Visszaesett az adófelajánlások száma

Ez szerint tavaly 1,97 millió hazai magánszemély rendelkezett a jövedelemadója 3,5 százalékáról, ami 200 ezer személlyel kevesebb, mint egy évvel korábban volt. A visszaesés annak ellenére következett be, hogy egy év alatt 6,02 millióról 6,20 millióra növekedett az alkalmazottak száma, tehát optimális esetben ennyien élhettek volna a lehetőséggel.

A pénz jelentős része az államnál marad, holott segíthetné a civil szervezetek és egyházak gyakran hiánypótló tevékenységét, mutatott rá Miklós Zoltán háromszéki parlamenti képviselő. A képviselőház pénzügyi bizottságának tagja ugyancsak kikérte az adatokat a pénzügyminisztériumtól, és ezekből az derült ki, hogy tavaly a civileknek és egyházaknak felajánlható összegek mindössze 35–40 százalékáról rendelkeznek a magánszemélyek. (Az idei adófelajánlásokról majd csak jövő évben lehet kimutatást készíteni – szerk. megj.)

Miklós Zoltán szerint a cégek szponzorálási tevékenysége nem csökkent, hiszen a profitadót fizető vállalkozások esetében stagnált a szponzoráció, a mikrovállalatok esetében pedig növekedett is, hiszen sok vállalkozó a járvány időszakában támogatta az egészségügyi rendszert. Még ilyen körülmények között több mint 2 milliárd lej maradt az államnál a potenciális szponzoralapból. A gazdasági szakpolitikus emlékeztet, hogy a profitadót fizető cégek a nyereségadójuk 20 százalékát – de nem több mint az üzleti forgalmuk 7 ezrelékét – használhatják szponzoralapként, míg a mikrovállalatok a jövedelemadó szintén 20 százalékáig szponzorálhatnak. Tavaly a profitadóból 1,2 milliárd lejt szponzoráltak a cégek, miközben 2,8 milliárd lej volt a potenciális alap. A mikrovállalatok az 550 millió lejes potenciális alapból alig 116 millió lej felett rendelkeztek, derült ki a pénzügyminisztérium adataiból.

Miklós Zoltán törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe, aminek lényege, hogy a cégek visszamenőleg – vagyis a magánszemélyek adófelajánlási rendszeréhez hasonlóan – a már befizetett adójuk fölött is rendelkezhessenek, és átirányíthassák az összeget a civil szférának. A háromszéki politikus szerint a szenátus szakbizottságai kell véleményezzék a tervezetet, majd az ügyben a képviselőház lesz a döntőház. Egyrészt biztató, hogy az RMDSZ mellett a másik két kormánypárt tagjai is aláírták a kezdeményezést, ám a pénzügyminisztérium általában egyetlen olyan tervezetnek sem örül, ami az államnak pénzébe kerül, viszont politikai akarattal átvihető a kezdeményezés, mondta Miklós.