
Fotó: Veres Nándor
Szükségünk van Csíksomlyóra, szükségünk van a csíksomlyói Szűzanya oltalmára, hogy megmaradhassunk. Fontos, hogy őseink hitét vigyük tovább, értékeikből táplálkozzunk, az ők nyomdokaiban haladjunk azon az úton amely megerősít összetart bennünket – hívta fel a figyelmet ünnepi szentbeszédében a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka.
2021. május 22., 15:352021. május 22., 15:35
2021. május 22., 20:122021. május 22., 20:12
Salamon József gyimesbükki plébános náluk használatos köszöntéssel üdvözölte a híveket: „Honn vagyunk itt a Nyeregben, a Boldogságos Szűzanya köszöntésére és fogadalmunk betartásának évfordulóján. Honn vagyunk, mert fontos volt nekünk követnünk az őseink fogadalmát, ebben megerősödni.
– fogalmazott a búcsús szentmise prédikációjában a szónok.
„Adjuk tovább ezt a lángot ma, amikor újból őseink hitéből, hagyományaiból, értékeiből táplálkozunk” – biztatott Salamon József.
Szerinte Csíksomlyó népe ma már fogalom, hiszen magába foglalja mindazokat, akik nagy szeretettel vannak itt, akiknek fontos a Boldogságos Csíksomlyói Szűzanya oltalma, és akik igazi igazi édesanyának érzik őt. „A lélek tovább él, tovább éltetik, akik itt vannak. A ti lelketekben is jelen van a lélek, hiszen azért jöttetek ide, Csíksomlyóra.
– biztatott a fogalmi búcsú szónoka, hozzátéve, hogy ahhoz, hogy ezt a lelket megtapasztaljuk, a hit útjára kell térnünk, ahogy ezt tették elődeink is.
Fotó: Veres Nándor
„Ezen a helyen az imádság lelkülete, a Jóistennel való találkozás mélysége szentelt meg. Csodálatos dolog tudni, hogy vannak gyökereink és visszamegyünk a Jóistenhez, mert tudjuk azt, hogy ha a Jóisten jelen van az életünkben, akkor a leghelyesebb úton haladunk” – fogalmazott a gyimesbükki plébános.
Az ünnepi szónok megemlékezett 1949. pünkösdjéről is, amikor Márton Áron püspök a Gyimesekben bérmált, és a gyimesi férfiak vándorbotokkal kísérték el őt a csíksomlyói kegyhelyre, mert attól tartottak, hogy letartóztatják az egyházfőt. „Együtt dobogott a pásztor és a hívei szíve a hitben, a zászlók, a kereszt oltalma alatt” – tekintett a múltba Salamon József.
Hozzátette, hogy szükségünk van erre a helyre, szükségünk van az Édesanyánk oltalmára,
Elmondása szerint moldvai testvéreink számára Csíksomlyó mindig is a lelki oázist jelentette. „Az hogy ide eljöttünk, azt jelentette, hogy testvérekre találunk, azt jelentette, hogy szabadon, anyanyelvünkön imádkozhatunk és énekelhetünk, és a csíksomlyói Szűzanya oltalmában részesülhettünk” – idézte fel gyerekkori tapasztalatait.
– mondta el útravalóul a szentbeszédben.
Fotó: Veres Nándor
Az ünnepi szónok szerint az feladatunk ebben a rohanó világban, hogy szeretetben őrizzük meg közösségeinket. „Oda kell figyelnünk a ránk leselkedő veszélyekre és nem szabad hagynunk, hogy közösségeink szétessenek.
Ébredésre van szükségünk, mert rengeteg veszély, kihívás leselkedik ránk. Érezzünk felelősséget a közösségünk, gyermekeink, a jövő nemzedék iránt. Ezt nem lehet másként, minthogy példaképül szolgáljunk nekik az életünkkel.
– fogalmazta meg a hívők küldetését az ünnepi szónok.
Salamon József szerint moldvai testvéreink története sikertörténet, hiszen hitükben meg tudtak maradni, tudtak ragaszkodni Csíksomlyóhoz és ez megújulást jelentett számukra. „Akkor is, ha nyelvet váltottak, hitükben megmaradtak. Székelyföldön tapasztalták meg, hogy mit jelent Anyaszentegyházat szeretni, mit jelent építeni, áldozni a közösségért, azért a mentsvárért, amit életet jelent” – hangzott el a prédikációban.
– mondta el útravalóként a szónok, aki Márton Áron püspök szavaival biztatott mindenkit, miszerint „Erőnk a lelkesedés, és ez mindenható”. Szerinte ezt érdemes megszívlelnünk, és ennek fényében lelkesedéssel éljük az életünket, engedjük, hogy a Szentlélek betöltsön bennünket. „
– zárult a szentbeszéd.
Idén majdnem három hónapig tart az egységes mezőgazdasági támogatások kérelmezési időszaka. Hétfőtől 79 féle juttatásra nyújthatnak be támogatásigénylést a gazdák az APIA-hoz.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
szóljon hozzá!