Felső–Háromszék Szentföldként aposztrofált részének erős bástyája a kézdiszentléleki római katolikus templom, amely ugyan csak az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepel első ízben, de az alapjait korábban lerakhatták.

Háromszék egyik legkisebb falujának ékszerdoboza a nemrég felújított, Árpád-kori alapokra épült református templom. Értékes elemei közé tartozik a nyugati fal rovásírásos felirata, amelyet az 1977-es földrengés után fedeztek fel.

Felcsík egyik közismert szakrális és legendák övezte helye a Csíkszenttamás nyugati határában található Csonkatorony, valamint a közelében lévő Feneketlen-tó. Az idő múlásával dacoló középkori templomrom már csak részben álló tornya gótikus vonásokat hordoz magán, de építésének pontos ideje nem ismert.

Tizenkét faragott kapu, tizenkét viharos évszázadnak állít emléket dombtető, amelyet kupolás lármafa koronáz. A Háromszék szívében található Óriáspince-tető nem csak zarándokhely, de Székelyföld legnagyobb lovasünnepének otthona is.

Hargita megye legjelentősebb, névadó hegységét vulkáni építmények füzére alkotja. Legmagasabb csúcsa a székelyek szent hegyeként emlegetett Madarasi Hargita, itt több száz kopjafa, kereszt és kőhalom található szétszórva.

Székelyföld szívében, a Bálványosi-hágón, a Büdös-hegy déli oldalában található Európa legnagyobb természetes mofettája. A földből felszínre törő gázok gyógyíthatnak, de belélegzésük életveszélyes lehet – ezért is nevezte Jókai Mór a Büdös-barlangot a pokol tornácának.

Hat felekezet élt együtt szeretetben a településen, amelyet árasztással pusztított el a kommunista hatalom. Harminchat évvel később az Összetartozás temploma emlékeztet: a tó mélyén Bözödújfalu nyugszik, de közössége nem felejt.

Több mint ezer méter magas sziklahegy csúcsán pihennek Erdély egyik legrégebbi várának romjai. Bálványosvár évszázadokkal ezelőtt az Apor család otthona, az ősi magyar pogány vallás jelképe volt.

A Csíkkozmás és Kászonújfalu közötti hágót nem csak a székelyföldi tájakra jellemző, gazdag színekben pompázó erdő teszi különlegessé. A Nyergestető a székelyek helytállását, a nemzeti összetartozást szimbolizálja.

A Nagyhagymás-hegység magányos koronája, Székelyföld legcsodásabb ékköve minden évszakban más arcát mutatja: télen titokzatos, nyáron fenséges. Erdély kincsei sorozatunk következő részében a méltán híres Egyeskőre kirándulunk.

Az Erdély egyik legszebb vasúti építményeként ismert, Csíkszeredától mintegy 20 kilométerre lévő Karakó-völgyhidat mindkét világháborúban felrobbantották. Néhány éve teljesen felújították, a mellette található épület azonban sajnos továbbra is lepusztult állapotban van.

Vulkánból született mesevilág, legendákkal tarkított természeti látványosság a Szent Anna-tó, amely Közép-Kelet-Európa egyetlen épen maradt vulkáni kráterének alján képződött. Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava – Jókai Mór ilyennek látta az egyik legértékesebb természeti kincsünket, amelyet mára a pusztulás fenyeget.

Reggel hétre járnak be dolgozni, ők ébresztik és ők fektetik az állatokat, de jó munkaprogramnak találja ezt Török Zsuzsa, aki 35 éve dolgozik állatgondozóként a Marosvásárhelyi Állatkertben. Ő a majmok gondozója, és munkája rengeteg takarításból áll, hiszen az állatot nem hozza lázba a rend és a tisztaság látványa, etetni pedig mindig takarítás után kell.