A kovász szerepét töltötte be a gyergyói örménység a hétvégi ünnepen

– így foglalta össze a 8. Örmény Művészeti Fesztivál lényegét Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke, a rendezvény társszervezője a Gyergyói Örmény Kulturális Egyesület mellett.

A kovász-létről tett tanúbizonyságot az, hogy az eseményre ellátogatott Örményország romániai nagykövete, valamint Miguel Maury Buendía apostoli nuncius, Ferenc pápa küldötte, de Gopcsa Paula képzőművész is, akinek nagyapja a gyergyószentmiklósi gimnázium első igazgatója volt. Egy kilencven éves, anyai és apai ágról is örmény hölgy, aki tudásával és humorával adott receptet arról, hogyan érdemes élni. Vincze Csilla műsorvezető kérdésére, hogyan lehet ilyen szellemi frissességet megtartani kilencven éves korra is, röviden válaszolt: „majd megtudod.”

Nagykanállal ettek

Ha napok szerint tematizáljuk a rendezvényeket, akkor a péntek mindenképp az örmény értékek felmutatására adott teret.

A szőnyegek között kaptak helyet a Jereván 2800 darabjai, archív felvételek és mai képek vezettek végig az évszázadokon. A jelent Diramerján Artin fotói hozták az őshazából Székelyföldre, és az alkotó, aki a budapesti örmény színház igazgatója is, szívesen beszélt bárkinek arról, mit jelent örménynek lenni.

Márton Arnold, a kiállítás elkészítője meg is jegyezte: az örmények nem csak pénzben mérik az értéket, és igaz rájuk a mondás: nagykanállal esznek, hisz a kávéskanál mérete a székely levesesével vetekszik.

A nép, mely szokását nem hagyja

Együttélés Erdélyben, találkozás Gyergyószentmiklóson – erről szólt a szombati nap. A kirakodóvásáron szászok, székelyek, szamosújvári, tordai és kolozsvári örmények kínálták portékáikat, a szabadtéri színpadon pedig székely, magyar, román, szász és örmény produkciókat láthattunk, melyet este az Ararat On koncertje fejelt meg. A közvetlen beszélgetésre is alkalmat teremtettek a szervezők, Kulcsár László fesztiválszervező számolt be arról, hogy

Nem tagadták meg őseik szokását: az örmények mindig is szerettek mulatni, és sosem csak magukban.

A búcsús szentmisén, melyről nem hiányozhattak a vörös köpönyegesek sem, Miguel Maury Buendìa elmondta: Mária születését ünnepelni nem jelent mást, mint előre látni az ige megtestesülését. Isten kiválaszt, Isten hív, de meghagyja a szabadságot, hogy elfogadjuk vagy elutasítjuk őt. Mária kimondta: legyen! Kérjük a mi égi édesanyánkat, hogy mi is tudjunk igent mondani Isten tervére, és akkor nem lesz okunk a félelemre” – tolmácsolta az örömhírt a pápai nuncius, többször is idézve bátorításként a Szentírásból: „József, Dávid fia, ne félj!”

Hurutfesztivál nyolcadszorra

Az egyházi ünnepet a világi javak méltatása, a hagyományok őrzése váltotta fel vasárnap délben. Idén sem hiányozhatott a hurutfőző üst, és mögüle Mezei Anikó, aki ki tudja hányadszor mesélte el, hogyan készül az örmény ételízesítő. Azt is megtudtuk tőle, hogy ő nemcsak az örmény ángádzsábur-levesbe és annak szárított hiripes, székely változatába tesz hurutot.

Több üstben is rotyogott az ebéd, Kicsizsiga csapata készítette a legváltozatosabb ételeket, melyek mindegyike szegről-végről kötődött az örménységhez: volt ángádzsábur-leves, aszalt szilvával készült a zúzapörkölt, hozzá tojásos, konyakban ázott mazsolás rizs járt köretként, illetve üvecstokány is készült, melyhez örmény birtokon legelt bárány húsát használták fel.