"Virágzik" a vadvilág a Fukusima körüli lakatlan területeken

Csaknem egy évtizeddel a fukusimai atomerőmű-baleset után "virágzik" a vadvilág a sugárszennyezettség miatt lakatlanná vált területeken - állapították meg a Georgiai Egyetem kutatói.

Székely Hírmondó

2020. január 10., 12:382020. január 10., 12:38

A Journal of Frontiers in Ecology and the Environment című folyóiratban publikált tanulmány szerint a térség különböző vidékein készített 267 ezer felvételen több mint 20 fajt, köztük vaddisznót, japán nyulat, nyestkutyát, makákót, fácánt és rókát azonosítottak - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

"Az eredményeink elsőként szolgálnak bizonyítékul arra, hogy immár több állatfaj is nagy számban előfordul a fukusimai tilalmi övezetben, a sugárszennyezettség ellenére" - mondta James Beasley, az egyetem biológusa.

A kutatók a japán kormány által a 2011-es atomerőmű-baleset után meghatározott három - tiltott, korlátozás alá vont és lakott - zóna 106 helyszínéről gyűjtöttek be adatokat.

A kamerák 120 nap alatt több mint 46 ezer képet készítettek vaddisznókról: 26 ezret a lakatlan, nagyjából 13 ezret a korlátozás alá vont és 7 ezret a lakott övezetben.

A tiltott és korlátozott zónákban ezen kívül nagy számban fordulnak elő mosómedvék, feketelábú nyestek és japán makákók.

Thomas Hinton, a Fukusimai Egyetem professzora szerint a mostani kutatás jelentőségét az adja, hogy a sugárszennyezettségnek a populációkra gyakorolt hatását vizsgálja, szemben a korábbi tanulmányok többségével, amelyek egyedekre fókuszáltak.

A szakemberek megállapították, hogy az érintett fajok magas egyedszámát elsődlegesen befolyásoló tényezők az emberi tevékenység mértéke, a tengerszint fölötti magasság és az élőhely típusa, nem pedig a sugárszennyezettség mértéke.

Az eredmények szerint a megfigyelt fajok többsége a rá jellemző módon él a térségben: a mosómedvék éjszaka, a fácánok nappal aktívak. A lakatlan övezetben élő vaddisznók ugyanakkor jóval aktívabbak nappal, mint az emberek közelében élő társaik, ami azt sugallja, hogy az állatok változtatnak a viselkedésükön az emberek hiányában.

A japán széró vagy japán kecskeszarvú zerge pedig általában távol marad az ember lakta területekről, ám mégis a lakott övezet hegyvidéki területein kapták legtöbbször lencsevégre. A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a faj igyekszik elkerülni a lakatlan zóna egyre növekvő vaddisznó-populációját.

(MTI)