A bankokra és pénzintézetekre kivetett „kapzsisági adó” rövid távon kecsegtető, de hosszú távon negatív hatása lehet a gazdaságra, véli Bordás Attila.
2019. január 09., 00:122019. január 09., 00:12
A LAM Mikrohitel Rt. aligazgatója érdeklődésünkre elmondta: ha a „pénzéhes állam” pluszadót vet ki a pénzintézetekre, azok vagy visszafogják a hitelezést, hogy kevesebb adót fizessenek, vagy a többletköltséget beépítik az áraikba, így végül a lakosság fizeti meg ennek árát; nem bankkamatban, hanem az utalási és számlafenntartási költségekben. A sepsiszentgyörgyi pénzügyi szakember szerint a gazdasági fejlődés feltétele, hogy „forogjon a pénz”, és nem egészséges ezt bankadóval visszafogni. Nem célravezető, hogy a tízmilliárd lejes költségvetési lyukat úgy akarják betömni, hogy a bankoknak nyújtják be a számlát. Emlékeztetett, a piac érzékelte, hogy korlátozni akarják a bankok mozgásterét, amikor a pénzintézetek és a nagy elektronikai cégek hatmilliárd lejt veszítettek értékükből a tőzsdén.
Bordás Attila szerint vitatható, hogy a bankközi hitelkamatláb (ROBOR) alakulása alapján kell-e „büntetni” a bankokat, hiszen a bankközi hitelkamatláb szabadon mozog, attól függően, hogy mennyi pénz van a piacon. Ugyanakkor torzítja a piacot az állam „pénzéhsége”, hiszen ha üres az államkassza, államkötvényeket bocsátanak ki, és közvetett módon ezek megvásárlására kötelezik a bankokat. A közgazdász szerint Romániának jelentős demográfiai problémája van, ezért inkább ösztönözni kellene a nyugdíj-megtakarításokat, nem pedig fakultatívvá tenni a nyugdíjalap második pillérét. Ez a tízmilliárd eurónyi alap viszont nagy kísértés a kormány számára, hogy bevonja a költségvetésébe, holott ezzel a pénzzel jelenleg politikamentesen gazdálkodnak, de ha az alap megszűnik vagy lecsökken, korlátozódik a tőkeáramlás.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!