Lăcătușu: továbbra sem támogatjuk az autonómiát

„A mi szempontunkból Székelyföldön de facto már 23 éve létezik autonómia, hiszen az etnikai indíttatású szavazások nyomán soha fel sem merülhetett román polgármester megválasztása mondjuk Csíkszeredában. A decentralizálás pedig, akarjuk-nem akarjuk, ezt a folyamatot erősíti. Az autonómiának az a fajtája, amit mostanában hangoztatnak, történelmileg amúgy is rég meghaladott” – fogalmazott Lăcătuşu. Úgy tartja, az elmúlt két évizedben az autonómia intézményesítése nélkül is nagy gondjaik voltak a térségben élő a románoknak. A román identitás kérdését tartja a legégetőbb problémának. „Nem az esett rosszul nekünk, hogy a Kovászna Megyei Múzeumból Székely Nemzeti Múzeum lett, hanem hogy minden a megkérdezésünk nélkül zajlott. A mód, ahogyan elbocsátottak öt román muzeológust, ahogyan kezelték a román kulturális vagyont. Az nem működik, hogy az egyik fél nyeresége a másik kárára történjen” – sorolta a sérelmeket a román közösségi vezető.

Ioan Lăcătuşu azt is sérelmezi, hogy a székelyföldi városok elöljárói kétségbe vonják az ő és az általa vezetett civil szervezetek hitelességét. Azt állítja, hogy Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester román „kollaboránsok” véleménye alapján osztja jó és rossz románokra a román közösséget. „Antal számára elfogadhatatlanok azok a románok, akik ismerik a történelmet, akik képviselnek valakit, valamit. Nem tudok olyan románról, aki megkérdőjelezné az elmúlt 23 év alatt kifejtett tevékenységemet, márpedig ha az enyémek hitelesnek tartanak engem, azt egy magyar városvezetőnek is figyelembe kellene vennie” – érvelt.

Az ortodox egyház kivételezett állami támogatásáról, székelyföldi térhódítási offenzívájáról kijelentette: az ortodox egyház csak ott fejlesztett, ahol reális népi igény volt rá. „Ne feledjük, hogy az egyházunk évszázadokon át mennyire elnyomott helyzetben volt Erdélyben, hivatalos elismertség és a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen ingatlanok nélkül. Ioan Selejan püspök úr semmi egyebet nem tesz, mint igyekszik biztosítani egyháza létét, működési hátterét” – fogalmazott. Lăcătuşu szerint a magyar fél részéről érkező erőteljes gesztusokra lenne szükség a székelyföldi románság önbizalmának erősödéséhez. „Évekig kellett harcolnunk, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat elfogadjon egy román nemzetiségű díszpolgárt. Senki nem értesít bennünket, mi történik a városban. December elsején többen felhívtak, hogy mi az a színpad a város közepén, magyar ellentüntetés készülődik a nemzeti ünnepen? Akinek tudtam, elmondtam, hogy adventi gyertyagyújtás lesz, de csoda-e, ha ilyen körülmények között egy ünneplő román feltéved arra a színpadra? És ezért megbírságolják. A saját nemzete ünnepén” – mondta. Szerinte autonómiaügyben aligha találkoznak a két nemzet képviselői a barikád ugyanazon oldalán, míg a magyarok kitartanak az önrendelkezés általuk elképzelt formája mellett.

A teljes interjú az Erdélyi Napló január 16-i lapszámában olvasható.