A bérkülönbségek csökkenésében bíznak

– tájékoztatott a tervezet tartalmáról a Sanitas szakszervezet. Ugyanakkor arról is beszámoltak, hogy a tervezet szerint a munkakörülményekért járó prémiumokat fix összegben biztosítják majd az egészségügyben dolgozók számára, és – tekintettel a bérpótlékok húszszázalékos értékhatárára – a munkakörülményekért járó juttatások nagy részét a bruttó alapfizetésekbe építették be.

A bérpótlékok összege jelenleg az alapbér 5–85 százaléka között változhat, a húsz százalék ehhez képest kevés, de

– magyarázta az új bértörvénytervezet újdonságait Nyulas Emma, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei vezetője.

Jelentős bérkülönbségek

Kitért ugyanakkor arra, hogy a bérkülönbségek még mindig meglehetősen nagyok az egészségügyi rendszerben, és ennek a csökkenésében bíznak, pontosabban a kisegítőszemélyzet fizetésének a növelésében, hiszen sokan csak a minimálbért kapják meg. Emiatt nem vonzók ezek az állások, és

A szakszervezet ugyanakkor szeretné elérni, hogy az egészségügyi rendszer összes alkalmazotti kategóriája egy mellékletbe kerüljön az új bértörvényben, tehát ne csak a szakszemélyzet szerepeljen az egészségügyi bértörvény mellékletében, hanem például az adminisztratív személyzet is.

Az illetékes minisztériumok minden költségvetési ágazatra vonatkozóan e hónap végéig kell véglegesítsék a bértörvénytervezeteket, és azokat a munkaügyi, illetve pénzügyi tárcának is el kell fogadnia. A döntéshozatali átláthatósági folyamatot követően kell megvitatniuk a döntéshozó kamarák szakbiztosságainak az új költségvetési bértörvénytervezetet, a szenátusnak és a képviselőháznak pedig június 15-ig kell elfogadnia azt – mondta el Nyulas Emma, megjegyezve, hogy a folyamat során még változhat az új szabályozás tartalma.

Remélem azt is, hogy az új bértörvény egy része július elsejétől már alkalmazásra kerül, és a fizetések is jó irányba alakulnak, mert most rossz a helyzet” – fogalmazott.