Szétszóratottból erős világnemzetet teremteni

A fórum nyitómozzanatát egyébként egy – a közönség java része által észre sem vett – apróbb botránykeltő próbálkozás is tarkította, a közönség soraiból ugyanis valaki a színpadra dobott paradicsommal próbált hangot adni véleményének. A paradicsom az emelvényen elhelyezett asztal bal oldalán, Németh Zsolt moderátori szerepben jelen lévő államtitkár lábainak közelében landolt. A történtek nem befolyásolták a felszólalások menetét.

A 2014 tavaszán esedékes parlamenti választások előtti utolsó tusnádfürdői szabadegyetemen Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke „rögtön a dolgok közepébe vágva” elmondta, ezúttal arra kívánja felhasználni az alkalmat, hogy megfelelő értelmezési keretbe helyezze mindazt, amit a magyar kormány Magyarországon és a Kárpát-medencében tesz. „A világon kétfajta gondolkodásmód és az ezekhez kapcsolódó embertípus létezik. Az egyik a dolgok okára tekint, a másik a célokra figyel. Mi itt évről évre azért jövünk össze, hogy a célokról gondolkodva közösen szabjunk irányt a tetteinknek” – kezdte előadását a miniszterelnök. Hozzátette, huszonöt év távlata jogosít fel minket arra, hogy megpróbáljunk szembenézni a politikai átalakulással – amilyennel a múlt század folyamán ez idáig háromszor, az I. és II. világháború, valamint az 1990-es rendszerváltás során is találkozhattunk.

„Mai előadásom első állítása az, hogy ma egy ugyanolyan súlyú, ugyanannyira radikális negyedik átrendeződés időszakát éljük. Ismét megkérdőjeleződtek a világpolitikai pozíciók, Európa súlya és szerepe. Reális veszélyként kell szembenézzünk azzal, hogy a kontinens elveszítheti azokat a kulturális, gazdasági és civilizációs pozíciókat, amelyeket hosszú évszázadokon keresztül birtokolt. Az egyik kérdés az, hogy van-e erre Európának ellenszere?” – szólt a közönséghez, majd rámutatott, sokan gondolják azt, hogy ezt az ellenszert az EU intézményeinek kell megtalálniuk, holott – véleménye szerint – az EU intézményei alkalmatlanok arra, hogy az Európa előtt álló történelmi kihívásokra válaszokat fogalmazzanak meg. „Ilyen válaszok kizárólag nemzetállami szinten fogalmazódhatnak meg” – hangsúlyozta.

Orbán rámutatott, ha végigtekintünk azon, hogy mit szoktak célként kijelölni maguknak a nagyhatalmak, akkor érdekes módon van valami, ami állandó: a világban fellelhető erőforrások – mint a nyersanyag, az ember a maga biológiai létezésében, ugyanakkor az emberek fejében lévő és a pénzben kifejezettek – maguk felé irányítása. „A nagyhatalmak szándéka világos. Az a kérdés, hogy mivel Magyarország nem nagyhatalom, vajon a mi törekvéseinkben van-e egy ugyanilyen állandó erő. Nyugodtan mondhatom, hogy van: nem más, mint a nagyhatalmi törekvésekkel szembeni ellenállás” – közölte.

A miniszterelnök második állítása szerint ez a nemzetstratégia első számú kérdése Magyarország számára, hogy haszonélvezője vagy kárvallottja lesz az ország annak az átalakulásnak, amelyről az első állításában beszélt. „Ha ebből a szempontból tekintünk Magyarországra, akkor elmondhatjuk, hogy az elmúlt ötszáz év során nagyon ritkán és rövid ideig állt fenn az a helyzet, hogy az ország képes volt rendelkezni a saját erőforrásai fölött. Megtörtént a rendszerváltás, de egy újabb kérdés, hogy sikerült-e felépítenünk egy olyan gazdasági és politikai rendszert, amely alkalmas arra, hogy a saját erőforrásai fölött rendelkezzen” – tette fel a kérdést.

Válaszában – és egyben harmadik állításában – kifejtette, hogy nem sikerült, mert 1990 után mind gazdasági, mind pénzügyi értelemben a politikai szabadság ellenére Magyarország egy kiszolgáltatott és kihasznált ország maradt. „Kiszolgáltatott országnak lenni annyit tesz, hogy a belföldön megtermelt javak kikerülnek a rendelkezésed alól, és máshol hasznosulnak” – magyarázta Orbán.

Zárójeles okfejtés a javak kikerüléséről

Harmadik állításával kapcsolatban a miniszterelnök egyfajta „zárójeles” okfejtésbe kezdett. Elmondta, egy-egy ország gazdasági teljesítményét abban mérik, hogy milyen eredményt tud felmutatni az úgynevezett nemzeti össztermék tekintetében. A dolog azonban úgy fest, hogy ez a szám figyelmen kívül hagyja, hogy az így előállított termékből és értékből mennyi marad bent az adott országban. Mert az éremnek csak az egyik oldala, hogy mennyi állítódik elő, míg a másik oldala, hogy mennyi fölött rendelkeznek. „Az a helyzet, hogy a két dolog – a nemzeti össztermék és a rendelkezésünkre álló felhasználható érték – között igen jelentős, mintegy kétezer milliárd forint a különbség\".

Az összeggel kapcsolatban rámutatott, például azáltal, hogy Audit vagy Mercedes-Benzt gyártanak, rengeteg munkahely teremtődik, de az előállított profit tekintélyes része a nem magyarországi székhelyű gyáré lesz. „A másik része a jövedelmeinknek, ami távozik, és a rendszer, amin keresztül kiemelik az országból, az a bankok profitja. A bank Magyarországon hitelez, az ebből keletkező profit nagy részét kiviszi, ezért indokolt volt a bankadót bevezetni annak érdekében, hogy ez az erőforrás nálunk maradjon” – részletezte. Szerinte ugyanakkor hasonló pénzszivattyú működik akkor is, amikor a forint árfolyamát mesterségesen lerontják, míg a Nemzeti Bank alapkamatát magasan tartják. Mindezek mellett a monopolpozícióban lévő multinacionális cégek ármeghatározását is előtérbe helyezte, ami – elmondása szerint – fölötte van az indokolt profitnak, amit szintén kivisznek az országból, de a devizahiteles konstrukció – amibe emberek százezreit csalták bele – ugyancsak ilyen típusú. „Ezek mind olyan pénzszivattyúk, amelyeket ha egyenként beazonosítunk és az összegeiket összeadjuk, megkapjuk azt a kétezer milliárd forintot évente, ami a magyarok által előállított értékből másoknak jut” – összegzett Orbán. Hozzátette, Magyarország 2010 után nemzeti gazdaságpolitikát kezdett folytatni a helyzet megfékezése érdekében.

Válságkezelés helyett nemzeti összefogás

Miközben minden ország a gazdaságpolitikáról szóló nyilatkozataiban arról beszél, hogy miként akarja kezelni a válságot, Magyarország nem erre, hanem arra figyel, hogy olyan gazdasági rendszert építsen fel, amelynek lényege a teremtett érték megmaradása – mondta el Orbán a gazdasági válság kapcsán. „Aki mögött nemzeti összefogás van, az hatékonyan tud dolgozni. 2010-ben az emberek ösztönösen ráéreztek arra, hogy ha nem alakul ki egy soha korábban nem létezett összefogás, akkor nem tudunk kikerülni ebből a helyzetből” – emelte ki.

Ezen logika mentén a kormány pontokban szedte össze azokat a feladatokat, amelyek a magyarok által megtermelt értékek fölötti nemzeti rendelkezés kiterjesztését szolgálja. A miniszterelnök beszámolt, első a közjó megteremtéséért létrehozott új rendszer, míg második az államadósság csökkentése. „Tegnap utasítottam Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy bár később járna le a Nemzetközi Valutaalapnak visszafizetendő kölcsönünk, még a nyár folyamán végtörlesztést hajtsunk végre, és a teljes összeget fizessük vissza” – tájékoztatta a közönséget. A harmadik a nagy nemzetközi cégekkel való stratégiai megállapodás, amit a magyar nemzeti tőke kis- és középvállalkozásokon keresztüli megerősítését célzó törekvés követ. Ugyanakkor fontos, hogy közép-európai tekintetben számottevő, nemzeti kézben lévő vállalatai legyenek Magyarországnak. A következő a korábban igazságtalanul szétosztott közterhek igazságos szétosztása, megszüntetve a pénzügyi szektor és a nagy multik kiváltságait. Emellett a demográfiai programot is hangsúlyos pontként említette, akárcsak a devizahitelek magyar pénzügyi rendszerből való kivezetését. A haladást szolgálja a közmunkára irányuló stratégiai pont is.

„A válságkezelő országok szerint, amikor kijutnak a gazdasági hanyatlásból, akkor majd lesznek munkahelyek. Mi azt mondjuk, ez fordítva van: ha lesz mindenkinek munkája, akkor jutunk ki a válságból” – jegyezte meg. Végezetül Orbán a rendelkezésre álló emberi erőforrások újraszervezését említette, amiért létrehozták az Emberi Erőforrások Minisztériumát. „Hogy az állami felelősséget jól vagy rosszul tudjuk érvényesíteni, az a jövő zenéje, de legalább esélyt kaptunk” – mondta el.

A kettős állampolgárság kérdése

„A XX. századi történelem Magyarországot egy szétszórt nemzetté tette. Egyes nemzetrészeket úgy szórtak szét, hogy csak választóvonalakat húztak. A kérdés az, hogy van-e értelme és lehet-e egy szétszóratott nemzetből erős világnemzetet építeni. Márpedig ha a magyarok egy erős nemzet akarnak lenni, akkor csak világnemzetként tudnak azzá válni” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzátette, a dolgok jelenlegi állása szerint közjogi kapcsolatokat létrehozni a világon élő magyarok között nem területi alapon, hanem az állampolgárság kötelékén keresztül lehet. „Ez az a dimenzió, amikor az országpolitika átlép nemzetpolitikába. Mert Magyarországnak nemcsak az a fontos, hogy a belföldi magyarok gyarapodjanak, hanem azt az egyensúlyt kell megtalálnunk, ahol minden magyar egy olyan rendszerhez tud kapcsolódni, ahonnan erőforrásokat kaphat. Ennek a módjait kell kidolgoznunk, de mindennek az alapja az a kötelék, amit a világban szétszórva élő magyarok és Magyarország között az állampolgárságon keresztül fennáll” – fejtette ki.

Tőkés: Tusnádfürdő autonóm terület

„A miniszterelnök úr elmondta, hogy a válságra nem az Európai Unió intézményeinek, hanem a nemzetállamoknak kellene választ adniuk. Ebben a megoldáskeresésben Erdélynek is van szava, ha másban nem is, akkor a nemzetek együttélésének ügyében, az autonómia ügyében és mindazon problémákban, amelyek ebbe a fogalomkörbe tartoznak” – nyitotta beszédét Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Sajnálatát fejezte ki viszont Traian Băsescu államelnök távolmaradásáért, hiszen szerinte „Tusványos egy román-magyar párbeszéd műhelyének indult”, amely időnként ugyan átcsapott párbeszédből perbeszédbe, és talán ennek is tulajdonítható, hogy sokan már nem merték vállalni a jelenlétet, a közös dolgok megbeszélését.

Felszólalása közben Tőkés a közönség óvációja által kísérve kijelentette, hogy „itt mi a székely autonóm terület egyik településén gyülekeztünk össze”. Az autonómia kérdésére visszatérve elmondta, „sokan azt hangoztatják, hogy majd szeptemberben kell tüntetni az autonómiáért és a régiósítás ellen, mert most nincs itt az ideje – ezt a jelenséget már huszonhárom éve észleljük”. Szerinte „ezek az emberek” nem restek sokszor még bojkottálni is azoknak a fellépését, akik azt merik mondani, hogy itt az idő. „Látjuk világosan, hogy ez a játék időre megy, és ha nem akkor cselekszünk, amikor időnk van, akkor végzetes mulasztást követünk el, amelynek nemcsak mi, hanem gyermekeink, unokáink is meg fogják inni a levét” – húzta alá.

„A hiteles emberek szövetségét keressük”

A hallgatóság soraiból feltett kérdésre, miszerint „miért van olyan helyzetben az erdélyi magyar-magyar viszony, amilyenben”, Tőkés kifejtette, sajnos nálunk is tetten érhető a politikai szétfejlődés, és „a posztokommunista örökségtől szenvedünk”, ami miatt nem tudnak egy táborba állni a maguk pluralitásával a politikai erők. Ugyanakkor nehezményezte Victor Ponta miniszterelnök azon kijelentését, hogy „csak az erdélyi magyar kisebbség legitim képviseletével, az RMDSZ-szel hajlandó együttműködni, és egyébként is úgy véli, hogy Románia mindig igyekezett a védelmüket a legmagasabb mérce szerint teljesíteni”. Tőkés szerint a magyarokat nem a román hatalom kell kiválassza.

A magyar-magyar viszonyra visszatérve kijelentette, nem mindenáron kell az egység, de az alapvető célok mentén kialakulhat az együttműködés. „Azokat, akik nem korruptak, válasszuk ki, gyűjtsük össze és fogjunk kezet. Mi csak a hiteles emberek szövetségét keressük” – tette hozzá. Válaszában egyúttal azt kérte Orbán Viktortól, hogy a magyar kormány vállaljon védhatalmi státust Erdély felett – ahogyan Ausztria is tette Dél-Tirol esetében.

A szombat esti koncertek és az azokat követő bulik ellenére a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hivatalos zárásának számító Orbán–Tőkés-fórum végén Németh Zsolt parlamenti államtitkár elárulta, a jövő évi Tusványos Történetekből történelem mottóval zajlik majd.

Megbüntették a paradicsomdobálót

Egy tizenhat éves fiú dobott két paradicsomot a színpad irányába – közölte a csendőrség, amely a fiút száz lejre megbüntette, a társaságában lévő ugyancsak tizenhat éves lányt pedig figyelmeztetésben részesítette. A csendőrség közlése szerint mind a két fiatal alkohol befolyása alatt állt. A dobálózó nem tudott magyarázatot adni tettére. A paradicsomok senkit sem találtak el, mi több az incidens nem is keltett feltűnést – amíg az országos hírtelevíziók utólag nem nagyították fel a történteket.