Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:15

Az Ágyúsok bátor játékának pont lett a jutalma

21:08

Tűzijáték vagy lézershow? – Sepsiszentgyörgyön szavazással döntik el

21:02

Ez nem volt hosszú: máris menesztette tanácsadói közül Ludovic Orbant Nicușor Dan

20:53

Küszöbön a tél, de sok család még mindig a tavaszi árvíz után próbál rendet tenni

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója

Már ma megjöhet a tél

Banki alkalmazottnak adta ki magát, negyvenhatezer lejt csalt ki áldozatától egy szélhámos

A betétdíjas rendszer nem feltétlenül a környezetvédelemről szól

Életmentő beavatkozás: történelmi trombektómiás műtét a csíkszeredai kórházban

Megkapja a román állampolgárságot Temesvár német származású polgármestere

Túlzottnak tartja az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a bírák és ügyészek követeléseit

Megemelt felső határa van az élelmiszer-utalványok értékének

A genocídiumra emlékezett a székelyudvarhelyi Magyarörmény Kulturális Egyesület

Az örmény népirtás következményei egy évszázadon átívelnek – hangzott el

Fotó: Pál Árpád

Milyen, máig ható következményei vannak a törökök által 1915-ben elkövetett örmény genocídiumnak, amely a 20. század első népirtása volt? Történetéről többször hallgattak előadást a székelyudvarhelyi Magyarörmény Klub tagjai. A 102. évfordulón az örmény holokauszt következményeit taglalták.

Molnár Melinda

2017. május 01., 12:072017. május 01., 12:07

Az 1915 és 1917 közötti örmény népirtásról mintegy száz éve folyik a vita. A török kutatónő, Ayse Gül Altinay a budapesti Közép-európai Egyetemen tartott nemrégiben előadást a témáról. Szerinte

az áldozatok számát a különböző becslések háromszázezer és másfél millió közé teszik.

Törökországban a genocídium szót sem ismerik el, máig rendkívül érzékeny téma az örmény népirtás – emlékeztetett Minier Ottó, a Magyarörmény Kulturális Egyesület elnöke a pénteken tartott megemlékezésen.

Fotó: Pál Árpád

Ki a túlélő?

Vetített képes előadásában nagy jelentőségűnek tekintette, hogy a Sabanci Egyetem kulturális antropológusa olyan előadást tarthatott, amelynek a címe is figyelemfelkeltő: Ki a genocídiumban a túlélő? Az iszlamizált örmény túlélők történeteinek elhallgatása a mai Törökországban.

Az előadás széles szakirodalmi áttekintést nyújtott az örmény-török vitáról.

Külön hangsúlyozta az örmény nők visszaemlékezéseinek megjelenését, illetve elemzését. Ennek komoly politikai hatása volt Törökországban, mivel felhívta a figyelmet az elhallgatásra.
Az örmény férfiak többségét a népirtás után sosem látták viszont szeretteik, a halálmenetekben gyalogló nők, asszonyok és fiatal lányok egy része azonban túlélte a megpróbáltatásokat. Egy részük külföldre emigrált, más részük keresztény örményként maradt meg Törökországban. Groteszk sors jutott azoknak az iszlamizált nőknek, főleg fiatal lányoknak, akiket segítőkész török családok fogadtak be, és neveltek fel – ezek a családok a saját életüket is veszélybe sodorták az árvák mentésével. Másokat – asszonyokat, középkorú vagy fiatalabb nőket – erőszakkal ragadtak el. Sorsuk az erőszak vagy a házasságra kényszerítés volt. A török családban felnőtt lányok felvették a muzulmán vallást.

Fotó: Pál Árpád

Hasonlóképpen a kényszerházasságok nőtagjai is – általában sokgyermekes muzulmán családanyákká váltak.

Hallgattak az őket ért traumákról – gyermekeiknek se mondták el borzalmas élményeiket. Az unokák egy része manapság jön rá arra, hogy jóllehet török családban nőtt fel, a nagymamája örmény volt. A népirtást túlélő több tízezer örmény nőnek több generáció után milliós nagyságrendű leszármazottja élhet Törökországban. Az iszlamizált örmény túlélők ma török, kurd vagy arab neveket viselnek, identitásuk inkább a törökhöz áll közelebb, de amint rájöttek arra, hogy nagyszüleik, dédszüleik generációjával mi történt, bonyolultabbá vált hovatartozásuk.

Tervek

A találkozón megtekintették az egyesület közelmúltjában készült fényképeket. Megtudtuk: a Törökországból elmenekült, Szépvízen megtelepedett örmény-katolikus pap, Magardici Bodurian, a későbbi Bodurian János emlékjelét leplezik le júniusban a szépvízi búcsú alkalmával a templomkertben, amelyet Udvarhelyen élő leszármazottja, Bodurian János zenetanár szorgalmazott.

Július elsején pedig részt vesznek a szamosújvári örmény katolikus székesegyház búcsús szentmiséjén, amelyet Világosító Szent Gergelynek, az örmények apostolának tiszteletére tartanak. Jövőben pedig az udvarhelyi magyarörmények Jerevánba szeretnének ellátogatni.