Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

08:20

Pályázhatnak a diákok: meghirdették a Szent György ösztöndíjakat

07:45

Csatolunk síléceket idén a Madarasi Hargitán?

22:37

Luca Niculescu: várhatóan január elsejétől indexáljuk a nyugdíjakat

21:15

Visszatért a Fitódban járó medve, Parajdon is láttak egyet

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két településen láttak medvét a hétvégén

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Előzetesben marad a csíkdánfalvi halálos gázolás elkövetője

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Szemétdíj: szinte vakon repülünk

Hálapénzkérés a székelyföldi kórházakban: jelentős különbségeket mutatnak a betegek visszajelzései

Vadállatnak nézhette a nőt, halálos lövést adott le rá egy férfi

Tar Gyöngyi: a román nyelvű kérdés félreértése okozhatja a rossz Hargita megyei eredményt a hálapénzt illetően

A Dan Tanasă-féle perek hátteréről

Búcsú a felirattól. Az ADEC már rutinosan kezdeményezi a pereket. Archív

Fotó: Barabás Ákos

Minél több a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) által megnyert per a székelyföldi önkormányzatok ellen, annál nehezebb lesz a magyarság számára kedvező döntést elérni a hasonló ügyekben, ugyanis az ADEC következetesen a már megnyert perek határozatait mellékeli az újabb keresethez. Cikkünkben az egyesület tevékenységét vázoljuk, kitérve a jogi akcióiban általa alkalmazott gyakorlatra.

Fazakas László

2017. április 08., 09:572017. április 08., 09:57

2017. április 08., 10:202017. április 08., 10:20

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Mi is az az ADEC (Asociația Civică pentru Demnitate în Europa), azaz a Méltóságért Európában Polgári Egyesület? Már a névválasztás is érdekes, azt sugallja, mintha a magyar nyelvű feliratok és székely zászlók lennének Románia legnagyobb emberi méltóságot tipró problémái és valóban méltóságbeli kérdések volnának. Az ADEC egy olyan civil szervezet, jogi szempontból egyesület, amely a székely, illetve magyar zászló kitűzése és a magyar Községháza, valamint Városháza feliratok ellen indított jogi akciói által vált hírhedtté.

Leginkább nacionalista jellegű tevékenységet folytat, így a név nagyon megtévesztő.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem egy állami intézmény és nem a többségi nemzet álláspontját képviseli. Nem egy menetelős, skandálós, felvonulós, akár a fizikai erőszaktól sem visszariadó társaság, inkább jogi úton próbálja nyomás alatt tartani a közigazgatást. Lustának semmiképpen nem nevezhető, hiszen információink szerint pert indított Csíkrákos, Csíkszereda, Csíkdánfalva, Csíkkozmás, Gyergyószentmiklós, Korond, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Madéfalva, Felsőboldogfalva önkormányzata, valamint Hargita Megye Tanácsa ellen, továbbá kérelmeket nyújtott be Sepsiszentgyörgy, Csíkcsicsó, Gyergyóditró, Makfalva, Csíkszentdomokos önkormányzatához, illetve Kovászna Megye Tanácsához és a megye több településének polgármesteri hivatalához a magyar feliratok és székely zászlók ellen.

A tevékenység, amit az egyesület végez, tulajdonképpen bármely polgárnak jogában áll, úgymond (vissza)él jogaival, amihez a 2002/27-es kormányrendelet és a 2004/554-es számú törvény biztosít jogalapot. Az első lépés rendszerint egy kérelem benyújtása, ami a székely zászló vagy a magyar községháza, városháza felirat eltávolítására szólít fel.

Dan Tanasănek előnyösebb, ha egyesületként perel, mint magánszemélyként

Fotó: Pál Árpád

Amennyiben az ADEC nincs megelégedve a kérelem elbírálásával, azaz visszautasítják a zászló leszedését vagy a felirat eltávolítását, a törvényszékhez fordul, és rendszerint nyer. Ahogy a számára kedvező ítéletek gyűlnek, úgy lesz egyre nehezebb a joggyakorlat megváltoztatása, ugyanis következetesen a már megnyert határozatokat mellékelik a következő kereset irataihoz. Ezért válhat szükségessé az összefogás a székelyföldi önkormányzatok között, valamint az előző esetek közös kivizsgálása, új stratégiák kidolgozása, hiszen

ha papagáj módjára újra és újra ugyanazt hajtogatják a bíróság előtt, nem számíthatunk változó végkimenetelre.

A gyakorlatban rendszerint a kérelem visszautasításának két formája közül választanak az önkormányzatok: az egyik a határozott visszautasítás, amikor a közigazgatási intézmény indokoltan vagy megindokolatlanul nemmel válaszol az ADEC által beterjesztett kérésre, a másik pedig a válasz egyszerű mellőzése. Továbbá van egy harmadik formája is a kérések visszautasításának: az, amikor az intézmény pozitívan bírálja el a kérést, de nem teljesíti azt.

A szakemberek szerint a perekben is új stratégiákat és ötleteket, megoldásokat kell kipróbálni, és nem utolsósorban szükséges, hogy a romániai magyarságot képviselő politikusok gyors lépéseket tegyenek ezen problémák megoldására.

Szilágyi István kisebbségjogász véleménye

Az ADEC mögött nem más, mint a hírhedt Dan Tanasă, a székelyföldi románság önjelölt „jogvédője” és „oknyomozó” bloggere áll, aki szemlátomást a szervezett pereskedés kedvéért hozta létre ezt az álszent elnevezésű civil szervezetet. A perbéli jogalanyiság szempontjából ugyanis előnyösebb, hogy egyesülete a román nemzeti érdekek védelmezőjének tünteti fel magát, és nem magánszemélyként vagy egyszerű állampolgárként kezdeményezte a magyar feliratok és zászlók elleni pereket. Az évek során azt tapasztalhattuk, hogy Tanasă a törvényesség és igazságosság leple mögé bújva sorra kereste fel a magyarlakta megyék román prefektusait, hogy nyomást gyakoroljanak vagy akár bepereljék a magyar önkormányzatokat. Kovászna megyében nyomban síkra szállt a kormány képviselője a románság érdekében, és a prefektus személyének gyakori váltogatása sem zavarta meg a folyamatot, ámde a Hargita megyei prefektus, Jean-Adrian Andrei nem volt mindig hajlandó eleget tenni Tanasă abszurd kéréseinek. Tulajdonképpen erre az akadályra vezethető vissza a magánúton történő pereskedés és az ADEC létrehozásának ötlete. Az ADEC nevében Tanasă gyakorlatilag semmi mást nem tesz, mint hogy felhívja az önkormányzatok és a bíróságok figyelmét arra, hogy a zászlók és a feliratok kihelyezésére nincs törvényes alap. A felperes tehát nem hivatkozik konkrét tiltásra, hanem mindössze a törvényes előírás hiányát hangsúlyozza perkereseteiben. Pedig az egyik közismert jogi alapelv értelmében ami nem kifejezetten tilos, azt szabad volna, ám a prefektusok és az ADEC éppen ennek ellenkezőjét állítják, és azt látjuk, hogy a bíróságok sorra nekik adnak igazat. A gyakorlat pedig azt mutatja, hogy a precedenst már igen nehéz megdönteni, ezért is olyan fontos a törvényes keret kiegészítése és egyértelmű megfogalmazása.