Vonzóbbak lettek a mikrók

A nemrégiben életbe lépett, adózásról és könyvelésről szóló 2018/163-as törvénymódosítás lényegesen rugalmasabbá tette a vállalkozók számára, hogy hozzáférjenek a cégük nyereségéből származó osztalékhoz, ugyanakkor a legkedvezőbb vállalkozási formává váltak a mikrovállalkozások. A jogszabály-módosítás ugyanis lehetővé teszi, hogy a cégek nyereségét negyedévenként ki lehessen fizetni osztalékként (dividend) a tulajdonosoknak vagy részvényeseknek.

A vállalkozók eddig csak a pénzügyi év végén kaphatták meg osztalékként cégük nyereségét. Adószakértők szerint ez a módosítás várhatóan arra ösztönözhet több cégtulajdonost, hogy megszüntesse az alkalmazotti státusát, és negyedévenként, lényegesen olcsóbban vegye ki pénzét a cégből. Az eddigi éves osztalékfizetési gyakorlat ugyanis nem tette lehetővé a vállalkozók számára, hogy gyorsan pénzhez jussanak, bármekkora profitot valósított meg a cégük, ezért a tulajdonosok vagy részvényesek munkaszerződést kötöttek, hogy fizetésként rendszeresen hozzájussanak különböző pénzösszegekhez. A nemrég életbe lépett törvénymódosítás miatt viszont most mérlegelhetnek: vagy osztalékként – viszonylag kevés ráfizetéssel – kiveszik a nyereséget a cégből, vagy megtartják munkaszerződésüket, hiszen azáltal hozzájárulnak a nyugdíjalaphoz is, illetve megmarad az egészségbiztosításuk.
Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő számítása szerint a fizetésként kapott pénz azért „drágább”, mint az osztalék, mert a bruttó bérből fizetni kell a 25 százalékos nyugdíjalapot (CAS), a 10 százalékos egészségbiztosítást (CASS), a 10 százalékos jövede­lem­adót, a 2,25 százalékos munkabiztosítási hozzájárulást. Eszerint az 1900 lejes minimálbérre számolva kézbe 1162 lejes nettó fizetés jár, viszont a cégnek havonta 781 lejt kell befizetnie az államkasszába. Csupán minimálbérrel számolva ez azt jelenti, hogy egy év alatt 9372 lejt kell adóként és társadalombiztosításként befizetni, és közel 14.000 lejt kap kézbe évente, mint munkavállaló.
Ezzel szemben, amennyiben a cégtulajdonos vagy részvényes lemond az alkalmazotti státusáról, és osztalékként veszi ki a pénzét, az lényegesen kevesebbe kerül, hiszen annak adója csupán 5 százalékos. Ha pedig csak évi 12 minimálbérnyi osztalékot kap, nem kell befizetnie a 10 százalékos egészségbiztosítást sem (CASS). Ez esetbe, ha évi 14.737 lejes osztalékkal számolunk, ebből a vállalkozónak 14.000 lej marad a zsebében, és csak 737 lejt fizet be adóként.
Ha a cég úgy dönt, hogy 12 minimálbérnél nagyobb összeget, például 100.000 lejt fizet ki osztalékként, akkor az 5 százalékos osztalékadó mellett az egészségbiztosítással is számolni kell, de így is 7280 lejbe kerül ennek az összegnek a kivétele a cég és a tulajdonos számára. Debreczeni László viszont arra figyelmeztet, hogy a munkaviszonyról való lemondás esetén érdemes alaposan mérlegelni, hiszen azzal jár, hogy az illető egészségbiztosítás nélkül marad, és nyugdíjalapja sem gyarapodik. Ugyanakkor van lehetősége fakultatívan hozzájárulni a társadalombiztosítási alapokhoz.
A negyedéves osztalékfizetési lehetőség bevezetésével egyértelműen a mikrovállalkozás lett a legkedvezőbb vállalkozási forma, szemben az engedélyezett magánszemélyekkel (PFA). Ezeknek eddig az volt az előnyük, hogy az érintettek hamarabb zsebükben tudhatták a nyereséget, míg a kft.-k tulajdonosai csak évente vehették ki a profitot. <<