Országjelentés: brüsszeli feddés várható

Az összefüggés a belső uniós határellenőrzés megszűnése nyomán létrejött övezet és a jelentés között az, hogy több nyugat-európai tagállam – köztük Németország, Hollandia és Franciaország – ahhoz kötötte a román schengeni csatlakozásra vonatkozó beleegyezést, hogy az országjelentés jelentős és visszafordíthatatlan reformokat rögzítsen, és állapítsa meg az eltökéltséget korrupció elleni küzdelem terén.

Ponta szerint a schengeni csatlakozás már csak azért sem valósulhat meg az EP-választások előtt, mert a Romániából érkező bevándorlás megfékezését több nyugati tagállam pártjai is kampánytémaként használják fel. A kormányfő szerint „ostobaság” lenne, ha a romániai pártok Schengen ügyében hadakoznának egymással, ehelyett egységes fellépést szorgalmazott a mihamarabbi csatlakozás érdekében.

Az országjelentés egyébként, amelyet várhatóan szerdán ismertetnek Brüsszelben, és amelynek néhány részletét az Agerpres hírügynökség szivárogtatta ki, rámutat: Románia számos téren fejlődést ért el a legutóbbi jelentés óta, a kulcsfontosságú igazságügyi intézmények továbbra is pozitív szerepet játszottak. A dokumentum szerint a szükséges és régen várt reformintézkedések is a helyes úton haladtak, és arra is kitér, hogy 2013 tavaszától kezdve nyugodtabbá vált a politikai légkör az országban.

A negatívumok között megjegyzi ugyanakkor, hogy továbbra is aggodalomra ad okot az igazságügy függetlenségének helyzete, emellett pedig politikai és közigazgatási szinten is ellenállás tapasztalható a korrupcióellenes intézkedésekkel szemben. A jelentés külön kitér a büntető törvénykönyv tavaly decemberi módosítására, amely kiemelte a választott tisztségviselőket, így a honatyákat is a közalkalmazottak sorából, megnehezítve ezzel, hogy a korrupcióellenes szervek eljárjanak velük szemben. A jelentés megjegyzi, hogy ezt az alkotmánybíróság végül megsemmisítette.

A dokumentum azt is felrója, hogy míg egyes igazságügyi területeken a kinevezések gyakorlata átlátható, máshol a politikum is befolyásolja azokat. A vitatott Btk.-módosítás kapcsán megjegyzi: ez azt mutatja, hogy még nincs a romániai politikum körében teljes konszenzus a reformok végrehajtásában, ezért kételyek merülnek fel a korrupcióellenes harc és a független igazságszolgáltatás megteremtése iránti elkötelezettség kapcsán.