
Az örmény népirtás következményei egy évszázadon átívelnek – hangzott el
Fotó: Pál Árpád
Milyen, máig ható következményei vannak a törökök által 1915-ben elkövetett örmény genocídiumnak, amely a 20. század első népirtása volt? Történetéről többször hallgattak előadást a székelyudvarhelyi Magyarörmény Klub tagjai. A 102. évfordulón az örmény holokauszt következményeit taglalták.
2017. május 01., 12:072017. május 01., 12:07
Az 1915 és 1917 közötti örmény népirtásról mintegy száz éve folyik a vita. A török kutatónő, Ayse Gül Altinay a budapesti Közép-európai Egyetemen tartott nemrégiben előadást a témáról. Szerinte
Törökországban a genocídium szót sem ismerik el, máig rendkívül érzékeny téma az örmény népirtás – emlékeztetett Minier Ottó, a Magyarörmény Kulturális Egyesület elnöke a pénteken tartott megemlékezésen.
Fotó: Pál Árpád
Vetített képes előadásában nagy jelentőségűnek tekintette, hogy a Sabanci Egyetem kulturális antropológusa olyan előadást tarthatott, amelynek a címe is figyelemfelkeltő: Ki a genocídiumban a túlélő? Az iszlamizált örmény túlélők történeteinek elhallgatása a mai Törökországban.
Külön hangsúlyozta az örmény nők visszaemlékezéseinek megjelenését, illetve elemzését. Ennek komoly politikai hatása volt Törökországban, mivel felhívta a figyelmet az elhallgatásra.
Az örmény férfiak többségét a népirtás után sosem látták viszont szeretteik, a halálmenetekben gyalogló nők, asszonyok és fiatal lányok egy része azonban túlélte a megpróbáltatásokat. Egy részük külföldre emigrált, más részük keresztény örményként maradt meg Törökországban. Groteszk sors jutott azoknak az iszlamizált nőknek, főleg fiatal lányoknak, akiket segítőkész török családok fogadtak be, és neveltek fel – ezek a családok a saját életüket is veszélybe sodorták az árvák mentésével. Másokat – asszonyokat, középkorú vagy fiatalabb nőket – erőszakkal ragadtak el. Sorsuk az erőszak vagy a házasságra kényszerítés volt. A török családban felnőtt lányok felvették a muzulmán vallást.
Fotó: Pál Árpád
Hallgattak az őket ért traumákról – gyermekeiknek se mondták el borzalmas élményeiket. Az unokák egy része manapság jön rá arra, hogy jóllehet török családban nőtt fel, a nagymamája örmény volt. A népirtást túlélő több tízezer örmény nőnek több generáció után milliós nagyságrendű leszármazottja élhet Törökországban. Az iszlamizált örmény túlélők ma török, kurd vagy arab neveket viselnek, identitásuk inkább a törökhöz áll közelebb, de amint rájöttek arra, hogy nagyszüleik, dédszüleik generációjával mi történt, bonyolultabbá vált hovatartozásuk.
Tervek
A találkozón megtekintették az egyesület közelmúltjában készült fényképeket. Megtudtuk: a Törökországból elmenekült, Szépvízen megtelepedett örmény-katolikus pap, Magardici Bodurian, a későbbi Bodurian János emlékjelét leplezik le júniusban a szépvízi búcsú alkalmával a templomkertben, amelyet Udvarhelyen élő leszármazottja, Bodurian János zenetanár szorgalmazott.
Július elsején pedig részt vesznek a szamosújvári örmény katolikus székesegyház búcsús szentmiséjén, amelyet Világosító Szent Gergelynek, az örmények apostolának tiszteletére tartanak. Jövőben pedig az udvarhelyi magyarörmények Jerevánba szeretnének ellátogatni.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.
A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.
Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.
A Biológiai Tudományok Osztályához kapcsolódó új köztestületi tagjává avatta a Magyar Tudományos Akadémia a kézdivásárhelyi dr. Tóth Piroskát, a vizes élőhelyek specialistáját.
Tavaly több mint 5,2 milliárd italcsomagolást váltott vissza a lakosság, és megközelítőleg 387 ezer tonnás mennyiség került az újrahasznosító állomásokra.
A Temes megyei ügyészég 24 órára őrizetbe vette minősített emberölésért és holttestgyalázásért a 15 éves csenei fiú meggyilkolásával gyanúsított két kiskorút, és kezdeményezték előzetes letartóztatásukat.
A kormány dolgozik a 2026-os állami költségvetésen, amely reális alapokra fog támaszkodni – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
szóljon hozzá!