Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:36

A címvédő simán hozta a meccsét, a Kolozsvári CFR letaszította az élről az FCSB-t (videóval)

20:46

Hétfőtől indul újra Kossuth Rádió

20:03

Két önkormányzat, egy hegy, sok terv – de ki mozdítja előre Hargitafürdőt?

19:25

Majdnem 12 ezren kaptak különnyugdíjat júliusban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Fogva tartották, dolgoztatták, majd eladták volna az áldozatokat

Jelentkezett több mint 10 millió eurós nyereményéért a hatos lottó nyertese

Hatan kerültek kórházba a cekendi balesetet követően

Balesettel indult a szombat a Cekend-tetőn

Lőtt sebekkel találtak rá egy tűzoltó holttestére

Lemondott parlamenti mandátumáról Lázár János

Magyar Péter: országot építeni évek, évtizedek, évszázadok kitartó munkája

Elhalasztották az ítélethirdetést Borbolyék perében

Új alapokra helyezné a határon túli támogatáspolitikát a Tisza-kormány

Ismét elmaradt az ítélethirdetés Borbolyék perében

A genocídiumra emlékezett a székelyudvarhelyi Magyarörmény Kulturális Egyesület

Az örmény népirtás következményei egy évszázadon átívelnek – hangzott el

Fotó: Pál Árpád

Milyen, máig ható következményei vannak a törökök által 1915-ben elkövetett örmény genocídiumnak, amely a 20. század első népirtása volt? Történetéről többször hallgattak előadást a székelyudvarhelyi Magyarörmény Klub tagjai. A 102. évfordulón az örmény holokauszt következményeit taglalták.

Molnár Melinda

2017. május 01., 12:072017. május 01., 12:07

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az 1915 és 1917 közötti örmény népirtásról mintegy száz éve folyik a vita. A török kutatónő, Ayse Gül Altinay a budapesti Közép-európai Egyetemen tartott nemrégiben előadást a témáról. Szerinte

az áldozatok számát a különböző becslések háromszázezer és másfél millió közé teszik.

Törökországban a genocídium szót sem ismerik el, máig rendkívül érzékeny téma az örmény népirtás – emlékeztetett Minier Ottó, a Magyarörmény Kulturális Egyesület elnöke a pénteken tartott megemlékezésen.

Fotó: Pál Árpád

Ki a túlélő?

Vetített képes előadásában nagy jelentőségűnek tekintette, hogy a Sabanci Egyetem kulturális antropológusa olyan előadást tarthatott, amelynek a címe is figyelemfelkeltő: Ki a genocídiumban a túlélő? Az iszlamizált örmény túlélők történeteinek elhallgatása a mai Törökországban.

Az előadás széles szakirodalmi áttekintést nyújtott az örmény-török vitáról.

Külön hangsúlyozta az örmény nők visszaemlékezéseinek megjelenését, illetve elemzését. Ennek komoly politikai hatása volt Törökországban, mivel felhívta a figyelmet az elhallgatásra.
Az örmény férfiak többségét a népirtás után sosem látták viszont szeretteik, a halálmenetekben gyalogló nők, asszonyok és fiatal lányok egy része azonban túlélte a megpróbáltatásokat. Egy részük külföldre emigrált, más részük keresztény örményként maradt meg Törökországban. Groteszk sors jutott azoknak az iszlamizált nőknek, főleg fiatal lányoknak, akiket segítőkész török családok fogadtak be, és neveltek fel – ezek a családok a saját életüket is veszélybe sodorták az árvák mentésével. Másokat – asszonyokat, középkorú vagy fiatalabb nőket – erőszakkal ragadtak el. Sorsuk az erőszak vagy a házasságra kényszerítés volt. A török családban felnőtt lányok felvették a muzulmán vallást.

Fotó: Pál Árpád

Hasonlóképpen a kényszerházasságok nőtagjai is – általában sokgyermekes muzulmán családanyákká váltak.

Hallgattak az őket ért traumákról – gyermekeiknek se mondták el borzalmas élményeiket. Az unokák egy része manapság jön rá arra, hogy jóllehet török családban nőtt fel, a nagymamája örmény volt. A népirtást túlélő több tízezer örmény nőnek több generáció után milliós nagyságrendű leszármazottja élhet Törökországban. Az iszlamizált örmény túlélők ma török, kurd vagy arab neveket viselnek, identitásuk inkább a törökhöz áll közelebb, de amint rájöttek arra, hogy nagyszüleik, dédszüleik generációjával mi történt, bonyolultabbá vált hovatartozásuk.

Tervek

A találkozón megtekintették az egyesület közelmúltjában készült fényképeket. Megtudtuk: a Törökországból elmenekült, Szépvízen megtelepedett örmény-katolikus pap, Magardici Bodurian, a későbbi Bodurian János emlékjelét leplezik le júniusban a szépvízi búcsú alkalmával a templomkertben, amelyet Udvarhelyen élő leszármazottja, Bodurian János zenetanár szorgalmazott.

Július elsején pedig részt vesznek a szamosújvári örmény katolikus székesegyház búcsús szentmiséjén, amelyet Világosító Szent Gergelynek, az örmények apostolának tiszteletére tartanak. Jövőben pedig az udvarhelyi magyarörmények Jerevánba szeretnének ellátogatni.