Hirdetés
Hirdetés

A genocídiumra emlékezett a székelyudvarhelyi Magyarörmény Kulturális Egyesület

Az örmény népirtás következményei egy évszázadon átívelnek – hangzott el •  Fotó: Pál Árpád

Az örmény népirtás következményei egy évszázadon átívelnek – hangzott el

Fotó: Pál Árpád

Milyen, máig ható következményei vannak a törökök által 1915-ben elkövetett örmény genocídiumnak, amely a 20. század első népirtása volt? Történetéről többször hallgattak előadást a székelyudvarhelyi Magyarörmény Klub tagjai. A 102. évfordulón az örmény holokauszt következményeit taglalták.

Molnár Melinda

2017. május 01., 12:072017. május 01., 12:07

Az 1915 és 1917 közötti örmény népirtásról mintegy száz éve folyik a vita. A török kutatónő, Ayse Gül Altinay a budapesti Közép-európai Egyetemen tartott nemrégiben előadást a témáról. Szerinte

az áldozatok számát a különböző becslések háromszázezer és másfél millió közé teszik.

Hirdetés

Törökországban a genocídium szót sem ismerik el, máig rendkívül érzékeny téma az örmény népirtás – emlékeztetett Minier Ottó, a Magyarörmény Kulturális Egyesület elnöke a pénteken tartott megemlékezésen.

•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

Ki a túlélő?

Vetített képes előadásában nagy jelentőségűnek tekintette, hogy a Sabanci Egyetem kulturális antropológusa olyan előadást tarthatott, amelynek a címe is figyelemfelkeltő: Ki a genocídiumban a túlélő? Az iszlamizált örmény túlélők történeteinek elhallgatása a mai Törökországban.

Az előadás széles szakirodalmi áttekintést nyújtott az örmény-török vitáról.

Külön hangsúlyozta az örmény nők visszaemlékezéseinek megjelenését, illetve elemzését. Ennek komoly politikai hatása volt Törökországban, mivel felhívta a figyelmet az elhallgatásra.
Az örmény férfiak többségét a népirtás után sosem látták viszont szeretteik, a halálmenetekben gyalogló nők, asszonyok és fiatal lányok egy része azonban túlélte a megpróbáltatásokat. Egy részük külföldre emigrált, más részük keresztény örményként maradt meg Törökországban. Groteszk sors jutott azoknak az iszlamizált nőknek, főleg fiatal lányoknak, akiket segítőkész török családok fogadtak be, és neveltek fel – ezek a családok a saját életüket is veszélybe sodorták az árvák mentésével. Másokat – asszonyokat, középkorú vagy fiatalabb nőket – erőszakkal ragadtak el. Sorsuk az erőszak vagy a házasságra kényszerítés volt. A török családban felnőtt lányok felvették a muzulmán vallást.

•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

Hasonlóképpen a kényszerházasságok nőtagjai is – általában sokgyermekes muzulmán családanyákká váltak.

Hallgattak az őket ért traumákról – gyermekeiknek se mondták el borzalmas élményeiket. Az unokák egy része manapság jön rá arra, hogy jóllehet török családban nőtt fel, a nagymamája örmény volt. A népirtást túlélő több tízezer örmény nőnek több generáció után milliós nagyságrendű leszármazottja élhet Törökországban. Az iszlamizált örmény túlélők ma török, kurd vagy arab neveket viselnek, identitásuk inkább a törökhöz áll közelebb, de amint rájöttek arra, hogy nagyszüleik, dédszüleik generációjával mi történt, bonyolultabbá vált hovatartozásuk.

Tervek

A találkozón megtekintették az egyesület közelmúltjában készült fényképeket. Megtudtuk: a Törökországból elmenekült, Szépvízen megtelepedett örmény-katolikus pap, Magardici Bodurian, a későbbi Bodurian János emlékjelét leplezik le júniusban a szépvízi búcsú alkalmával a templomkertben, amelyet Udvarhelyen élő leszármazottja, Bodurian János zenetanár szorgalmazott.

Július elsején pedig részt vesznek a szamosújvári örmény katolikus székesegyház búcsús szentmiséjén, amelyet Világosító Szent Gergelynek, az örmények apostolának tiszteletére tartanak. Jövőben pedig az udvarhelyi magyarörmények Jerevánba szeretnének ellátogatni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium

A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap

A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
2026. május 24., vasárnap

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben

Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak

Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond  üzent Dan Tanasănak
2026. május 24., vasárnap

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről

Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
2026. május 23., szombat

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban

A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
2026. május 23., szombat

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket

Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Hirdetés