Visszatekintő az elmúlt 88 évre

Ma romániai idő szerint 18 órakor startol a 21. labdarúgó világbajnokság. A nyitómérkőzést a házigazda Oroszország játssza, aki Szaúd-Arábia ellen lép pályára. Alább az eddigi tornák történetét foglaljuk össze dióhéjban.

Az első világbajnokságot 88 évvel ezelőtt, 1930-ban, Uruguayban rendezték. A tornán 13 csapat vett részt, köztük volt Románia válogatottja is. A csapatok négy csoportban küzdöttek, a csoportelsők jutottak tovább az elődöntőkbe. Románia a harmadik csoportban küzdött, ahol előbb legyőzte Perut 3–1-re, majd Uruguaytól, a későbbi világbajnoktól kikapott 4–0-ra. Románia első világbajnoki gólját Dezső Béla szerezte. A döntőt 1930. július 30-án rendezték. Uruguay – Argentína 4–2, az első világbajnok Uruguay lett. Gólkirály: Guillermo Stabile (Argentína), aki négy meccsen nyolc gólt szerzett.

Magyarok a negyeddöntőben

A második vébének 1934-ben Olaszország adott otthont. Tizenhat csapat szerepelt a döntő tornán, akik érdekes módon már egyenes kieséssel kezdték a küzdelmeket. Magyarország, aki az első alkalommal szerepelt világbajnokságon, legyőzte Egyiptomot 4–2-re, így bejutott a negyeddöntőbe, Románia viszont kikapott Csehszlovákiától 2–1-re. A negyeddöntőben a magyarokat Ausztria búcsúztatta (2–1). A világbajnok Olaszország lett, a döntőben 2–1-re győzött Csehszlovákia ellen. Ez volt az első döntő, melyik hosszabbítások után dőlt el. Gólkirály: Oldrich Nejedly (Csehszlovákia) öt góllal.

…és a döntőben

Az 1938-as világbajnokságot Franciaország rendezte. Tizenhat résztvevővel indult volna a, de Ausztria visszalépett, így Svédország egyenesen negyeddöntőt játszhatott. Románia Kubával szemben maradt alul. Magyarország első ellenfele Holland–India volt, akit simán vertek 6–0-ra Sárosi doktorék, a negyeddöntőben Svájcot győzték le 2–0-ra, az elődöntőben pedig Svédországot 5-1-re. A döntő eredménye azonban 4–2 lett Olaszország javára. Gólkirály: Leonida (Brazília), 7 góllal, a magyar Sárosi György és Zsengellér Gyula egyaránt 5–5 gólt rúgtak.

Következett a II. világháború, az 1942-es és az 1946-os rendezés elmaradt.

Aranycsapat a vébén

1950-et írunk, új korszak, új vébé, sorrendben a negyedik. Házigazda: Brazília. Sem a magyar, sem a román válogatott nem vett részt. A négy csoportgyőztes körmérkőzésekkel döntötte el a világbajnoki cím sorsát. Brazília hiába menetelt diadalittasan (előbb 7–1-re verte Svédországot, majd 6–1-re Spanyolországot), az utolsó meccsen – melyen egy döntetlen is elég lett volna neki – kikapott Uruguaytól. Világbajnok: Uruguay, gólkirály Ademir (Brazília) lett nyolc góllal.

Az 1954-es vb-ről talán már fölösleges bármit is írni. A magyar aranycsapat játékosainak neveit mindenki ismeri, és azt is tudjuk, a második döntőnket is elveszítettük. Tizenhat csapat jutott ki a Svájcban rendezett vébére, őket négy négyes csoportba osztották. Magyarország biztosan nyerte a második csoportot, a negyeddöntőben Brazíliát, az elődöntőben Uruguay-t, a négy évvel korábbi ezüst- és aranyérmes csapatokat búcsúztatta. A döntőben viszont: NSZK – Magyarország 3–2. A világbajnokság gólkirálya a magyar Kocsis Sándor lett 11 góllal.

Pelé színre lép

1958-ban a 6. vébét Svédországban tartották tizenhat résztvevővel. Magyarország nem jutott tovább csoportjából, a döntőben Brazília – Svédország 5–2. Világbajnok első alkalommal: Brazília. Ezen a tornán debütált a brazil válogatottban az ekkor még alig 17 éves Pelé, aki később minden idők egyik legjobb labdarúgójává vált. Gólkirály a francia Fontaine lett 13 góllal.

Az 1962-es világbajnokságot Chilében rendezték. Ismét tizenhat csapat vett részt a tornán, közöttük Magyarország is, a csapatban Mészöly Kálmánnal, Albert Flóriánnal. Erős csoportból (Anglia, Argentína) elsőként jutunk tovább, a negyeddöntőben viszont kikapunk a később ezüstérmes Csehszlovákiától. A döntőben: Brazília – Csehszlovákia 3–1. A gólkirályi címen négy–négy góllal többen osztoztak, közöttük volt Albert Flórián is.

1966-ban a foci hazájában, Angliában szervezték a vébét. Magyarország ismét jelen volt, és ismét továbbjutott csoportjából, ahol többek között – Bene, Farkas és Mészöly góljaival – 3–1-re legyőztük Brazíliát. A negyeddöntőben viszont ezúttal sem volt szerencsénk: Szovjetunió–Magyarország 2–1. Ez volt az utolsó világbajnokság, melyen Magyarország még emlékezeteset alakított, a kispadon a Baróton született Baróti Lajos szövetségi kapitánnyal. Döntő: Anglia – NSZK 4–2 (hosszabbítás után). Gólkirály a portugál Eusebio lett kilenc góllal.

Az 1970-es tornát újból az óceánon túl, Mexikóban rendezték. Magyarország nem volt ott a vébén, de jelen volt Románia, Lucescuval csapatkapitányként. Csehszlovákiát legyőzték, de Angliától és Brazíliától kikaptak a románok, így nem jutottak tovább. A döntőben: Brazília–Olaszország 4–1, a brazilok – Pelével a csapatban – harmadik világbajnoki címüket szerzik. Gólkirály Gerd Müller (NSZK) 10 góllal.

Leteszi névjegyét az Oranje

A tizedik, 1974-es világbajnokságot az NSZK szervezte, sem Magyarország, sem Románia nem volt jelen. A világ labdarúgásának nagy színpadán újabb szereplőt jegyeztek: a holland válogatottat (Oranje), olyan labdarúgókkal, mint Johan Cruyff, vagy Johan Neeskens. Ezen a vébén. A döntő: NSZK–Hollandia 2–1. Világbajnok NSZK (másodszor), gólkirály Lato (Lengyelország) lett 7 góllal.

1978-ban Argentína a házigazda, a döntőben ismét ott volt Hollandia, de Kempes, Passarella vagy Tarantini Argentínája ellen nem boldogultak. Döntő: Argentína – Hollandia (hosszabbítás után) 3-1, világbajnok Argentína. Gólkirály: Mario Kempes (Argentína) hat góllal. Magyarország három vereséggel jött haza.

Először 24 csapattal

1982-ben Spanyolország szervezi a tornát, melyen először vett részt 24 csapat, akiket hat négyes csoportba osztottak. A 3. csoportban szereplő Magyarország most nem jutott tovább. A döntőben: Olaszország – NSZK 3–1. Világbajnok Olaszország, gólkirály Paolo Rossi 6 góllal.

1986-ban ismét Mexikó ad otthont a világbajnokságnak. A döntőben: Argentína – NSZK 3–2. Gólkirály: Gary Lineker (Anglia) hat góllal. Ez volt az utolsó világbajnokság, melyre még kijutott Magyarország válogatottja, és ezen a világbajnokságon, az Argentína – Anglia negyeddöntőben született Maradona híres, a focitörténelemben csak „Isten keze”-ként emlegetett gólja.

1990-ben, Olaszországban bonyolították le a tornát. Románia továbbjut a B csoportból, a nyolcaddöntőben Írországtól tizenegyes-párbajban kaptak ki. A döntőben ismét az NSZK (zsinórban harmadszor, de ezen a néven utoljára) és Argentína csapott össze: NSZK – Argentína 1–0. Világbajnok: NSZK, gólkirály az olasz Schillaci hat góllal.

1994-ben az Amerikai Egyesült Államok volt a házigazda. Ezen a vébén Hagiékat csak a negyeddöntőben, akkor is szerencsével, büntetőrúgások után tudták a svédek búcsúztatni, miután hosszabbítás után 2–2 volt az állás. A döntőben: Brazília – Olaszország 3–2, szintén tizenegyesek után. A gólkirályi címen az orosz Szalenko és a bolgár Sztoicskov osztoztak, mindketten hat gólt szereztek.

A torna 32 csapatosra bővül

Az 1998-as, franciaországi rendezésű világbajnokságon már 32 csapat vett részt. Románia a nyolcaddöntőben nem bírt a horvátokkal, akik végül a harmadik helyet szerezték meg. Döntő: Franciaország – Brazília 3–0. Gólkirály: Suker (horvát) 6 góllal.

2002-ben először rendezték meg a tornát az ázsiai kontinensen. Házigazdák: Dél-Korea és Japán. A finálét Brazília és Németország vívta, végeredmény 2–0. Gólkirály: Ronaldo (Brazília) 8 góllal.

2006-ban az immár egyesített Németország a házigazda, a döntőt Olaszország és Franciaország játssza, a meccs 1–1-es állás után tizenegyesekkel dőlt el. Világbajnok Olaszország, negyedik alkalommal. Gólkirály a német Klose lett 5 góllal.

2010-ben ismét új fejezet nyílik a vébék történetében: a házigazda egy afrikai ország, Dél-Afrika. Visszatér a rivaldafénybe Hollandia, aki a döntő: Spanyolország – Hollandia 1–0. A gólkirályi címen többen osztoztak: Sneijder (Hollandia), Thomas Müller (Németország), David Villa (Spanyolország) és Diego Forlán (Uruguay) is 5–5 gólt szereznek a vébén.

Végül 2014-ben Brazília adott otthont a világbajnokságnak, de a csapat az elődöntőben története egyik legszégyenletesebb vereségét szenvedte el: 7–1-re kaptak ki Németországtól. A döntőben Németország – Argentína 1-0. A gólkirály hat góllal a kolumbiai Rodriguez lett.

És következik 2018, Oroszország…

Éremtáblázat:

1. Brazília: 5 világbajnoki cím (hétszer döntős)
2. Németország: 4 világbajnoki cím (nyolcszor döntős)
3. Olaszország: 4 világbajnoki cím (hatszor döntős)
4. Argentína: 2 világbajnoki cím (ötször döntős)
5. Uruguay: 2 világbajnoki cím (kétszer döntős)
6. Franciaország: 1 világbajnoki cím (kétszer döntős)
7. Anglia: 1 világbajnoki cím
8. Spanyolország: 1 világbajnoki cím
9. Hollandia: 3 második hely
10. Csehszlovákia: 2 második hely
11. Magyarország: 2 második hely
12. Svédország: 1 második hely

Az eddigi húsz világbajnokság döntőiben összesen 12 csapat szerepelt, a legtöbbször Németország, utána Brazília és Olaszország. Uruguay kétszer volt döntős, és mind a kétszer nyert, Hollandia háromszor jutott vb-döntőbe, és mindhárom alkalommal veszített.