azért a mentsvárért, amit életet jelent” – hangzott el a prédikációban.
– mondta el útravalóként a szónok, aki Márton Áron püspök szavaival biztatott mindenkit, miszerint „Erőnk a lelkesedés, és ez mindenható”. Szerinte ezt érdemes megszívlelnünk, és ennek fényében lelkesedéssel éljük az életünket, engedjük, hogy a Szentlélek betöltsön bennünket. „
– zárult a szentbeszéd.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!