Vidám felvonulással búcsúztatták a farsangot, temették el a telet a Hargita megye különböző szegleteiből érkezett hagyományőrző csoportok március elsején Gyergyóremetén. A község utcáin több település maskarás csoportjai vonultak végig táncolva, énekelve, ostort csattogtatva, hogy az esemény csúcspontján elbúcsúzzanak a tél örömeitől és bolondozásaitól, helyet adva a közelgő nagyböjt komolyságának.
Már generációk óta székelyruhák varrásával foglalkozik a csíkszeredai testvérpár, munkásságuk egybeforr a hagyománytisztelettel. Az elkészített ruhákat és életszemléletüket nagyban befolyásolták a tradicionális értékek. A népviselet töretlenül népszerű ünnepi öltözet a régióban, elmondásuk szerint, csakis így lehet összekötni a múltat a jelennel.
Közel száz résztvevővel tartották meg a héten Csíksomlyón a sorban 39. lelkigyakorlatos kántor-továbbképzőt. A négynapos programot előadások, lelki gyakorlatok, szentmisék, koncertek, zsolozsmák, elmélkedések gazdagították.
Mozgalmat hoztak létre a székelyudvarhelyi szülők, akiknek elegük lett a hárításból és a szőnyeg alá söprésből, ami a gyerekek és a fiatalok testi és lelki egészségét veszélyeztető hatásokat övezi. Egy kávéházban bemutatták tevékenységüket, elképzeléseiket, illetve egy megdöbbentő kutatást is ismertettek, amelyet 14–20 éves fiatalok körében végeztek.
A farsangi időszak hagyományai elődeink tapasztalatain alapulnak. Az ember ősidők óta fél a tél bezártságától és a sötétségétől, így a nemzedékről nemzedékre átadott megfigyelések máig életben tartják a tél búcsúztatására bevett jelmezes és táncos-zenés felvonulásokat.
Dalokat írt és adott ki, egy gyergyói zenekarral működött együtt, majd csík- és marosszéki tehetséges fiatal zenészekhez csatlakozva fesztiválokon lépett fel az elmúlt években a 2022-es magyarországi X-Faktor győztese, Solyom Berni.
A munkahelyi konfliktusok a légkör romlásához vagy akár felmondáshoz is vezethetnek, ezért a problémákat érdemes minél előbb megoldani. A Jóálláson megjelenő videósorozatunk utolsó részében a munkahelyi összetűzésekről kérdeztük az erdélyi magyar munkavállalókat.
A precíziós mezőgazdaság esetében már számítógépek határozzák meg, hogy a gazdák mennyi műtrágyát szórjanak ki, és hogyan kíméljék a környezetet. Drónfelvételek segítségével helyspecifikus növényvédelmet tudnak alkalmazni, a modern permetezőgépek pedig a szórófejek előtt feltérképezik, hová fújják a permetet.
Különböző színekben pompázik népviseletünk, színorgia tündököl festett népi bútorjainkon, de a kavalkád visszaköszön a kerámiákról is. Kisriportunkban azt jártuk körül, milyen színek voltak jellemzőek Kézdivásárhely és környéke népies vagy éppen népművészetére, így bútorfestőt, keramikust és ruhakészítőt faggattunk.
Felmenőink közül dédapáinknak és nagyapáinknak is nagy valószínűséggel egyaránt volt lova, ha kicsit is érdeklődtek a vidéki élet iránt. A négylábúak iránti szeretet belénk van kódolva, hiszen a lovakat a szülőfölddel és a gazdasággal hozzuk összefüggésbe. A székelyföldi lovas kultúra fellegvárában, a Sólyom Major Lovardában jártunk.
Csíkszeredában tavaly november óta fokozatosan helyezik ki a digitális hulladékszigeteket, több mint ötven ilyen gyűjtőpont lesz a városban, idén január óta pedig elkezdték kiosztani a nyitókártyákat is.
Kiemelkedő zenei tudással rendelkező fiatalok laza, könnyed, bulis formában adnak elő feldolgozásokat – így lehet összefoglalni a magával ragadó stílusú Fuse Band együttest.
Olyan érzés síelni, mintha újra látnék! – fogalmazta meg az egyik fiatal a síelés élményét a látássérültek sítáborában Hargitafürdőn.
Medvét látott fényes nappal Gagyban – jelentette múlt héten egy lakos a hatóságoknak. A nagyvad alig száz méterre a házaktól, egy a földbe vájt üregben húzta meg magát, olyan helyszínen, amelynek közelében gyakran játszottak a gyerekek. A veszély továbbra sem múlt el, erről beszél videónkban Simó Dezső Szabolcs, Szentábrahám község polgármestere és Fazakas Attila, a Hubertus Vadásztársaság igazgatója.