
Az örmény népirtás következményei egy évszázadon átívelnek – hangzott el
Fotó: Pál Árpád
Milyen, máig ható következményei vannak a törökök által 1915-ben elkövetett örmény genocídiumnak, amely a 20. század első népirtása volt? Történetéről többször hallgattak előadást a székelyudvarhelyi Magyarörmény Klub tagjai. A 102. évfordulón az örmény holokauszt következményeit taglalták.
2017. május 01., 12:072017. május 01., 12:07
Az 1915 és 1917 közötti örmény népirtásról mintegy száz éve folyik a vita. A török kutatónő, Ayse Gül Altinay a budapesti Közép-európai Egyetemen tartott nemrégiben előadást a témáról. Szerinte
Törökországban a genocídium szót sem ismerik el, máig rendkívül érzékeny téma az örmény népirtás – emlékeztetett Minier Ottó, a Magyarörmény Kulturális Egyesület elnöke a pénteken tartott megemlékezésen.
Fotó: Pál Árpád
Vetített képes előadásában nagy jelentőségűnek tekintette, hogy a Sabanci Egyetem kulturális antropológusa olyan előadást tarthatott, amelynek a címe is figyelemfelkeltő: Ki a genocídiumban a túlélő? Az iszlamizált örmény túlélők történeteinek elhallgatása a mai Törökországban.
Külön hangsúlyozta az örmény nők visszaemlékezéseinek megjelenését, illetve elemzését. Ennek komoly politikai hatása volt Törökországban, mivel felhívta a figyelmet az elhallgatásra.
Az örmény férfiak többségét a népirtás után sosem látták viszont szeretteik, a halálmenetekben gyalogló nők, asszonyok és fiatal lányok egy része azonban túlélte a megpróbáltatásokat. Egy részük külföldre emigrált, más részük keresztény örményként maradt meg Törökországban. Groteszk sors jutott azoknak az iszlamizált nőknek, főleg fiatal lányoknak, akiket segítőkész török családok fogadtak be, és neveltek fel – ezek a családok a saját életüket is veszélybe sodorták az árvák mentésével. Másokat – asszonyokat, középkorú vagy fiatalabb nőket – erőszakkal ragadtak el. Sorsuk az erőszak vagy a házasságra kényszerítés volt. A török családban felnőtt lányok felvették a muzulmán vallást.
Fotó: Pál Árpád
Hallgattak az őket ért traumákról – gyermekeiknek se mondták el borzalmas élményeiket. Az unokák egy része manapság jön rá arra, hogy jóllehet török családban nőtt fel, a nagymamája örmény volt. A népirtást túlélő több tízezer örmény nőnek több generáció után milliós nagyságrendű leszármazottja élhet Törökországban. Az iszlamizált örmény túlélők ma török, kurd vagy arab neveket viselnek, identitásuk inkább a törökhöz áll közelebb, de amint rájöttek arra, hogy nagyszüleik, dédszüleik generációjával mi történt, bonyolultabbá vált hovatartozásuk.
Tervek
A találkozón megtekintették az egyesület közelmúltjában készült fényképeket. Megtudtuk: a Törökországból elmenekült, Szépvízen megtelepedett örmény-katolikus pap, Magardici Bodurian, a későbbi Bodurian János emlékjelét leplezik le júniusban a szépvízi búcsú alkalmával a templomkertben, amelyet Udvarhelyen élő leszármazottja, Bodurian János zenetanár szorgalmazott.
Július elsején pedig részt vesznek a szamosújvári örmény katolikus székesegyház búcsús szentmiséjén, amelyet Világosító Szent Gergelynek, az örmények apostolának tiszteletére tartanak. Jövőben pedig az udvarhelyi magyarörmények Jerevánba szeretnének ellátogatni.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Támogatásban részesül több Hargita, Maros és Kovászna megyei színház, néptáncegyüttes és kulturális intézmény a kormány döntése nyomán, amely az önkormányzati fenntartású előadó-művészeti intézmények működését segíti.
Erősödött pénteken a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,37 banival (0,07 százalékkal) 5,2353 lejre csökkent a csütörtöki 5,2390 lejről.
Tavaly a legalább tíz embert foglalkoztató európai uniós vállalkozások közel kétharmada (63,6 százaléka) használt valamilyen közösségi oldalt; Románia a sereghajtók közé tartozik e tekintetben.
Több mint háromszáz éves tölgy terebélyesedik a székelyudvarhelyi szovjet síremlék közelében, amely a város legidősebb élő fájának számít. Szakemberek vizsgálatokat végeznek, majd tervet dolgoznak ki a fa életének meghosszabbítására.
Megnyílt pénteken a forgalom előtt a Transzfogarasi út Piscul Negru és Bilea-vizesés közötti szakasza – jelentette be a brassói regionális útigazgatóság szóvivője, Elekes Róbert. A magashegyi úton 7 és 21 óra között lehet közlekedni.
A bukaresti ügyészség pénteken 60 napra hatósági felügyelet alá helyezte Makaveli néven ismert Alexandru Zidarut.
Az idei első negyedévben 11 876 lakást adtak használatba Romániában, 914-gyel kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A Román Vasúti Személyszállító Vállalat (CFR Călători) péntektől szeptember elejéig közvetlen összeköttetést biztosít a tengerpart és az ország főbb régiói között.
szóljon hozzá!