Tőkés László: A népszámlálás magyarságunk megvallásának a lehetősége

Tekintse meg galériánkat!

A zilahi Szakszervezetek Művelődési Háza szombaton zsúfolásig telt érdeklődőkkel, akiket Püsök Sándor Csaba, a zilahi Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora köszöntött. Püsök örömét fejezte ki amiatt, hogy a szervezők a Szilágyságot választották központi rendezvényük helyszínéül.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében kifejtette, hogy a nyáj sosem maradhat pásztor nélkül, mert akkor ragadozók martalékává válhat, ha a nép élén nincsenek megfelelő pásztorok, akkor bomlásnak indulhat a közösség. Tőkés arra biztatott mindenkit, hogy keresse fel ismerőseit, akik meginogtak, asszimilálódtak vagy kivándoroltak, és ébresszék rá őket arra, hogy mennyire fontos az identitás vállalása. Az EMNT elnöke a népszámlálási kampány jelmondatára utalva – Voltunk, vagyunk, leszünk – elmondta, hogy nem kérdés, hogy voltunk és vagyunk, a fő kérdés az, hogy leszünk-e.

Tőkés László: Az élet értéke nyilvánul meg a magyarság számbavételekor

„Egy városnak nem csupán létszáma van, hanem lélekszáma is, mert ti lelkek vagytok” – kezdte mondanivalóját az Európai Parlament alelnöke, aki figyelmeztetett, hogy nem csak a számadatokra kell odafigyelni, az életet is tisztelni kell. A népszámlálás nem csupán egy közigazgatási esemény, hanem magyarságunk megvallásának a lehetősége. Az élet értéke nyilvánul meg a magyarság számbavételekor. Zilah mementó, mondta Tőkés László, arra a homogenizációs, asszimilációs politikára emlékeztet, amely Ceauşescu idejében fékevesztetten sepert végig Erdélyen, és különösen a Szilágyságon. 1910-ben a zilahi magyarság aránya 75 százalék volt, 1992-ben azonban már alig 20 százaléknyi, majd a város rombolását is megemlítette, amely része volt a kommunista elrománosítási politikának, hiszen magyar gyülekezőhelyeket romboltak porig. Ami pedig Zilahon kicsiben ment végbe, az ment végbe Erdélyben is, egy vértelen népirtás folyt, és ebben a helyzetben kell talpra állnunk, jövőt remélnünk és jövőnkért összefognunk, dolgoznunk. Erdély jövője a magyar apákon és a magyar anyákon múlik.

Mindent meg kell tennünk, hogy ne ismétlődhessen meg az, ami 1968-ban történt, fogalmazott Tőkés László a megyésítésre hivatkozva. Itt az alkalom önazonosságunk nyílt vállalására, annál is inkább, mert 1910 óta nem volt egyetlen hiteles népszámlálás sem. A népszámlálás eredményei politikailag hasznosak, hiszen jövőre választások lesznek, ugyanakkor hasznos olyan szempontból is, hogy aki vállalja magyarságát, az szolgálni fogja népét.

Tőkés László beszéde végén bejelentette, hogy pályázatot hirdetnek, amelynek célja, hogy feltárják, miképpen idegenítették el Zilah, Szilágycseh és Szilágysomlyó városait a Ceaușescu-érában, a kommunista diktatúra homogenizációs politikája idején. A múlttal szembe kell nézni, mert e nélkül nincs jövendő.

Gergely István: Ébredjünk rá arra, hogy kik vagyunk

Az est másik meghívottja Gergely István „Tiszti”, a csíkszeredai Csibész Alapítvány elnöke, az EMNT csángó ügyekért felelős biztosa volt, aki beszédében azt kérte, hogy Isten ébresszen bennünket öntudatra, hogy becsülni tudjuk magunkat, ébredjünk rá arra, hogy kik vagyunk. Gergely István elmondta, hogy a közösség, ha elkezd bomlani, tömeggé formálódik, a tömeggel pedig az Isten se tud semmit kezdeni. A nép addig erős, amíg nem kezd el félni. A megfélemlített ember pedig béna. Öntudatra kell ébrednünk, mert az öntudatos emberrel már nem tudnak akármit csinálni. A tömeg névtelen akar maradni és nem megszólítható, nem vállalja önmagát, a nép viszont önálló személyekből épül fel.

Mi magyarok egységre és közösségre voltunk teremtve, mindenki számára pótolhatatlan a közösségi érzés. A közösségi meghittséget nem pótolhatja semmilyen globalizációs program. A valódi magyar emberi szükséglet más, mint az ösztönöktől hurcoltatott, vonagló ember. A legelső szükséglet a megelégedés, a szívbéli meggyőződés, hogy meg vagyok győződve róla, hogy itthon vagyok, önértelmezésem nem inog, önértékelésem kipróbált, nem kapkodok új kínálatok után. A közösség belső élete átadás és befogadás, fejtette ki Gergely István.

Ha összefogunk, hatalmas erőt tudunk jelenteni, képviselni, fogalmazott a Csibész Alapítvány elnöke,. A közösséget a meghittség és az emlékezés élteti, a közösség pedig annyira fontos, mint a lélegzés. „Legyünk közösségben önmagunkkal, építsünk kapcsolatokat mások felé, legyek jól a családommal, nemzetségemmel, és amikor a nemzetség is egészséges lesz, akkor a nemzetségek összefognak, akkor újra megjelenik a magyar nép, itt Zilahon, a Szilágyságban, Erdélyben, a Kárpát-medencében” – zárta beszédét Gergely István.

Az est a kézdivásárhelyi László Attila és a budapesti Tabáni István, egy magyar tehetségkutató verseny korábbi győzteseinek koncertjével zárult. Az EMNT–EMNP népszámlálási kampánya folytatódik, jelenleg fut a kopogtatós kampány, amely során az önkéntesek ajtótól ajtóig mennek, és egy, a legfontosabb információkat tartalmazó szórólapot adnak át, ugyanakkor továbbra is lehet érdeklődni a 0040-264-308208-as telefonos tudakozón.

(Az EMNT közleménye alapján)