A kézdivásárhelyi Székely Katonanevelde építését báró Purtzell János kezdeményezte 1811-ben, 1819-ben kezdtek hozzá empire stílusban, 1822-ben fejezték be, és 1823. február 26-án kezdődött el benne az oktatás.

Aki nem indult útnak időben – a kora délelőtti órákban – Hargitafürdőre, az sízés, hódeszkázás, szánkózás vagy egyszerű kikapcsolódás, séta helyett hatalmas tumultusra, forgalmi fennakadásra, végtelen várakozásra számíthat. Így volt ez az elmúlt napokban, és ez várható egészen keddig.

Nincs két egyforma székely kapu, hiszen minden darab egyedi, és tájegységenként eltérő motívumokkal készül. A fafaragó mesterek, mint a székelyudvarhelyi Benczédi László, nemcsak kapukat alkotnak, hanem hidakat is építenek a múlt és a jövő között.

Régebben Székelyföld legtöbb katolikus helységében a papok jóval vízkereszt előtt, Gyimesben például már karácsony után, a legtöbb helyen újév napján elkezdték a házszentelést. Arra törekedtek, hogy vízkeresztre befejezzék, hadd élvezzék az emberek a farsang örömeit – ez az eljárás az utóbbi években ismét virágkorát éli.

A szénégetés nemcsak munka, hanem egy életforma – vallja Jakab Jolán, aki már 25 éve gyakorolja a kihalófélben lévő mesterséget, példát mutatva a hagyományos szakmák fontosságáról. Elhivatottsága rámutat arra, hogy tudása értékes kincs, amit érdemes megőrizni a jövő számára. Farkaslaka határában, a Kalonda-tetőn jártunk.

Súlyos, maradandó sérüléseket okozhat a petárda, ha rossz helyen robban. Halláskárosodás, elvesztett látás, amputált ujjak – sajnos számos ilyen következménnyel járó balesettel találkoztak az elmúlt években a mentősök és az orvosok szilveszterkor.

Külföldön töltött évtizedek után hazatért Kézdivásárhelyre, majd Csernáton határában létesített egy gyümölcsöst Szabó Kálmán. Több mint hétszáz fa várt itt arra, hogy termésével meghálálja a gondozást, amikor felmerült a kérdés, hogy mi legyen olyan sok gyümölccsel. A válasz kézenfekvő volt.

A kézdivásárhelyi Udvartér Színház és a Vigadó Művelődési Központ átalakulásáról, működéséről beszél videónkban Lung László Zsolt igazgató, továbbá a 2024–2025-ös évadot, jövőbeli terveiket is ismerteti.

Székelyföld varázslatos tájainak és gazdag kultúrájának része a vasúthálózat fejlődése is, amely a 19. század végén érte el Marosvásárhelyt, Szászrégent és Székelyudvarhelyt.

A mentőkutyák és kiképzőik közötti kapcsolat rendkívüli. A kölcsönös tisztelet és hűség jegyében valódi csapatként dolgoznak együtt, hogy eltűnt személyeket kutassanak fel, bajba jutott embereket találjanak meg, és életeket mentsenek.