Répás: jobban teljesítenek az anyanyelven tanuló gyermekek

Répás Zsuzsanna (képünkön) az Iskola és képesség címmel szerdán Budapesten rendezett konferencián kiemelte: a magyar nemzet megmaradásának zálogai a helyi magyar közösségek, a magyar közösségek kialakulásának és megmaradásának feltételei pedig a magyar anyanyelvi intézmények. Ahhoz, hogy a magyar iskolák működjenek, a szülőknek ide kell beíratni gyermekeiket – hangsúlyozta.

Emlékeztetett: 2012-ben a nemzetpolitikai államtitkárság meghirdette a külhoni magyar óvodák évét, 2013-ban a külhoni magyar kisiskolások évét, idén pedig a külhoni magyar felsősök évét. A programok célja, hogy meggyőzzék a külhoni magyar szülőket, hogy anyanyelvi oktatási intézménybe írassák gyermekeiket.

A helyettes államtitkár egy közelmúltban készült kutatás eredményeit összegezve elmondta: az anyanyelven tanuló gyermekek jobban teljesítenek. Megéri a szülőknek gyermekeiket az anyanyelvi intézménybe íratni – mondta, hozzátéve: folytatni kell megkezdett munkát a minőségi oktatás, a pedagógusok szakmai felkészítése, eszközbeli és lelki támogatása érdekében, és még szorosabbra kell fűzni a családokkal való kapcsolattartást is.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője a Magyarság Házában tartott tanácskozáson kiemelte: a nemzetpolitika egyre inkább szakpolitikává válik. A mostani tanácskozás a nyolcadik olyan rendezvényük, amely érinti az oktatást – jelezte, hozzátéve: számos kutatást is kezdeményeztek e téren. Mint elmondta: szeretnék látni a trendeket, és a problémákat is. Az intézet igazgatója szerint a népességfogyás asszimilációs vetületébe lehet a legnagyobb sikerrel beavatkozni.

Papp Z. Attila, az MTA TK Kisebbségkutató Intézet munkatársa elmondta: Szlovákia, Ukrajna, Románia, és Szerbia magyar régiójának oktatási rendszerét vették górcső alá. A célcsoport a negyedik osztályosok voltak, tizenkét településen több mint négyszáz diákot vontak be a vizsgálatba.

A különböző feladatokra a vajdasági fiatalok adták a legtöbb helyes választ, utána az erdélyiek, majd a kárpátaljaiak, felvidékiek következtek. Azt lehetett látni, hogy Erdélyben, Kárpátalján, akik magyar tannyelvű intézményben tanultak, magasabb a pontszámot értek el, míg a Felvidék esetében a szlovák tannyelvűekben tanulók teljesítettek jobban, Vajdaságban az eredmények homogének voltak.

Az eredmények azt is megmutatták, hogy a szórványban a magyar tannyelvű intézmények gyengébben teljesítettek, míg ez a jelenség a tömbben megfordult. A településtípus és az oktatás nyelve alapvetően kihatott arra, hogyan teljesítettek a diákok – fejtette ki. A családi háttér az iskolai teljesítményeket mintegy 15 százalékban határozta meg, ez leginkább Szlovákiában és Ukrajnában volt erőteljes – mondta.